Isaia 34

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Accedite, gentes, ad audien dum; et populi, attendite. Audiat terra et plenitudo eius, orbis et omne germen eius.	1 Jöjjetek közel, nemzetek, hogy halljátok, és ti népek, figyeljetek! Hallja meg a föld, és ami azt betölti, a földkerekség és minden sarjadéka!
2 Quia indignatio Domini super omnes gentes, et furor super universam militiam eorum: ad interitum devovit eos et dedit eos in occisionem.	2 Mert felgerjedt az Úr haragja minden nemzet ellen, és indulata minden seregük ellen; kiirtásra szánja és lemészároltatja őket.
3 Interfecti eorum proicientur, et de cadaveribus eorum ascendet foetor; dissolventur montes sanguine eorum.	3 Megöltjeiket szerteszét dobálják, holttestükből bűz száll fel, és vérüktől megolvadnak a hegyek.
4 Et tabescet omnis militia caelorum, et complicabuntur sicut liber caeli, et omnis militia eorum defluet, sicut defluit folium de vinea et arida frons de ficu.	4 Felbomlik az egek minden serege, mint a könyvtekercs, összegöngyölődnek az egek, és minden seregük lehull, ahogy lehull a levél a szőlőről, s ahogy lehull a fügefáról.
5 Quoniam inebriatus est in caelo gladius meus: ecce super Edom descendet et super populum interfectionis meae ad iudicium.	5 Mert felizzott kardom az égben, és íme, ítéletre leszáll Edomra, a népre, melyet kiirtásra szántam.
6 Gladius Domini repletus est sanguine, incrassatus est adipe, de sanguine agnorum et hircorum, de adipe viscerum arietum; victima enim Domini in Bosra, et interfectio magna in terra Edom.	6 Az Úr kardja tele van vérrel, zsíros a hájtól, bárányok és bakok vérétől, kosok veséjének hájától. Mert áldozatot rendez az Úr Boszrában, és nagy mészárlást Edom földjén.
7 Cadunt bubali cum eis, iuvenci cum tauris; inebriabitur terra eorum sanguine, et humus eorum adipe pinguium,	7 Elhullanak a bivalyok velük együtt, és a tulkok a bikákkal együtt; megittasodik földjük a vértől, és poruk zsíros lesz a hájtól.
8 quia dies ultionis Domini, annus retributionum ad vindicandam Sion.	8 Mert itt az Úr bosszújának napja, a megtorlás esztendeje, hogy elégtételt szerezzen Sionért.
9 Et convertentur torrentes eius in picem, et humus eius in sulphur, et erit terra eius in picem ardentem.	9 Patakjai szurokká változnak, a pora kénkővé, a földje pedig égő szurokká.
10 Nocte et die non exstinguetur, in sempiternum ascendet fumus eius, a generatione in generationem desolabitur, in saecula saeculorum non erit transiens per eam.	10 Éjjel-nappal sohasem alszik ki, örökké felfelé száll a füstje. Nemzedékről nemzedékre pusztaság lesz, soha többé senki sem megy át rajta.
11 Et possidebunt illam onocrotalus et ericius, noctua et corvus habitabunt in ea; et extendet super eam mensuram solitudinis et perpendiculum desolationis.	11 Pelikán és sündisznó veszi birtokába, bagoly és holló tanyázik majd rajta. S ő kifeszíti fölötte a pusztaság mérőzsinórját és a sivárság mérőónját.
12 Nobiles eius non erunt, nec regnum proclamabunt; et omnes principes eius erunt in nihilum.	12 Nemesei nem lesznek, királyságot ott ki nem kiáltanak, és fejedelmei mind semmivé lesznek.
13 Et orientur in domibus eius spinae, urticae et paliurus in munitionibus eius; et erit cubile draconum et pascua struthionum.	13 Palotáiban tövis nő majd, csalán és bogáncs a váraiban; sakálok lakóhelye lesz, és struccmadarak tanyája.
14 Et occurrent hyaenae thoibus, et pilosus clamat ad amicum suum; ibi cubat lamia et invenit sibi requiem.	14 Vadmacskák találkoznak ott hiénákkal, és démon kiált a társának; bizony, ott rejtőzik a boszorkány, és talál nyugvóhelyet magának.
15 Ibi nidificat serpens ovaque deponit et circumfodit et fovet in umbra eius; illuc congregantur milvi alter ad alterum.	15 Ott fészkel a kígyó, és rak tojást, melengeti és kikölti azt árnyékában; bizony, ott gyűlnek össze a kányák, egyik a másik után.
16 Requirite in libro Domini et legite: unum ex eis non deest, alter alterum exspectare non debet; quia os Domini praecepit, et spiritus eius ipse congregavit ea.	16 Keressétek meg az Úr könyvében, és olvassátok el: egy sem hiányzik ezek közül, egyik sem keresi hiába a másikat; mert az Úr szája parancsolt, és az ő lelke gyűjtötte össze őket.
17 Et ipse misit eis sortem, et manus eius divisit terram illis in mensura; usque in aeternum possidebunt eam, in generatione et generatione habitabunt in ea.	17 Ő vetett sorsot nekik, és keze osztotta szét azt köztük mérőzsinórral; örökre birtokba veszik, nemzedékről nemzedékre ott tanyáznak.