Ijob 36

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Dann fuhr Elihu fort und sprach:	1 És folytatta Eliú, és ezeket mondta:
2 Wart ein wenig, ich will es dir künden, ich hab für Gott noch mehr zu sagen.	2 »Tűrj engem még egy keveset, és megjelentem neked, mert van még mit mondanom Istenért;
3 Ich rufe mein Wissen weit hinaus, meinem Schöpfer verschaff ich Recht.	3 messziről veszem tudásomat, hogy megvédjem Teremtőm igazát.
4 Denn wahrhaftig, meine Worte sind kein Trug, ein Mann vollkommenen Wissens steht vor dir.	4 Szavaim valóban hamisság nélkül vannak, és tökéletes tudás áll helyt majd előtted.
5 Denn Gott ist gewaltig, doch verwirft er nicht, gewaltig an Kraft und an Weisheit.	5 Nem veti el Isten a hatalmasokat, hiszen ő is hatalmas!
6 Den Frevler lässt er nicht am Leben, doch den Gebeugten schafft er Recht.	6 De nem segíti a bűnösöket, és igazságot szolgáltat az elnyomottaknak;
7 Er wendet seine Augen nicht von dem Gerechten; Könige auf dem Thron: für immer setzt er sie ein, sie werden groß.	7 nem veszi le szemét az igazról. Trónra ültet királyokat örök időkre, de azok felfuvalkodnak.
8 Doch sind in Fesseln sie geschlagen, gefangen in des Elends Stricken,	8 Amikor azonban bilincsbe vannak verve, s a nyomor kötelei tartják őket fogva,
9 so hält er ihnen ihr Tun vor und ihr Vergehen, weil sie stolz geworden.	9 megjelenti nekik tetteiket és bűneiket: hogy erőszakot cselekedtek,
10 Er öffnet ihr Ohr zur Warnung, fordert sie auf, vom Bösen zu lassen.	10 és megnyitja fülüket feddésének, és meghagyja, hogy térjenek meg a gonoszságtól.
11 Wenn sie gehorchen und ihm dienen, vollenden sie im Glück ihre Tage, in Wonnen ihre Jahre.	11 Ha meghallgatják és alávetik magukat, jólétben töltik napjaikat és dicsőségben éveiket.
12 Hören sie nicht, so fahren sie zum Todesschacht hinab, verscheiden im Unverstand.	12 Ha azonban nem hallgatják, belerohannak a kardba, és meghalnak dőreségükben.
13 Ruchlos Gesinnte hegen Groll, schreien nicht um Hilfe, wenn er sie fesselt.	13 A képmutatók és álnokok azonban kihívják Isten haragját, és nem kiáltanak Istenhez, amikor kötözve vannak,
14 Jung schon muss ihre Seele sterben, wie das Leben der Lustknaben ist ihr Leben.	14 fiatal korban pusztul el a lelkük, és életük már az ifjúkorban.
15 Den Geplagten rettet Gott durch seine Plage und öffnet durch Bedrängnis sein Ohr.	15 Megmenti a szenvedőt szenvedése által, és megnyitja fülét a szorongatással.
16 Auch dich entreißt er dem Rachen der Bedrängnis, in Weite stehst du, nicht in Enge, voll ist deine Tafel von fetten Speisen.	16 Téged is kiragad a szorongatás torkából; tágasság lép helyébe, szűkösség nélkül, s amit asztalodra raknak, tele lesz kövérséggel.
17 Doch wenn du wie ein Frevler richtest, wird Recht und Gericht dich treffen.	17 Ha kimondod akkor a gonoszra az ítéletet, ragaszkodj joghoz és igazsághoz!
18 Zornglut verleite dich nicht beim Schicksalsschlag und reiches Lösegeld verführe dich nicht.	18 Vigyázz, hogy az el ne csábítson bő ajándékkal, és tetemes vesztegetés meg ne hajlítson!
19 Wird dein Schreien aus der Not dich führen und alle Anstrengungen voll Kraft?	19 Ne kívánd birtokolni az aranyat, és ne áhítsd a gazdagság támasztékát,
20 Sehne nicht die Nacht herbei, die Völker von ihrer Stätte vertreibt.	20 hogy az emberek el ne jöjjenek érte éjjel!
21 Hüte dich und wende dich nicht zum Bösen! Denn darum wirst du durch Leid geprüft.	21 Vigyázz magadra, hogy ne hajolj igaztalanságra, mert inkább ezt pártoltad, mint a nyomorúságot!
22 Sieh, groß ist Gott in seiner Macht. Wer ist ein Lehrer wie er?	22 Íme, magasztos Isten az ő erejében, és nincsen hozzá hasonló tanítómester!
23 Wer will ihm weisen seinen Weg? Wer kann ihm sagen: Du tust Unrecht?	23 Ki tudná felülvizsgálni útjait? Ki mondhatja neki: ‘Igaztalanul cselekedtél?’
24 Denk daran, hoch sein Werk zu preisen, von dem die Menschen Lieder singen.	24 Legyen gondod, hogy magasztald művét, amelyet megénekeltek az emberek!
25 Alle Welt schaut es voll Staunen, von ferne nur erblickt es der Mensch.	25 Mindenki látja azt, és mindegyik távolról szemléli.
26 Sieh, Gott ist groß, nicht zu begreifen, unerforschlich ist die Zahl seiner Jahre.	26 Íme, nagy az Isten, és nem tudjuk felfogni, évei számát nem lehet kifürkészni.
27 Denn er zieht die Wassertropfen herauf, als Regen ergießen sie sich aus der Flut.	27 Elvonja a vízcseppeket és szakadó záport zúdít,
28 Durch ihn rieseln die Wolken, träufeln nieder auf die vielen Menschen.	28 amely ömlik a felhőkből, a mindent beborító fellegekből.
29 Wer gar versteht der Wolke Schweben, den Donnerhall aus seinem Zelt?	29 Ha kiteríti a felhőket, úgy, mint a sátrát,
30 Sieh, darüber breitet er sein Licht und deckt des Meeres Wurzeln zu.	30 ha villogtatja felülről fényét, s a tenger sarkait is befödi,
31 Denn damit richtet er die Völker, gibt Speise in reicher Fülle.	31 ezek által ítéli meg a népeket, s ad eledelt sok halandónak.
32 Mit leuchtenden Blitzen füllt er beide Hände, bietet sie auf gegen den, der angreift.	32 Fényt rejt el kezében, és parancsot ad neki, hogy újra előjöjjön;
33 Ihn kündigt an sein Donnerhall, wenn er im Zorn gegen den Frevel eifert.	33 mesélhet arról az ő pásztora, s a nyáj is fergetege dühéről.