Isaia 24

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ecce Dominus dissipat terram et frangit eam et conturbat faciem eius et dispergit habitatores eius.	1 Íme, az Úr elpusztítja a földet, és feldúlja azt; felforgatja felszínét, és szétszórja lakóit.
2 Et erit sicut populus sic sacerdos, et sicut servus sic dominus eius, sicut ancilla sic domina eius, sicut emens sic ille qui vendit, sicut fenerator sic is qui mutuum accipit, sicut qui repetit sic qui debet.	2 Mint a nép, olyan lesz a pap, mint a szolga, olyan az ura, mint a szolgáló, olyan az úrnője, mint a vásárló, olyan az eladó, mint a kölcsönadó, olyan a kölcsönvevő, mint a hitelező, olyan az adósa.
3 Dissipatione dissipabitur terra et direptione praedabitur: Dominus enim locutus est verbum hoc.	3 Teljesen elpusztul a föld, és egészen kifosztott lesz. Bizony, az Úr mondta ezt az igét.
4 Luget, languet terra, marcescit, languet orbis, marcescit altitudo simul cum terra.	4 Gyászba borul, lepusztul a föld, elfonnyad, elhervad a földkerekség, elfonnyad a magasság a földdel együtt.
5 Et terra infecta est sub habitatoribussuis, quia transgressi sunt leges, violaverunt mandatum, dissipaverunt foedus sempiternum.	5 A föld gyalázatossá lett lakói alatt, mert áthágták a törvényeket, megszegték a rendelkezéseket, felbontották az örök szövetséget.
6 Propter hoc maledictio voravit terram, et poenas exsolverunt habitatores eius; ideoque imminuti sunt cultores eius, et relicti sunt homines pauci.	6 Ezért átok emészti meg a földet, és megbűnhődnek lakói; ezért elfogynak a föld lakói, és csak kevés ember marad meg.
7 Luget mustum, emarcuit vitis, ingemiscunt omnes, qui laetabantur corde.	7 Gyászol a must, elfonnyad a szőlőtő, sóhajtoznak mind, akiknek a szíve vidám volt.
8 Cessavit gaudium tympanorum, quievit sonitus laetantium, cessavit gaudium citharae;	8 Megszűnik a víg dobszó, abbamarad az örvendezők zaja, elhallgat a víg citeraszó.
9 cum cantico non bibent vinum, amara erit potio bibentibus illam.	9 Nem isznak többé dalolva bort, keserű lesz az ital azoknak, akik isszák.
10 Attrita est civitas inanitatis, clausa est omnis domus, ut nemo introeat;	10 Romba dől a kihalt város, zárva lesz minden ház, nem lehet bemenni.
11 clamor est super vino in plateis, occidit omnis laetitia, translatum est gaudium terrae.	11 Bor után kiáltoznak az utcákon, kihal minden öröm, elköltözik a vidámság a földről.
12 Relicta est in urbe solitudo, et in ruinam confracta est porta;	12 Pusztaság marad a városban, és romokban hever a kapu.
13 quia haec erunt in medio terrae, in medio populorum, quomodo si olivae excutiantur, et finita vindemia colligantur racemi.	13 Mert úgy lesz a földön, a népek között, mint amikor leverik a bogyót az olajfáról, mint amikor böngésznek, ha befejeződött a szüret.
14 Hi levabunt vocem suam, laudabunt maiestatem Domini, hinnient de mari.	14 Ők pedig felemelik hangjukat, ujjonganak az Úr fenségének, kiáltoznak a tenger felől.
15 Propter hoc in regionibus lucis glorificate Dominum, in insulis maris nomen Domini, Dei Israel.	15 Ezért dicsőítsétek az Urat keleten, a tenger szigetein az Úrnak, Izrael Istenének nevét!
16 A finibus terrae laudes audivimus: “ Gloria iusto ”. Et dixi: “ Secretum meum mihi, secretum meum mihi. Vae mihi! ”. Praevaricantes praevaricati sunt et praevaricatione praevaricantium praevaricati sunt.	16 A föld széléről dicsérő ének hangzik: »Dicsőség az igaznak!« De én így szólok: »Végem van, végem van! Jaj nekem!« Csalók csalnak, csalók csalásával csalnak!
17 Formido et fovea et laqueus super te, habitator terrae.	17 Rettenet, verem és háló vár rád, föld lakója!
18 Et erit: qui fugerit a voce formidinis, cadet in foveam; et, qui ascenderit de fovea, tenebitur laqueo, quia cataractae de excelsis apertae sunt, et concussa sunt fundamenta terrae.	18 Aki elmenekül a rettentő hang elől, beleesik a verembe, és aki kijön a veremből, azt megfogja a háló. Mert megnyílnak a zsilipek a magasságban, és megrendülnek a föld alapjai.
19 Confractione confracta est terra, contritione contrita est terra, commotione commota est terra,	19 Roppanva összeroppan a föld, törve törik a föld, rengve reng a föld,
20 agitatione agitabitur terra sicut ebrius et fluctuabit quasi tabernaculum; et gravis erit super eam iniquitas eius, et corruet et non adiciet ut resurgat.	20 inogva inog a föld, mint a részeg, mozog, mint a kunyhó; ránehezedik vétke, elesik, és nem kel föl többé.
21 Et erit in die illa: visitabit Dominus super militiam caeli in excelso et super reges terrae super terram;	21 Ez történik majd azon a napon: meglátogatja az Úr az ég seregét a magasságban, és a föld királyait a földön;
22 et congregabuntur et vincientur in lacu et claudentur in carcere; et post multos dies visitabuntur.	22 egy csomóba gyűjti őket, mint foglyokat a verembe, és börtönbe zárja, majd sok nap múltán meglátogatja őket.
23 Et erubescet luna, et confundetur sol, quia regnavit Dominus exercituum in monte Sion et in Ierusalem et in conspectu senum suorum glorificabitur.	23 Akkor elpirul a hold, és szégyenkezik a nap, mert a Seregek Ura királyként uralkodik Sion hegyén, Jeruzsálemben, és vénei előtt megdicsőül.