Qoelet 7

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Melius est nomen bonum quam unguenta pretiosa, et dies mortis die nativitatis.	1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.
2 Melius est ire ad domum luctus quam ad domum convivii; in illa enim finis cunctorum hominum, et vivens hoc conferet in corde.	2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.
3 Melior est tristitia risu, quia per tristitiam vultus corrigitur animus.	3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.
4 Cor sapientium in domo luctus, et cor stultorum in domo laetitiae.	4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.
5 Melius est a sapiente corripi quam laetari stultorum canticis,	5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.
6 quia sicut sonitus spinarum ardentium sub olla, sic risus stulti. Sed et hoc vanitas.	6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!
7 Quia calumnia stultum facit sapientem, et munus cor insanire facit.	7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.
8 “ Melior est finis negotii quam principium, melior est patiens arrogante ”.	8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«
9 Ne sis velox in animo ad irascendum, quia ira in sinu stulti requiescit.	9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.
10 Nedicas: “Quid, putas, causae est quod priora tempora meliora fuere quam nuncsunt? ”. Non enim ex sapientia interrogas de hoc.	10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!
11 Bona est sapientia cumdivitiis et prodest videntibus solem.	11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.
12 Sicut enim protegit sapientia, sicprotegit pecunia; hoc autem plus habet eruditio, quod sapientia vitam tribuitpossessori suo.	12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.
13 Considera opera Dei: quod nemo possit corrigere, quod illecurvum fecerit.	13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!
14 In die bona fruere bonis et in die mala considera: sicuthanc, sic et illam fecit Deus, ita ut non inveniat homo quidquam de futuro.	14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.
15 Cuncta vidi in diebus vanitatis meae: est iustus, qui perit in iustitia sua,et impius, qui multo vivit tempore in malitia sua.	15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.
16 Noli esse nimis iustus neque sapiens supra modum! Cur te perdere vis?	16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!
17 Ne agas nimis impie et noli esse stultus! Cur mori debeas in tempore non tuo?	17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!
18 Bonum est ut, quod habes, teneas, sed et ab illo ne subtrahas manum tuam,quia qui timet Deum, utrumque devitat.	18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.
19 Sapientia confortabit sapientem superdecem principes civitatis.	19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.
20 Nullus enim homo iustus in terra, qui faciat bonumet non peccet.	20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.
21 Sed et cunctis sermonibus, qui dicuntur, ne accommodes cortuum, ne forte audias servum tuum maledicentem tibi;	21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,
22 scit enim conscientiatua, quia et tu crebro maledixisti aliis.	22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.
23 Cuncta tentavi in sapientia, dixi: “ Sapiens efficiar ”.	23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,
24 Et ipsalongius recessit a me. Longe est, quod fuit; et alta est profunditas. Quisinveniet eam?	24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?
25 Lustravi universa animo meo, ut scirem et considerarem et quaereremsapientiam et rationem et ut cognoscerem impietatem esse stultitiam et erroremimprudentiam.	25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.
26 Et invenio amariorem morte mulierem, quae laqueus venatorumest, et sagena cor eius, vincula sunt manus illius. Qui placet Deo, effugieteam; qui autem peccator est, capietur ab illa.	26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.
27 Ecce hoc inveni, dixitEcclesiastes, unum et alterum, ut invenirem rationem,	27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,
28 quam adhuc quaeritanima mea, et non inveni: Hominem de mille unum repperi, mulierem ex omnibus non inveni.	28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!
29 Ecce solummodo hoc inveni: Quod fecerit Deus hominem rectum, et ipsi quaesierint infinitas quaestiones.	29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.