Job 31

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Había hecho yo un pacto con mis ojos, y no miraba a ninguna doncella.	1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.
2 Y ¿cuál es el reparto que hace Dios desde arriba, cuál la suerte que manda Sadday desde la altura?	2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?
3 ¿No es acaso desgracia para el inicuo, tribulación para los malhechores?	3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!
4 ¿No ve él mis caminos, no cuenta todos mis pasos?	4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?
5 ¿He caminado junto a la mentira? ¿he apretado mi paso hacia la falsedad?	5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?
6 ¡Péseme él en balanza de justicia, conozca Dios mi integridad!	6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!
7 Si mis pasos del camino se extraviaron, si tras mis ojos fue mi corazón, si a mis manos se adhiere alguna mancha,	7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?
8 ¡coma otro lo que yo sembré, y sean arrancados mis retoños!	8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!
9 Si mi corazón fue seducido por mujer, si he fisgado a la puerta de mi prójimo,	9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?
10 ¡muela para otro mi mujer, y otros se encorven sobre ella!	10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!
11 Pues sería ello una impudicia, un crimen a justicia sujeto;	11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,
12 sería fuego que devora hasta la Perdición y que consumiría toda mi hacienda.	12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.
13 Si he menospreciado el derecho de mi siervo o de mi sierva, en sus pleitos conmigo,	13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?
14 ¿qué podré hacer cuando Dios se levante? cuando él investigue, ¿qué responderé?	14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?
15 ¿No los hizo él, igual que a mí, en el vientre? ¿no nos formó en el seno uno mismo?	15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?
16 Me he negado al deseo de los débiles? ¿dejé desfallecer los ojos de la viuda?	16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?
17 ¿Comí solo mi pedazo de pan, sin compartirlo con el huérfano?	17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?
18 ¡Siendo así que desde mi infancia me crió él como un padre, me guió desde el seno materno!	18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –
19 ¿He visto a un miserable sin vestido, a algún pobre desnudo,	19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,
20 sin que en lo íntimo de su ser me bendijera, y del vellón de mis corderos se haya calentado?	20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?
21 Si he alzado mi mano contra un huérfano, por sentirme respaldado en la Puerta,	21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?
22 ¡mi espalda se separe de mi nuca, y mi brazo del hombro se desgaje!	22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!
23 Pues el terror de Dios caería sobre mí, y ante su majestad no podría tenerme.	23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.
24 ¿He hecho del oro mi confianza, o he dicho al oro fino: «Tú, mi seguridad»?	24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!
25 ¿Me he complacido en la abundancia de mis bienes, en que mi mano había ganado mucho?	25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?
26 ¿Acaso, al ver el sol cómo brillaba, y la luna que marchaba radiante,	26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?
27 mi corazón, en secreto, se dejó seducir para enviarles un beso con la mano?	27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?
28 También hubiera sido una falta criminal, por haber renegado del Dios de lo alto.	28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!
29 ¿Del infortunio de mi enemigo me alegré, me gocé de que el mal le alcanzara?	29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?
30 ¡Yo que no permitía a mi lengua pecar reclamando su vida con una maldición!	30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.
31 ¿No decían las gentes de mi tienda: «¿Hay alguien que no se haya hartado con su carne?»	31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’
32 El forastero no pernoctaba a la intemperie, tenía abierta mi puerta al caminante.	32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –
33 ¿He disimulado mis culpas a los hombres, ocultando en mi seno mi pecado,	33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?
34 porque temiera el rumor público, o el desprecio de las gentes me asustara, hasta quedar callado sin atreverme a salir mi puerta?	34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?
35 ¡Oh! ¿quién hará que se me escuche? Esta es mi última palabra: ¡respóndame Sadday! El libelo que haya escrito mi adversario	35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,
36 pienso llevarlo sobre mis espaldas, ceñírmelo igual que una diadema.	36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!
37 Del número de mis pasos voy a rendirle cuentas, como un príncipe me llegaré hasta él.	37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!
38 Si mi tierra grita contra mí, y sus surcos lloran con ella,	38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?
39 si he comido sus frutos sin pagarlos y he hecho expirar a sus dueños,	39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?
40 ¡en vez de trigo broten en ella espinas, y en lugar de cebada hierba hedionda! Fin de las palabras de Job.	40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.