Jesus Sirach 16

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Wünsch dir nicht schöne Kinder, wenn sie nichts taugen, und freu dich nicht über missratene Söhne!	1 Ne örülj a gyermekeknek, ha istentelenek! Legyenek bár számosan, ne ujjongj miattuk, ha nincs bennük Isten félelme.
2 Mögen sie auch zahlreich sein, freu dich nicht über sie, wenn sie keine Gottesfurcht besitzen.	2 Ne bízzál életükben, és ne számíts munkájukra,
3 Verlass dich nicht auf ihre Lebensdauer, setz kein Vertrauen in ihre Zukunft! Besser als tausend ist einer [der Gottes Willen tut], besser kinderlos sterben, als schlimme Nachkommen haben.	3 mert többet ér egy istenfélő fiú ezer gonosznál,
4 Durch einen einzigen Verständigen vermehrt sich die Stadt, durch die Sippe der Abtrünnigen verödet sie.	4 és jobb meghalni gyermek nélkül, mint istentelen gyermekeket hátrahagyni.
5 Viel von dem hat mein Auge gesehen, mehr noch hat mein Ohr vernommen:	5 Egyetlen értelmes akár egy várost benépesít, de a törvényszegő nemzetség elpusztul.
6 Im Kreis der Frevler flammt Feuer auf; gegen ein sündiges Volk entbrennt der Zorn.	6 Sok hasonlót látott már szemem, és ezeknél is különbeket hallott a fülem:
7 Er hat den Fürsten der Vorzeit nicht verziehen, als sie sich in ihrer Stärke empörten.	7 tűz gyúlt ki a bűnösök gyülekezetében, s az engedetlen nép fölött harag lángja lobogott.
8 Er hat die Mitbürger Lots nicht geschont, als sie zügellos waren in ihrem Übermut.	8 Nem nyertek bocsánatot bűneikért a régi óriások, elvesztek, mert bíztak erejükben.
9 Er hat das todgeweihte Volk nicht geschont, das wegen seiner Sünden das Land verlor,	9 Nem kegyelmezett meg Lót lakótársainak, mert megutálta őket beszédük gőgösségéért,
10 auch nicht die sechshunderttausend Mann Fußvolk; sie wurden dahingerafft wegen ihres verbrecherischen Herzens.	10 és nem kegyelmezett annak a népnek, amelyet teljesen kiirtásra szánt, mert bűneivel dicsekedett,
11 Wie erst ergeht es dem Einzelnen, der halsstarrig ist: Ein Wunder wäre es, wenn er straflos bliebe. Denn bei Gott sind Erbarmen und Zorn, er vergibt und verzeiht, doch auch den Zorn schüttet er aus.	11 de éppoly kevéssé a hatszázezernyi gyalognépnek, akik sorjában pusztultak szívük keménysége miatt. Hát még ha olyan lenne nyakas, aki egyedül áll! Csoda lenne, ha büntetlenül maradna!
12 Sein Erbarmen ist so groß wie sein Strafen, jeden richtet er nach seinen Taten.	12 Mert van nála irgalom is, harag is, meg lehet őt kérlelni, de ki is önti haragját;
13 Der Verbrecher entkommt nicht mit seinem Raub, doch der Hoffnung des Gerechten setzt Gott kein Ende.	13 amennyire irgalmas ő, annyira fenyít is, és az embert tettei szerint ítéli.
14 Jedem Wohltätigen wird sein Lohn zuteil, jeder empfängt nach seinen Taten.	14 A bűnös nem menekszik meg zsákmányával, és aki irgalmasságot cselekszik, nem csalódik reményében.
15 [Der Herr verhärtete das Herz des Pharao, der ihn nicht erkannte, obwohl seine Werke unter dem Himmel offenbar waren.	15 Minden jótett helyet biztosít mindenkinek cselekedetei érdeme szerint, úgy, amint okosságban járt és kelt.
16 Sein Erbarmen ist allen seinen Geschöpfen sichtbar, sein Licht und sein Dunkel hat er den Menschen zugeteilt.]	16 Ne mondd: »Rejtve vagyok Isten elől, és ki törődik velem a magasságban?
17 Sag nicht: Ich bin vor Gott verborgen, wer denkt an mich in der Höhe? In der großen Menge bleibe ich unbemerkt, was bin ich in der Gesamtzahl der Menschen?	17 A sok nép közt meg sem ismernek engem, mit is számítok a mérhetetlen teremtésben!«
18 Der Himmel, der höchste Himmel, das Meer und das Land, sie wanken, wenn er sie heimsucht.	18 Íme, az ég és az egek ege, az óceán, az egész föld, és ami azokban van, megrendül, ha ő odanéz!
19 Der Untergrund der Berge und die Grundfesten der Erde, sie erbeben gewaltig, wenn er sie anschaut.	19 A hegyek mind, a dombok és a földkerekség alapjai remegve megrázkódnak, ha Isten rájuk tekint,
20 Doch an mich denkt er nicht und wer achtet auf meine Wege?	20 a szív azonban érzéketlen marad, pedig ő belelát minden szívbe!
21 Sündige ich, sieht mich kein Auge, betrüge ich ganz heimlich, wer weiß es? -	21 Ki érti meg az ő útjait, és a vihart, amelyet emberi szem sem lát?
22 Das gerechte Tun, wer macht es bekannt? Und was darf ich hoffen, wenn ich das Gebot halte?	22 Mert legtöbb műve rejtekben van, és ad-e hírt valaki igaz cselekedeteiről? Vagy ki tudja kivárni azokat? Mert messze van a szövetsége egyesektől, és a végén lesz csak a számonkérés mindenkitől.
23 Nur ein Unvernünftiger behauptet solches, nur ein törichter Mensch denkt so.	23 Akinek fogyatékos a belátása, balgaságot gondol, s az oktalan, tévelygő ember dőreséget állít magában.
24 Hört auf mich und lernt von meiner Erfahrung, richtet euren Sinn auf meine Worte!	24 Hallgass rám, fiam! Tanulj bölcs okosságot, és figyelj szívedben beszédemre!
25 Wohl überlegt trage ich meine Gedanken vor und bescheiden teile ich mein Wissen mit:	25 Megfontoltan adom elő a tanítást, és szerényen terjesztem elő a tudást. Ügyelj szívedben szavaimra, mert megfontolt lélekkel beszélek az erőkről, amelyeket Isten kezdettől fogva helyezett műveibe, és igazságban hirdetem tudományát.
26 Als Gott am Anfang seine Werke erschuf und ihnen zu ihrem Dasein Gesetze gab,	26 Isten terve szerint állnak fenn művei kezdettől fogva, már alkotásuk idején kijelölte feladataikat, és működésük körét fajtájuk szerint.
27 hat er ihre Aufgabe für immer festgelegt und ihren Machtbereich für alle Zeiten. Sie ermatten nicht und werden nicht müde, sie lassen nicht nach in ihrer Kraft.	27 Elrendezte tevékenységüket örök időkre: nem éheznek és el nem fáradnak, nem hagynak fel munkájukkal.
28 Keines seiner Werke verdrängt das andere und bis in Ewigkeit widerstreben sie seinem Befehl nicht.	28 Egyik sem torzsalkodik társával,
29 Dann hat der Herr auf die Erde geblickt und sie mit seinen Gütern erfüllt.	29 és soha át nem hágják törvényét!
30 Mit allerlei Lebewesen bedeckte er ihre Fläche und sie kehren wieder zu ihr zurück.	30 Letekintett ezután Isten a földre, és betöltötte javaival, benépesítette színét mindenfajta élővel, amelyek újra visszatérnek a földbe.