Jesus Sirach 14

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Wohl dem Menschen, dem sein eigener Mund keine Vorwürfe macht, der nicht klagen muss vor Kummer über seine Sünden.	1 Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával, akit nem bánt gond bűn miatt!
2 Wohl dem Menschen, der sich nicht selbst tadeln muss und dessen Hoffnung nicht aufhört.	2 Boldog, akinek nem aggódik lelke, és akit nem hagyott el reménye.
3 Einem Engherzigen steht Reichtum nicht an. Wozu braucht ein Geiziger Gold?	3 A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát; mire jó az arany az irigy embernek?
4 Wer gegen sich selbst geizt, sammelt für einen andern; in seinen Gütern wird ein Fremder schwelgen.	4 Aki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, másnak gyűjti azt; vagyonában idegen dúskál majd.
5 Wer sich selbst nichts gönnt, wem kann der Gutes tun? Er wird seinem eigenen Glück nicht begegnen.	5 Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz? Bizony, nem talál gyönyörűséget javaiban!
6 Keiner ist schlimmer daran als einer, der sich selbst nichts gönnt, ihn selbst trifft die Strafe für seine Missgunst.	6 Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy, galádsága bérét magával hordozza!
7 Tut er etwas Gutes, dann tut er es aus Versehen und am Ende zeigt er seine Schlechtigkeit.	7 Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva, és végül mégis csak elárulja galádságát.
8 Schlimm ist ein Geizhals, der sein Gesicht abwendet und die Hungernden verachtet.	8 Gonosz az, akinek irigy a szeme, aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét.
9 Dem Auge des Toren ist sein Besitz zu klein, ein geiziges Auge trocknet die Seele aus.	9 A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal, nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét.
10 Das Auge des Geizigen hastet nach Speise, Unruhe herrscht an seinem Tisch. [Ein gütiges Auge mehrt das Brot, selbst eine schwache Quelle spendet Wasser auf den Tisch.]	10 A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel, szűkölködik és bánkódik asztalánál.
11 Mein Sohn, wenn du imstande bist, pflege dich selbst; so weit du kannst, lass es dir gut gehen!	11 Fiam! Ha van miből, tégy jót magaddal, és mutass be méltó áldozatokat Istennek!
12 Denk daran, dass der Tod nicht säumt und die Frist bis zur Unterwelt dir unbekannt ist.	12 Gondolj arra, hogy a halál el nem marad, hiszen ismered az alvilág törvényét, mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni!
13 Bevor du stirbst, tu Gutes dem Freund; beschenk ihn, so viel du vermagst.	13 Tégy jót barátoddal még halálod előtt, erődhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek!
14 Versag dir nicht das Glück des heutigen Tages; an der Lust, die dir zusteht, geh nicht vorbei!	14 Ne vond meg magadtól a jó napot, s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból!
15 Musst du nicht einem andern deinen Besitz hinterlassen, den Erben, die das Los werfen über das, was du mühsam erworben hast?	15 Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét, és sorsvetésre hagyod, amit szereztél!
16 Beschenk den Bruder und gönn auch dir etwas; denn in der Unterwelt ist kein Genuss mehr zu finden.	16 Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet!
17 Wir alle werden alt wie ein Kleid; es ist ein ewiges Gesetz: Alles muss sterben.	17 Halálod előtt cselekedj igazságot, mert nem lehet ételt lelni az alvilágban.
18 Wie sprossende Blätter am grünen Baum - das eine welkt, das andere wächst nach -, so sind die Geschlechter von Fleisch und Blut: das eine stirbt, das andere reift heran.	18 Minden test elfonnyad, mint a fű, mint a fakadó levél a zöldellő fán:
19 Alle ihre Werke vermodern, was ihre Hände schufen, folgt ihnen nach.	19 az egyik kihajt, a másik lehull. Ilyen a húsból és vérből való nemzedék: az egyik bevégzi, a másik születik.
20 Wohl dem Menschen, der nachsinnt über die Weisheit, der sich bemüht um Einsicht,	20 Minden romlandó alkotás tönkremegy végül, és alkotója nyomon követi;
21 der seinen Sinn richtet auf ihre Wege und auf ihre Pfade achtet,	21 de elismerést nyer minden kiváló alkotás, és alkotója megbecsülésben részesül miatta.
22 der ihr nachgeht wie ein Späher und an ihren Eingängen lauert,	22 Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága fölött elmélkedik, és okosan fürkészi Isten gondviselését;
23 der durch ihre Fenster schaut und an ihren Türen horcht,	23 aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait, és megérti annak titkait; aki utánajár, mint a nyomkereső, és megmarad útjain;
24 der sich bei ihrem Haus niederlässt und seine Zeltstricke an ihrer Mauer befestigt,	24 aki betekint ablakán, és ajtajánál hallgatózik,
25 der neben ihr sein Zelt aufstellt und so eine gute Wohnung hat,	25 aki a háza mellé telepszik, és sátra cövekét a falához erősíti, aki mellette üti fel sátrát, és örökre megszáll szép hajlékában;
26 der sein Nest in ihr Laub baut und in ihren Zweigen die Nacht verbringt,	26 aki a lombja közé rejti fiókáit, és az ágain tölti éjjelét;
27 der sich in ihrem Schatten vor der Hitze verbirgt und im Schutz ihres Hauses wohnt.	27 aki az árnyékában lel menedéket a hőség elől, és oltalmában megpihen.