Siracide 10

BIBBIA CEI 1974	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Un governatore saggio educa il suo popolo, l'autorità di un uomo assennato sarà ben ordinata.	1 A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós.
2 Quale il governatore del popolo, tali i suoi ministri; quale il capo di una città, tali tutti gli abitanti.	2 Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is.
3 Un re senza formazione rovinerà il suo popolo; una città prospererà per il senno dei capi.	3 A balga király tönkreteszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán.
4 Il governo del mondo è nelle mani del Signore; egli vi susciterà al momento giusto l'uomo adatto.	4 Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében.
5 Il successo dell'uomo è nelle mani del Signore, che investirà il magistrato della sua autorità.	5 Az ember sikere Isten kezében van, s a főemberre ő ruházza tekintélyét.
6 Non crucciarti con il tuo prossimo per un torto qualsiasi; non far nulla in preda all'ira.	6 Ne tartsd eszedben társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erőszakot!
7 Odiosa al Signore e agli uomini è la superbia, all'uno e agli altri è in abominio l'ingiustizia.	7 Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erőszakossága.
8 L'impero passa da un popolo a un altro a causa delle ingiustizie, delle violenze e delle ricchezze.	8 Egyik nemzetről a másikra száll az uralom, igaztalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt.
9 Perché mai si insuperbisce chi è terra e cenere? Anche da vivo le sue viscere sono ripugnanti.	9 Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja,
10 La malattia è lunga, il medico se la ride; chi oggi è re, domani morirà.	10 Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belső részeit.
11 Quando l'uomo muore eredita insetti, belve e vermi.	11 A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja.
12 Principio della superbia umana è allontanarsi dal Signore, tenere il proprio cuore lontano da chi l'ha creato.	12 Minden hatalmasság rövid életű, s a király, aki ma még van, holnap már halott.
13 Principio della superbia infatti è il peccato; chi vi si abbandona diffonde intorno a sé l'abominio. Per questo il Signore rende incredibili i suoi castighi e lo flagella sino a finirlo.	13 Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze!
14 Il Signore ha abbattuto il trono dei potenti, al loro posto ha fatto sedere gli umili.	14 Az ember gőgjének kezdete az elpártolás Istentől,
15 Il Signore ha estirpato le radici delle nazioni, al loro posto ha piantato gli umili.	15 amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa.
16 Il Signore ha sconvolto le regioni delle nazioni, e le ha distrutte fin dalle fondamenta della terra.	16 Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg őket végképpen.
17 Le ha estirpate e annientate, ha fatto scomparire dalla terra il loro ricordo.	17 Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre.
18 Non è fatta per gli uomini la superbia, né per i nati di donna l'arroganza.	18 Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe.
19 Quale stirpe è onorata? La stirpe dell'uomo. Quale stirpe è onorata? Coloro che temono il Signore.	19 Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította őket fenekestől.
20 Quale stirpe è ignobile? La stirpe dell'uomo. Quale stirpe è ignobile? Coloro che trasgrediscono i comandamenti.	20 Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta őket, és kiirtotta emléküket a földről.
21 Tra i fratelli è onorato il loro capo, ma coloro che temono il Signore lo sono ai suoi occhi.	21 Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét.
22 Uno ricco, onorato o povero, ponga il proprio vanto nel timore del Signore.	22 Nem született együtt a gőg az emberekkel, sem a harag az asszonyok szülötteivel.
23 Non è giusto disprezzare un povero assennato e non conviene esaltare un uomo peccatore.	23 Becsben áll az istenfélők ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait.
24 Il nobile, il giudice e il potente sono onorati; ma nessuno di loro è più grande di chi teme il Signore.	24 A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme előtt vannak.
25 Uomini liberi serviranno un servo sapiente; un uomo intelligente non mormora per questo.	25 Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsőségére válik.
26 Non fare il saccente nel compiere il tuo lavoro e non gloriarti al momento del bisogno.	26 Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bűnös férfit, mert gazdag!
27 Meglio uno che lavora e abbonda di tutto che chi va in giro vantandosi e manca di cibo.	27 Becsülik az előkelőt, a bírót, a hatalmon levőt, de nincs nagyobb az istenfélőnél.
28 Figlio, con modestia glorifica l'anima tua e rendile onore secondo che merita.	28 Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete.
29 Chi darà ragione a uno che si dà torto da sé? Chi stimerà uno che si disprezza?	29 Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette!
30 Un povero è onorato per la sua scienza, un ricco è onorato per la sua ricchezza.	30 Többet ér, aki dolgozik és bővelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen.
31 Chi è onorato nella povertà, quanto più lo sarà nella ricchezza? Chi è disprezzato nella ricchezza, quanto più lo sarà nella povertà?	31 Tartsd, fiam, lelkedet szerénységben, de becsüld meg érdeme szerint! Ki tartaná igaznak a maga ellen vétőt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza? A szegényt ügyessége s istenfélelme miatt tisztelik, másokat pedig vagyonukért becsülnek; akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább becsülik, ha gazdag! Akit csak a gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtől!