Cantico 1

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Canticum Canticorum Salomonis.	1 Az Énekek Éneke Salamontól.
2 Osculetur me osculo oris sui! Nam meliores sunt amores tui vino:	2 Csókoljon engem szája csókjával! Hisz szerelmed bornál is édesebb!
3 in fragrantiam unguentorum tuorum optimorum. Oleum effusum nomen tuum; ideo adulescentulae dilexerunt te.	3 Keneteid illata kellemes, neved kiöntött olaj, ezért szeretnek téged a lányok!
4 Trahe me post te. Curramus! Introducat me rex in cellaria sua; exsultemus et laetemur in te memores amorum tuorum super vinum; recte diligunt te.	4 Vonj engem magad után, siessünk keneteid illata után! Vezess, ó király, a kamrádba, vigadjunk és örvendezzünk veled, magasztaljuk szerelmedet, amely bornál is édesebb! Méltán szeretnek téged!
5 Nigra sum sed formosa, filiae Ierusalem, sicut tabernacula Cedar, sicut pelles Salma.	5 Lebarnult vagyok, mégis szép, Jeruzsálem leányai! Olyan, mint Kedár sátrai, mint Salamon kárpitjai.
6 Nolite me considerare quod fusca sim, quia decoloravit me sol. Filii matris meae irati sunt mihi; posuerunt me custodem in vineis, vineam meam non custodivi.	6 Ne csodáljatok azért, hogy lebarnultam, hogy a nap megbarnított! Anyám fiai nehezteltek rám, szőlőt őriztettek velem, a magam szőlőjét azonban nem őriztem!
7 Indica mihi, tu, quem diligit anima mea, ubi pascas, ubi cubes in meridie, ne vagari incipiam post greges sodalium tuorum.	7 Mondd meg nekem, lelkem szerelmese, hol legeltetsz, merre delelteted nyájadat, hogy ne kelljen kóborolnom társaid nyájai körül!
8 Si ignoras, o pulcherrima inter mulieres, egredere et abi post vestigia gregum et pasce haedos tuos iuxta tabernacula pastorum.	8 Ha nem tudsz eligazodni, te legszebb a nők közt, indulj és menj el a nyáj nyomán, és legeltesd gidáidat a pásztorok sátrai mellett! –
9 Equae in curribus pharaonis assimilavi te, amica mea.	9 A fáraó szekerébe fogott lovaimhoz hasonlítalak téged, kedvesem!
10 Pulchrae sunt genae tuae inter inaures, collum tuum inter monilia.	10 Szépek orcáid, mint a gerlicéé, és nyakad, mint a gyöngyfüzér!
11 Inaures aureas faciemus tibi vermiculatas argento.	11 Aranyláncocskát készítünk számodra ezüstszemekkel kirakva. –
12 Dum esset rex in accubitu suo, nardus mea dedit odorem suum.	12 Miközben a király nyugvóhelyén pihen, nárduszom illatát árasztja.
13 Fasciculus myrrhae dilectus meus mihi, qui inter ubera mea commoratur.	13 Olyan a kedvesem hozzám, mint a mirhatáska: a keblemen pihen az éjjel.
14 Botrus cypri dilectus meus mihi in vineis Engaddi.	14 Olyan a kedvesem hozzám, mint a ciprusfürt Engedi szőlőhegyén. –
15 Ecce tu pulchra es, amica mea, ecce tu pulchra es: oculi tui columbarum.	15 De szép vagy, szerelmem, de szép vagy! Szemeid olyanok, mint a galambok. –
16 Ecce tu pulcher es, dilecte mi, et decorus. Lectulus noster floridus,	16 De szép vagy, kedvesem, milyen gyönyörűséges! Üde zöld a fekvőhelyünk,
17 tigna domorum nostrarum cedrina, laquearia nostra cupressina.	17 cédrusok a házunk gerendái, ciprus borítja falunkat.