Isaia 14

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Miserebitur enim Dominus Iacob et eliget adhuc de Israel et requiescere eos faciet super humum suam; adiungetur advena ad eos et adhaerebit domui Iacob.	1 Mert megkönyörül az Úr Jákobon, kiválasztja még egyszer Izraelt, és letelepíti őket földjükön. Az idegenek majd hozzájuk csatlakoznak, és Jákob házához társulnak.
2 Et tenebunt eos populi et adducent eos in locum suum; et possidebit eos domus Israel super terram Domini in servos et ancillas; et erunt capientes eos, qui se ceperant, et subicient exactores suos.	2 A nemzetek kézbeveszik őket, és elviszik lakóhelyükre, Izrael háza pedig tulajdonává teszi az idegeneket az Úr földjén, szolgákká és szolgálókká. Azokat viszik fogságba, akik elhurcolták őket, s ők uralkodni fognak sanyargatóikon.
3 Et erit in die illa: cum requiem dederit tibi Dominus a labore tuo et a concussione tua et a servitute dura, qua ante servisti,	3 Ez történik majd azon a napon, amikor az Úr nyugalmat ad neked szenvedésed és gyötrelmed után, a kemény szolgaság után, melyben szolgáltál:
4 proferes parabolam istam contra regem Babylonis et dices: “ Quomodo cessavit exactor, quievit oppressio?	4 ezt a gúnydalt fogod zengeni Babilon királyáról: »Hogy eltűnt a sanyargató, hogy eltűnt a szorongatás!
5 Contrivit Dominus baculum impiorum, virgam dominantium,	5 Összetörte az Úr az istentelenek botját, a zsarnokok vesszejét,
6 caedentem populos in indignatione plaga sine remissione, subicientem in furore gentes persecutione sine fine.	6 mely népeket vert dühödten szüntelen veréssel, nemzeteket igázott le haragjában kegyetlen üldözéssel.
7 Conquievit et siluit omnis terra, gavisa est, et exsultaverunt.	7 Megnyugodott és megpihent az egész föld, ujjongásban tört ki.
8 Abietes quoque laetatae sunt super te, et cedri Libani: “Ex quo dormisti, non ascendit, qui succidat nos”.	8 A ciprusok is örülnek miattad, s a Libanon cédrusai: ‘Mióta ledöntöttek téged, nem jön fel senki kiirtani minket.’
9 Infernus subter conturbatus est in occursum adventus tui; suscitat tibi umbras, omnes principes terrae surgere fecit de soliis suis, omnes reges nationum.	9 Lent az alvilág megrendült jöttödre; felriasztja kedvedért az árnyakat, a föld minden fejedelmét, felkelti trónjáról a nemzetek minden királyát.
10 Universi respondebunt et dicent tibi: “Et tu vulneratus es sicut nos, nostri similis effectus es”.	10 Valamennyien megszólalnak, és ezt mondják neked: ‘Te is gyenge lettél, mint mi, hozzánk hasonlóvá lettél.’
11 Detracta est ad inferos superbia tua, sonitus nablorum tuorum; subter te sternitur tinea, et operimentum tuum sunt vermes.	11 Az alvilágba szállt alá kevélységed és hárfáid zengése; rothadás alattad a fekvőhely, és férgek a takaród.
12 Quomodo cecidisti de caelo, lucifer, fili aurorae? Deiectus es in terram, qui deiciebas gentes,	12 Hogyan hullottál le az égből, te hajnalcsillag, a hajnalpírnak fia? Lebuktál a földre, nemzetek legyőzője!
13 qui dicebas in corde tuo: “In caelum conscendam, super astra Dei exaltabo solium meum, sedebo in monte conventus in lateribus aquilonis;	13 Te azt mondtad magadban: ‘Az égbe szállok fel, Isten csillagai fölé emelem trónomat, leülök a gyülekezet hegyén, a messzi északon.
14 ascendam super altitudinem nubium, similis ero Altissimo”.	14 Felmegyek a magas felhők fölé, hasonló leszek a Magasságbelihez.’
15 Verumtamen ad infernum detractus es, in profundum laci.	15 De az alvilágba szállsz alá, a verem legmélyére!
16 Qui te viderint, te intuentur teque prospicient: “Numquid iste est vir, qui conturbavit terram, qui concussit regna,	16 Akik meglátnak, rád néznek, és téged figyelnek: ‘Hát ez az, aki megremegtette a földet, aki megrendítette a királyságokat?
17 qui posuit orbem desertum et urbes eius destruxit, vinctis eius non aperuit carcerem?	17 Ő az, aki a földkerekséget sivataggá tette, városait lerombolta, és foglyait nem engedte haza?
18 Omnes reges gentium universi dormiunt in gloria, vir in domo sua;	18 A nemzetek királyai mind dicsőségben nyugszanak, mindenki a házában;
19 tu autem proiectus es de sepulcro tuo quasi stirps abominabilis, obvolutus cum his, qui interfecti sunt gladio et descenderunt ad lapides sepulcri, quasi cadaver conculcatum.	19 téged azonban kivetnek sírodból, mint eldobott sarjat, beborítva meggyilkoltakkal, akik kard által vesztek el, és leszállnak a verem köveire; kidobnak, mint eltaposott hullát.
20 Non habebis consortium cum eis in sepultura; tu enim terram tuam disperdidisti, tu populum tuum occidisti: non vocabitur in aeternum semen malefactorum.	20 Temetésben nem lesz részed, mint nekik, mert földedet tönkretetted, népedet legyilkoltad; kihal neve mindörökre a gonoszok ivadékának!
21 Praeparate filios eius occisioni ob iniquitatem patrum suorum; ne consurgant, ut hereditent terram, neque impleant faciem orbis civitatum” ”.	21 Készítsetek fiainak vágóhidat, atyáik bűne miatt, nehogy felkeljenek, és birtokba vegyék az országot, s betöltsék a földkerekség színét városokkal!’«
22 “ Et consurgam contra eos, dicit Dominus exercituum; et perdam Babylonis nomen et reliquias et germen et progeniem, dicit Dominus;	22 »Felkelek ellenük – mondja a Seregek Ura –, és kiirtom Babilon nevét és maradékát, sarjadékát és ivadékát – mondja az Úr. –
23 et ponam eam in possessionem ericii et in paludes aquarum, et scopabo eam in scopa destructionis ”, dicit Dominus exercituum.	23 Sündisznó odvává teszem, és mocsárrá, elsöpröm a pusztítás seprűjével« – mondja a Seregek Ura.
24 Iuravit Dominus exercituum dicens: “ Profecto, ut putavi, ita erit; et quomodo mente tractavi, sic eveniet.	24 Megesküdött a Seregek Ura, és így szólt: »Bizony, ahogy elgondoltam, úgy lesz, és amint elterveztem, úgy következik be.
25 Conteram Assyrium in terra mea et in montibus meis conculcabo eum; et auferetur ab eis iugum eius, et onus illius ab umero eorum tolletur ”.	25 Összetöröm Asszíriát országomban, és hegyeimen eltaposom őt; leveszem róluk igáját, és terhét vállukról leemelem.«
26 Hoc consilium, quod initum est super omnem terram, et haec est manus extenta super universas gentes.	26 Ez az elhatározott terv az egész föld felől, és ez a kinyújtott kéz az összes nemzet fölött.
27 Dominus enim exercituum decrevit, et quis poterit infirmare? Et manus eius extenta, et quis avertet eam?	27 Mert amit a Seregek Ura eltervezett, ki hiúsíthatja meg? És ha keze ki van nyújtva, ki fordíthatja el?
28 In anno, quo mortuus est rex Achaz, factum est oraculum istud:	28 Ácház király halálának évében hangzott el ez a kijelentés:
29 “ Ne laeteris, Philisthaea omnis tu, quoniam comminuta est virga percussoris tui; de radice enim colubri egredietur regulus, et semen eius draco volans.	29 »Ne örvendezz, egész Filisztea, hogy összetört a botja a téged verőnek! Mert a kígyó gyökeréből áspiskígyó sarjad, és kígyó magva csak repülő kígyó.
30 Et pascentur primogeniti egenorum, et pauperes fiducialiter requiescent; et interire faciam in fame radicem tuam et reliquias tuas interficiam.	30 A szegények elsőszülöttei jóllaknak, és a szűkölködők biztonságban pihennek; de a te gyökeredet éhséggel pusztítom el, és maradékodat megölöm.
31 Ulula, porta! Clama, civitas! Contremisce, Philisthaea omnis; ab aquilone enim fumus venit, et non est fugitivus in agminibus eius ”.	31 Jajgass, kapu! Kiálts, város! Reszkess, egész Filisztea! Mert észak felől füst közeleg, és nincs szökevény seregeiben.«
32 Et quid respondebitur nuntiis gentis? “ Quia Dominus fundavit Sion, et in ipsam confugiunt pauperes populi eius ”.	32 Mit feleljenek a nemzet követeinek? »Az Úr alapozta meg Siont, és benne keresnek menedéket népének szegényei!«