Lettera agli Ebrei 10

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Umbram enim habens lex bonorum futurorum, non ip sam imaginem rerum, per singulos annos iisdem ipsis hostiis, quas offerunt indesinenter, numquam potest accedentes perfectos facere.	1 Mivel tehát a törvényben a jövendő javaknak csak az árnyéka van meg, nem a dolgok valóságos formája, ugyanazokkal az áldozatokkal, melyeket évről-évre szünet nélkül bemutatnak, sohasem teheti tökéletesekké azokat, akik bemutatják.
2 Alioquin nonne cessassent offerri, ideo quod nullam haberent ultra conscientiam peccatorum cultores semel mundati?	2 Nemde felhagytak volna az áldozatok bemutatásával, ha az imádók egyszer s mindenkorra megtisztultak volna, és nem volna többé bűntudatuk?
3 Sed in ipsis commemoratio peccatorum per singulos annos fit.	3 De éppen ezek az áldozatok emlékeztetik őket minden évben bűneikre.
4 Impossibile enim est sanguinem taurorum et hircorum auferre peccata.	4 Lehetetlen ugyanis, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön el.
5 Ideo ingrediens mundum dicit: “ Hostiam et oblationem noluisti, corpus autem aptasti mihi;	5 Ezért mondta, amikor a világba jött: »Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nekem;
6 holocautomata et sacrificia pro peccato non tibi placuerunt.	6 az égő- és engesztelő áldozatok nem tetszettek neked.
7 Tunc dixi: Ecce venio, in capitulo libri scriptum est de me, ut faciam, Deus, voluntatem tuam ”.	7 Akkor azt mondtam: Íme, eljövök – a könyvtekercsben meg van írva rólam – hogy megtegyem, Isten, a te akaratodat!«
8 Superius dicens: “ Hostias et oblationes et holocautomata et sacrificia pro peccato noluisti, nec placuerunt tibi ”, quae secundum legem offeruntur,	8 Először azt mondja: az »áldozatokat és ajándékokat, az égő- és engesztelő áldozatokat nem akartad, nem tetszenek neked«, amelyeket a törvény szerint mutatnak be.
9 tunc dixit: “ Ecce venio, ut faciam voluntatem tuam ”. Aufert primum, ut secundum statuat;	9 Akkor azt mondta: »Íme eljövök, hogy megtegyem a te akaratodat« . Megszünteti az elsőt, hogy a helyébe a következőt állítsa.
10 in qua voluntate sanctificati sumus per oblationem corporis Christi Iesu in semel.	10 Ezzel az akarattal nyertük el a megszentelést Krisztus Jézus testének egyszer történt feláldozása által.
11 Et omnis quidem sacerdos stat cotidie ministrans et easdem saepe offerens hostias, quae numquam possunt auferre peccata.	11 Minden pap naponta szolgálatban áll, és gyakran mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem törölhetik el a bűnöket;
12 Hic autem, una pro peccatis oblata hostia, in sempiternum consedit in dextera Dei,	12 ő pedig egy áldozatot mutatott be a bűnökért, s örökké Isten jobbján ül,
13 de cetero exspectans, donec ponantur inimici eius scabellum pedum eius;	13 arra várva, hogy ellenségeit lábai zsámolyává tegyék .
14 una enim oblatione consummavit in sempiternum eos, qui sanctificantur.	14 Mert egy áldozattal mindörökre tökéletesekké tette a megszentelteket.
15 Testificatur autem nobis et Spiritus Sanctus; postquam enim dixit:	15 Tanúságot tesz nekünk erről a Szentlélek is, mert miután így szólt:
16 “ Hoc est testamentum, quod testabor ad illos post dies illos, dicit Dominus, dando leges meas in cordibus eorum, et in mente eorum superscribam eas;	16 »Ez pedig az a szövetség, amelyet kötni fogok velük azok után a napok után – mondja az Úr –, a szívükbe adom törvényeimet, elméjükbe írom azokat ,
17 et peccatorum eorum et iniquitatum eorum iam non recordabor amplius ”.	17 és bűneikre s gonoszságaikra többé már nem emlékezem« .
18 Ubi autem horum remissio, iam non oblatio pro peccato.	18 Ahol pedig ezek bocsánatot nyertek, nincs többé bűnért való áldozat.
19 Habentes itaque, fratres, fiduciam in introitum Sanctorum in sanguine Iesu,	19 Mivel tehát bízunk abban, testvérek, hogy Jézus vére által bemegyünk a szentélybe:
20 quam initiavit nobis viam novam et viventem per velamen, id est carnem suam,	20 ő új és élő utat nyitott meg számunkra a függönyön, azaz a saját testén keresztül.
21 et sacerdotem magnum super domum Dei,	21 Miután van főpapunk Isten háza fölött,
22 accedamus cum vero corde in plenitudine fidei, aspersi corda a conscientia mala et abluti corpus aqua munda;	22 járuljunk oda igaz szívvel a hit teljességében, hintsük meg és tisztítsuk meg szívünket a rossz lelkiismerettől, és mossuk le testünket tiszta vízzel.
23 teneamus spei confessionem indeclinabilem, fidelis enim est, qui repromisit;	23 Tartsunk ki rendületlenül reménységünk megvallása mellett – mert hűséges az, aki az ígéreteket tette –,
24 et consideremus invicem in provocationem caritatis et bonorum operum,	24 és figyeljünk egymásra, hogy szeretetre és jótettekre buzduljunk,
25 non deserentes congregationem nostram, sicut est consuetudinis quibusdam, sed exhortantes, et tanto magis quanto videtis appropinquantem diem.	25 ne hagyjuk el összejövetelünket, mint némelyek szokták, hanem bátorítsuk egymást, annál inkább, minél inkább látjátok a napot közeledni.
26 Voluntarie enim peccantibus nobis, post acceptam notitiam veritatis, iam non relinquitur pro peccatis hostia,	26 Mert ha szántszándékkal vétkezünk, miután az igazság ismeretét elnyertük, nincs már többé áldozat a bűnökért,
27 terribilis autem quaedam exspectatio iudicii, et ignis aemulatio, quae consumptura est adversarios.	27 csak a rettenetes ítélet várása és a tűz heve, amely megemészti az ellenszegülőket
28 Irritam quis faciens legem Moysis, sine ulla miseratione duobus vel tribus testibus moritur;	28 Ha valaki Mózes törvényét elveti, annak két vagy három tanú szavára irgalom nélkül meg kell halnia .
29 quanto deteriora putatis merebitur supplicia, qui Filium Dei conculcaverit et sanguinem testamenti communem duxerit, in quo sanctificatus est, et Spiritui gratiae contumeliam fecerit?	29 Mit gondoltok: mennyivel súlyosabb büntetésre lesz méltó az, aki Isten Fiát megtapossa, és a szövetség vérét, mely által megszentelődött, megszentségteleníti , s a kegyelem Lelkét kigúnyolja?
30 Scimus enim eum, qui dixit: “ Mihi vindicta, ego retribuam ”; et iterum: “ Iudicabit Dominus populum suum ”.	30 Mert ismerjük azt, aki így szólt: »Enyém a bosszú, én majd megfizetek!« És ismét: »Az Úr ítéletet tart népe felett« .
31 Horrendum est incidere in manus Dei viventis.	31 Rettenetes dolog az élő Isten kezébe esni!
32 Rememoramini autem pristinos dies, in quibus illuminati magnum certamen sustinuistis passionum,	32 Emlékezzetek vissza a hajdani napokra, amikor, miután megvilágosodtatok, a szenvedések kemény küzdelmét álltátok ki,
33 in altero quidem opprobriis et tribulationibus spectaculum facti, in altero autem socii taliter conversantium effecti;	33 s részint gyalázásokban és szorongatásokban látványul szolgáltatok, részint pedig azoknak, akikkel így bántak, társai lettetek.
34 nam et vinctis compassi estis et rapinam bonorum vestrorum cum gaudio suscepistis, cognoscentes vos habere meliorem substantiam et manentem.	34 Mert részetek volt a foglyok szenvedésében, és javaitok elrablását is örömmel viseltétek, tudva, hogy jobb és maradandó javatok van.
35 Nolite itaque abicere confidentiam vestram, quae magnam habet remunerationem;	35 Ne veszítsétek hát el bizalmatokat, mert nagy lesz annak a jutalma.
36 patientia enim vobis necessaria est, ut voluntatem Dei facientes reportetis promissionem.	36 Béketűrésre van szükségetek, hogy Isten akaratát megtegyétek, s elnyerjétek az ígéretet.
37 Adhuc enim modicum quantulum, qui venturus est, veniet et non tardabit.	37 Mert még egy kis idő, s az, aki eljövendő, eljön és nem késik.
38 Iustus autem meus ex fide vivet; quod si subtraxerit se, non sibi complacet in eo anima mea.	38 Az én igazam a hit által élni fog; de ha meghátrál, a lelkem nem leli benne kedvét .
39 Nos autem non sumus subtractionis in perditionem, sed fidei in acquisitionem animae.	39 Mi azonban nem vagyunk a meghátrálás gyermekei a romlásra, hanem a hité az élet elnyerésére.