1 Or la regina di Saba, udita la fama di Salomone, venne a Gerusalemme per metterlo alla prova con enimmi. Essa aveva seco grandi ricchezze e cammelli che portavano aromi, moltissimo oro e gemme preziose. Giunta da Salomone, gli parlò di tutto ciò che aveva nel suo cuore. | 1 Sába királynője, amikor meghallotta Salamon hírét, szintén eljött Jeruzsálembe, nagy kincsekkel, s fűszereket, igen sok aranyat s drágakövet hozó tevékkel, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Amikor aztán megérkezett Salamonhoz, elmondta neki mindazt, ami a szívén volt. |
2 E Salomone le spiegò tutto ciò che essa propose, e non restò nulla ch'egli non sapesse spiegare a lei. | 2 Salamon meg is fejtette mindazt, amit eléje terjesztett: nem volt semmi sem, amit világossá ne tett volna előtte. |
3 Essa, quando ebbe veduto la sapienza di Salomone, la casa da lui edificata, | 3 Amikor ő látta mindezt, tudniillik Salamon bölcsességét, a házat, amelyet építtetett, |
4 le vivande della sua mensa, le abitazioni dei suoi servi, gli uffici dei suoi ministri e le loro vesti, i coppieri e i loro abiti, e le vittime che egli immolava nella casa del Signore, dalla maraviglia restò senza fiato. | 4 valamint asztalának ételeit, a szolgák lakóhelyeit s cselédeinek kiszolgálását és ruháját, valamint a pohárnokokat s ruháikat és azokat az áldozatokat, amelyeket az Úr házában bemutatni szokott, az álmélkodástól még a lélegzete is elállt, |
5 Poi disse al re: « E' dunque vero quello che io avevo sentito dire nel mio paese delle tue virtù e della tua sapienza! | 5 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet földemen hatalmadról és bölcsességedről hallottam. |
6 Io non potevo credere a chi me ne parlava, finché non son venuta da me a vedere coi miei occhi e a provare che appena la metà della tua sapienza m'era stata riferita: tu hai colle tue virtù superata la fama. | 6 Nem hittem, amikor mesélték, amíg magam el nem jöttem és saját szememmel nem láttam s meg nem győződtem arról, hogy alig a felét beszélték el nekem bölcsességednek: hatalmaddal felülmúltad a hírt. |
7 Beata la tua gente, e beati i tuoi servi che stanno sempre dinanzi a te e ascoltano la tua sapienza! | 7 Boldogok embereid s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet. |
8 Sia benedetto il Signore Dio tuo che ha voluto collocarti sul suo trono, a regnare in luogo del Signore Dio tuo. Perchè Dio ama Israele e vuole conservarlo in eterno, per questo ti ha stabilito re sopra di esso, affinchè tu renda ragione e faccia giustizia ». | 8 Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki elhatározta, hogy téged az ő trónusára, az Úrnak, a te Istenednek királyává rendel. Mivel Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged királyává, hogy jogot s igazságot szolgáltass.« |
9 La regina di Saba diede al re centoventi talenti d'oro e grandissima quantità d'aromi e gemme preziosissime; non vi furon mai aromi come quelli dati dalla regina di Saba al re Salomone. | 9 Aztán százhúsz talentum aranyat s igen sok fűszert s drágakövet adott a királynak: nem volt olyan illatszer, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak. |
10 I servi di Hiram coi servi di Salomone portarono da Ofir oro, legno di timo e gemme preziose. | 10 De Hírám szolgái is hoztak Salamon szolgáival aranyat Ofírból, meg illatos fát és drágakövet: |
11 Con questo legno di timo il re fece fare degli scalini nella casa del Signore, e delle cetre e dei salteri per i cantori: non si vide mai tal sorta di legno nel paese di Giuda. | 11 ebből, az illatos fából tudniillik, lépcsőket csináltatott a király az Úr házába meg a király házába, továbbá lantokat és hárfákat az énekesek számára: sohasem láttak azelőtt ilyen fát Júda földén. |
12 Il re Salomone diede alla regina di Saba tutto ciò che essa bramò e richiese, e molto più di quello che essa gli aveva portato. E la regina se ne andò e tornò nel suo regno coi suoi servi. | 12 Salamon király viszont adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kívánt, sőt sokkal többet, mint amennyit az hozott neki. Ő aztán visszatért és szolgáival együtt földjére ment. |
13 Il peso dell'oro portato a Salomone ogni anno era di seicento sessantasei talenti d'oro, | 13 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt, |
14 senza la somma che solevan portare i legati di varie nazioni, i mercanti, tutti i re dell'Arabia, e i satrapi delle provincie, i quali portavano oro e argento a Salomone. | 14 nem számítva azt az összeget, amelyet a különböző népek követei s a kereskedők szoktak hozni, meg Arábia összes királya s a tartományok helytartói, akik szintén hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak. |
15 Il re Salomone fece inoltre duecento lance d'oro, del valore di seicento sicli d'oro che si spendevano per ciascuna lancia. | 15 Salamon király kétszáz arany lándzsát is készíttetett, hatszáz aranypénzt fordítva mindegyik lándzsára, |
16 Ed anche trecento scudi d'oro, ciascuno dei quali era coperto di trecento sicli d'oro. Il re li ripose nell'arsenale che era situato nel bosco. | 16 meg háromszáz arany kispajzsot, arannyal boríttatva be mindegyik pajzsot, és ezeket elhelyezte a király a liget mellett fekvő fegyvertárba. |
17 Il re fece inoltre un gran trono di avorio, rivestito d'oro finissimo, | 17 Csináltatott továbbá a király egy nagy trónust elefántcsontból és azt bevonatta színtiszta arannyal. |
18 e sei gradini pei quali si saliva al trono, una predella d'oro, due bracci che sporgevano da un lato e dall'altro, due leoni presso i bracci, | 18 Hat lépcsőn kellett felmenni az üléshez, arany zsámolya volt s két egymással szembenálló karja. A karok mellett két oroszlán állt |
19 altri dodici leoncini sopra i sei gradini di qua e di là. Non vi fu mai un simil trono in alcun regno. | 19 és másik tizenkét oroszlán állt a hat lépcsőn, két felől: nem volt ilyen trónus semmilyen királyságban. |
20 Eran d'oro anche tutti i vasi della mensa del re, e i vasi della casa del Bosco del Libano eran d'oro finissimo. Dell'argento non si faceva alcun conto a quel tempo, | 20 A király valamennyi ivóedénye is aranyból volt s a libanoni erdő házának felszerelése is színaranyból készült. Az ezüstöt ugyanis abban az időben semmire sem becsülték. |
21 perchè le navi del re andavano una volta ogni tre anni coi servi di Hiram a Tarsis, e di là portavan oro, argento, avorio, scimmie e pavoni. | 21 A király hajói háromesztendőnként elmentek Tarzisba Hírám szolgáival és hoztak onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát. |
22 Così Salomone sorpassò tutti i re della terra in ricchezze e in gloria. | 22 Salamon király tehát gazdagságban és dicsőségben felülmúlta a föld minden királyát |
23 E tutti i re della terra desideravano di vedere la faccia di Salomone, per ascoltare la sapienza che Dio aveva messa nel suo cuore, | 23 és a föld valamennyi királya kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott, |
24 e gli portavano ogni anno doni, vasi d'oro e d'argento, vestiti, armi, aromi, cavalli e muli. | 24 és hoztak neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, fegyvereket, fűszereket, lovakat, öszvéreket, esztendőről esztendőre. |
25 Salomone ebbe quaranta mila cavalli nelle stalle, dodici mila cocchi, dodici mila cavalieri, e li stanziò nelle città dei cocchi e dov'era il re in Gerusalemme. | 25 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer lova az istállókban, meg tizenkétezer szekere és lovasa: ezeket a szekeres városokba helyezte, meg oda, ahol a király volt: Jeruzsálembe. |
26 Egli signoreggiò su tutti i re dal fiume Eufrate sino alla terra dei Filistei e sino ai confini d'Egitto. | 26 Hatalmat gyakorolt valamennyi király felett az Eufrátesz folyótól egészen a filiszteusok földjéig s Egyiptom határáig. |
27 Egli fece abbondare l'argento in Gerusalemme come le pietre, i cedri come i sicomori che nascon nelle pianure. | 27 Elérte azt, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfa pedig olyan sok, mint az alföldön növő vadfügefa. |
28 E dall'Egitto e da tutti gli altri paesi eran menati a lui i cavalli. Morte di Salomone | 28 Lovakat Egyiptomból és minden országból hoztak neki. |
29 Il resto delle gesta di Salomone, dalle prime alle ultime, sono scritte nel libro di Natan profeta, nel libro di Ahia Silonita e nella visione di Addo il veggente contro Geroboamo figlio di Nabat. | 29 Salamon egyéb dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók meg vannak írva Nátán próféta és a silói Áhia könyvében, meg Addó látnoknak Jeroboám, Nábát fia ellen írt látomásában. |
30 Salomone regnò, in Gerusalemme, sopra tutto Israele, quarantanni. | 30 Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izraelen. |
31 E si addormentò coi suoi padri; fu sepolto nella città di David, e gli successe nel regno Roboamo suo figlio. | 31 Aztán aludni tért atyáihoz és eltemették a Dávid-városban s fia, Roboám lett a király helyette. |