Isaia 9

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Populus, qui ambulabat in tenebris, vidit lucem magnam; habitantibus in regione umbrae mortis lux orta est eis.	1 A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát; akik a halál árnyékának országában laknak, azokra világosság ragyog.
2 Multiplicasti exsultationem et magnificasti laetitiam; laetantur coram te sicut laetantes in messe, sicut exsultant, quando dividunt spolia.	2 Megsokasítod az ujjongást, megnöveled az örömet; örvendenek színed előtt, ahogy örvendenek aratáskor, és amint ujjonganak, akik a zsákmányt osztják.
3 Iugum enim oneris eius et virgam umeri eius et sceptrum exactoris eius fregisti, sicut in die Madian.	3 Mert összetöröd terhes igáját a vállára nehezedő botot, és sanyargatójának pálcáját, mint Mádián napján.
4 Quia omnis caliga incedentis cum tumultu et vestimentum mixtum sanguine erit in combustionem, cibus ignis.	4 Mert minden dübörögve menetelő katonacipő és vérben megforgatott ruha elégetésre kerül, tűz martaléka lesz.
5 Parvulus enim natus est nobis, filius datus est nobis; et factus est principatus super umerum eius; et vocabitur nomen eius admirabilis Consiliarius, Deus fortis, Pater aeternitatis, Princeps pacis.	5 Mert gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk; az uralom az ő vállán lesz, és így fogják hívni nevét: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örökkévalóság Atyja, Béke Fejedelme.
6 Magnum erit eius imperium, et pacis non erit finis super solium David et super regnum eius, ut confirmet illud et corroboret in iudicio et iustitia amodo et usque in sempiternum: zelus Domini exercituum faciet hoc.	6 Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királysága fölött, hogy megszilárdítsa és megerősítse azt joggal és igazsággal, mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete műveli ezt.
7 Verbum misit Dominus in Iacob, et cecidit in Israel.	7 Igét küldött az Úr Jákobra, és az ráhullott Izraelre.
8 Et sciet omnis populus Ephraim et habitantes Samariam in superbia et magnitudine cordis dicentes:	8 Tudni fogja azt az egész nép, Efraim és Szamaria lakói, akik gőgjükben és szívük kevélységében így szóltak:
9 “ Lateres ceciderunt, sed quadris lapidibus aedificabimus; sycomori succisae sunt, sed cedris commutabimus ”.	9 »A téglák leomlottak, de majd faragott kőből építkezünk; a vadfügefákat kivágták, de majd cédrusokat ültetünk helyükbe.«
10 Et elevavit Dominus hostes super eum et inimicos eius excitavit,	10 Az Úr hatalmat ad ellenségeinek fölöttük, és ellenfeleit felingerli:
11 Syriam ab oriente et Philisthim ab occidente, qui devoraverunt Israel toto ore. In omnibus his non est aversus furor eius, sed adhuc manus eius extenta.	11 Szíriát keletről, a filiszteusokat nyugatról, és felfalják Izraelt tele szájjal. Mindezzel nem fordult el haragja, hanem keze még ki van nyújtva.
12 Et populus non est reversus ad percutientem se, et Dominum exercituum non inquisierunt.	12 De a nép nem tért meg ahhoz, aki őt megverte, és a Seregek Urát nem keresték.
13 Et succidit Dominus ab Israel caput et caudam, palmam et arundinem die una:	13 Ezért az Úr levágja Izraelről a fejet és farkat, a pálmát és kákát egy napon:
14 longaevus et honorabilis vultu ipse est caput, et propheta docens mendacium ipse est cauda;	14 a vén és a tekintélyes a fej, és a hazugságot tanító próféta a farok.
15 rectores populi istius seducentes et, qui regebantur, perierunt.	15 E nép vezetői tévútra visznek, és akiket vezetnek, összezavarodnak.
16 Propter hoc super adulescentulis eius non laetabitur Dominus et pupillorum eius et viduarum non miserebitur, quia omnis impius est et nequam, et universum os loquitur stultitiam. In omnibus his non est aversus furor eius, sed adhuc manus eius extenta.	16 Ezért az Úr nem örül ifjainak, és árváin meg özvegyein nem könyörül; mert mindegyikük elvetemült és gonosztevő, s minden száj bolondságot beszél. Mindezzel nem fordult el haragja, hanem keze még ki van nyújtva.
17 Succensa est enim quasi ignis impietas, veprem et spinam vorat, et succenditur in densitate saltus, et convolvuntur columnae fumi.	17 Fellángol ugyanis az istentelenség, mint a tűz, mely megemészti a tövist és a tüskét, felgyújtja az erdő bozótját, és a füst büszkén gomolyog fölfelé.
18 In ira Domini exercituum incenditur terra; et est populus quasi esca ignis: vir fratri suo non parcit.	18 A Seregek Urának haragjától lángba borul a föld, s a nép olyan lesz, mint a tűznek martaléka: senki sem kíméli testvérét.
19 Et devorat ad dexteram et esurit et comedit ad sinistram et non saturatur; unusquisque carnem proximi sui vorat:	19 Habzsol jobboldalt, de éhezik, eszik baloldalt, de nem lakik jól; mindenki a társa húsát marja:
20 Manasses Ephraim, et Ephraim Manassen, simul ipsi contra Iudam. In omnibus his non est aversus furor eius, sed adhuc manus eius extenta.	20 Manassze Efraimot, Efraim Manasszét, és ketten együtt Júda ellen fordulnak.
	21 S ezzel még nem fordult el az Úr haragja, a keze még ki van nyújtva!