Ijob 20

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Da antwortete Zofar von Naama und sprach:	1 És felelt a naámai Szófár, és ezt mondta:
2 Darum drängt mich meine Erregung zur Antwort und deswegen stürmt es in mir.	2 »Azért hajszolja bennem egyik gondolat a másikat, és csapong elmém ide s tova,
3 Schmähende Rüge muss ich hören, doch der Geist meiner Einsicht lässt mich entgegnen.	3 mert csúfságomra szolgáló kitanítást hallok, és értelmes lelkem válaszra késztet.
4 Weißt du das nicht von Urzeit her, seit Gott Menschen auf die Erde gesetzt hat:	4 Tudom azt, hogy régtől fogva, mióta az embert a földre helyezték,
5 dass kurz nur währt der Frevler Jubel, einen Augenblick nur des Ruchlosen Freude?	5 az istentelenek ujjongása rövid, s a gonosznak öröme csak egy pillanat:
6 Steigt auch sein Übermut zum Himmel und rührt sein Kopf bis ans Gewölk,	6 emelkedjék bár gőgje akár az égig, érje bár feje a felhőket,
7 wie sein Kot vergeht er doch für immer; die ihn gesehen haben, werden fragen: Wo ist er?	7 tönkremegy végképp, mint a trágya, s akik látták őt, kérdik: ‘Hová lett?’
8 Wie ein Traum verfliegt er und ist nicht mehr zu finden, wird weggescheucht wie ein Gesicht der Nacht.	8 Elszáll, mint az álom, és nem lehet megtalálni, eltűnik, mint az éjjeli látomás.
9 Das Auge, das ihn sah, erblickt ihn nicht wieder, seine Stätte schaut ihn nie mehr.	9 A szem, amely nézte, nem látja többé, és helye nem látja őt viszont.
10 Seine Söhne müssen bei Armen betteln, ihre Hände geben seine Habe zurück.	10 Fiai szegénységben senyvednek, és keze visszaadja vagyonát;
11 Strotzen von Jugendkraft auch seine Glieder, sie betten sich doch mit ihm in den Staub.	11 csontjai telve vannak ifjúsága bűneivel, pihenni térnek vele a porba.
12 Schmeckt süß das Böse in seinem Mund, birgt er es unter seiner Zunge,	12 Ha szájában édes ízt hagy is a gonoszság, és azt nyelve alá rejti,
13 spart er es auf und will nicht von ihm lassen, hält er es auch tief in seinem Gaumen fest,	13 óvja, el nem hagyja és ínyén visszatartja:
14 in seinem Innern verwandelt sich die Speise, sie wird in seinem Leib ihm zu Natterngift.	14 étke beleiben elváltozik, áspisok mérgévé lesz bensejében;
15 Das Gut, das er verschlungen hat, speit er aus; aus seinem Leib treibt Gott es heraus.	15 a vagyont, amelyet elnyelt, ki kell hánynia, kihajtja azt Isten a gyomrából;
16 Das Gift von Nattern saugt er ein, es tötet ihn der Viper Zunge.	16 áspisok mérgét szívja magába, vipera nyelve öli meg őt.
17 Nicht darf er Bäche von Öl schauen, nicht Flüsse, die von Milch und Honig fließen.	17 Nem legelteti szemét folyóvíz csermelyein, mézzel, vajjal folyó patakokon.
18 Zurückgeben muss er seinen Gewinn, genießen darf er ihn nicht, darf sich nicht freuen am ertauschten Gut.	18 Visszaadja, amit fáradsággal szerzett, le nem nyelheti; nem örvendhet annak, hogy sokat szerzett.
19 Denn Arme schlug er nieder, ließ sie liegen, raubte das Haus, das er nicht gebaut.	19 Mivel megrontotta és kifosztotta a szegényeket, mert házat harácsolt, amelyet nem épített,
20 Denn kein Genug kennt er in seinem Bauch, drum entkommt er nicht mit seinen Schätzen.	20 mivel gyomra nem tudott betelni, meg nem tarthatja, ha megvan, amit kívánt.
21 Nichts entgeht seinem Fraß, darum hält sein Glück auch nicht stand.	21 Nem maradt semmi sem, mit fel nem falt, ezért semmi sem marad meg javaiból.
22 Trotz vollen Überflusses kommt er in Not, die ganze Wucht des Elends fällt ihn an.	22 Bőség közepette szűkölködik és nyugtalan, rátör minden fájdalom.
23 Und so geschieht es: Um des Frevlers Bauch zu füllen, lässt Gott auf ihn die Gluten seines Zornes los, lässt auf ihn regnen seine Schläge.	23 Amikor gyomrát megtölteni készül, elküldi ellene haragja tüzét, hadait zúdítja rá;
24 Flieht er vor dem Eisenpanzer, durchbohrt ihn der Bogen aus Bronze.	24 menekül a vasfegyver elől, és belerohan a rézíjba.
25 In den Rücken fährt ihm Gottes Geschoss, ein Blitz in seine Galle. Schrecken gehen über ihn hin.	25 Lövedék hatol át hátán, és villogó penge járja át epéjét. Rémület jön el rá;
26 Nur finsteres Unheil ist für ihn aufbewahrt, Feuer, von niemand entfacht, verzehrt ihn, frisst noch den letzten Mann in seinem Zelt.	26 teljes sötétség van számára eltéve, tűz emészti meg, amelyet nem ember élesztett; bajba jut, aki sátrában marad.
27 Der Himmel enthüllt seine Schuld, die Erde bäumt sich gegen ihn auf.	27 Bűnét napvilágra hozza az ég, s a föld ellene támad.
28 Die Flut wälzt sein Haus hinweg, Wasserströme am Tag seines Zorns.	28 Tárva áll házának gazdagsága, elragadják azt Isten haragja napján.
29 Das ist des Frevlers Anteil von Gott, das Erbe, das Gott ihm zuspricht.	29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, s a beszédéért járó örökrész az Úrtól.«