Ecclesiasticus 50

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Simon, Oniæ filius, sacerdos magnus, qui in vita sua suffulsit domum, et in diebus suis corroboravit templum.	1 Simon, Oniás fia, a főpap, élete folyamán rendbehozta Isten házát, és napjai során megerősítette a templomot.
2 Templi etiam altitudo ab ipso fundata est, duplex ædificatio, et excelsi parietes templi.	2 Ő építette ki a templom magasságát, a kettős épületet és a templom oromzatát.
3 In diebus ipsius emanaverunt putei aquarum, et quasi mare adimpleti sunt supra modum.	3 Napjaiban a kutak vízben bővelkedtek, és megteltek módfelett, mint a tenger.
4 Qui curavit gentem suam, et liberavit eam a perditione :	4 Gondját viselte népének, és megmentette a pusztítástól,
5 qui prævaluit amplificare civitatem, qui adeptus est gloriam in conversatione gentis, et ingressum domus et atrii amplificavit.	5 a várost erős kézzel nagyobbította. Dicsőséget nyert, amikor a nép előtt járt-kelt, kibővítette a templom és az udvar bejáratát.
6 Quasi stella matutina in medio nebulæ, et quasi luna plena, in diebus suis lucet :	6 Olyan volt ő, mint a hajnalcsillag a felhők között, miként a telihold, mikor világít a maga idején,
7 et quasi sol refulgens, sic ille effulsit in templo Dei.	7 mint a ragyogó nap, úgy tündökölt ő Isten templomában,
8 Quasi arcus refulgens inter nebulas gloriæ, et quasi flos rosarum in diebus vernis, et quasi lilia quæ sunt in transitu aquæ, et quasi thus redolens in diebus æstatis :	8 mint a fölséges felhők közt pompázó szivárvány, mint a rózsa a tavasz napjain, és mint a liliom a folyóvíz mellett, mint a Libanon virágai a nyár napjain,
9 quasi ignis effulgens, et thus ardens in igne :	9 mint a lobogó tűz, mint a tűzben égő tömjén,
10 quasi vas auri solidum, ornatum omni lapide pretioso :	10 mint az edény színaranyból, amely mindenféle drágakővel ékes,
11 quasi oliva pullulans, et cypressus in altitudinem se extollens, in accipiendo ipsum stolam gloriæ, et vestiri eum in consummationem virtutis.	11 mint a viruló olajfa s a magasba törő ciprus. Ilyen volt ő, amikor magára vette a díszruhát és teljes pompába öltözött,
12 In ascensu altaris sancti gloriam dedit sanctitatis amictum.	12 amikor felment a szent oltárhoz, s a szent ruhában ékeskedett.
13 In accipiendo autem partes de manu sacerdotum, et ipse stans juxta aram : et circa illum corona fratrum : quasi plantatio cedri in monte Libano,	13 Amikor átvette a papok kezéből a hússzeleteket, s az oltár mellé állt, körülvette őt a testvérek koszorúja, mint a cédruscsemeték Libanon hegyén,
14 sic circa illum steterunt quasi rami palmæ : et omnes filii Aaron in gloria sua.	14 és körülötte álltak, mint a pálmalevelek, Áron összes fiai díszükben,
15 Oblatio autem Domini in manibus ipsorum coram omni synagoga Israël : et consummatione fungens in ara, amplificare oblationem excelsi Regis,	15 az Úr áldozataival kezükben Izrael egész közössége előtt, amíg be nem végezte az oltárszolgálatot, és el nem rendezte a Magasságbeli Király áldozatát.
16 porrexit manum suam in libatione, et libavit de sanguine uvæ.	16 Majd kinyújtotta kezét italáldozatra, és áldozott a szőlőfürt véréből,
17 Effudit in fundamento altaris odorem divinum excelso Principi.	17 kiöntötte az oltár aljára, fölséges illatul a magasságbeli Fejedelemnek.
18 Tunc exclamaverunt filii Aaron, in tubis productilibus sonuerunt : et auditam fecerunt vocem magnam in memoriam coram Deo.	18 Ekkor Áron fiai felkiáltottak, vert harsonákba fújtak, és hatalmas harsogást hallattak emlékeztetőül Isten előtt.
19 Tunc omnis populus simul properaverunt, et ceciderunt in faciem super terram, adorare Dominum Deum suum, et dare preces omnipotenti Deo excelso.	19 Az egész nép együttvéve pedig sietve arcra borult a földön, hogy imádják az Urat, Istenüket, és könyörögjenek a mindenható, fölséges Istenhez.
20 Et amplificaverunt psallentes in vocibus suis, et in magna domo auctus est sonus suavitatis plenus.	20 Majd az énekesek hallatták hangjukat, s a nagy templom betelt a felhangzó kellemes énekkel.
21 Et rogavit populus Dominum excelsum in prece, usque dum perfectus est honor Domini, et munus suum perfecerunt.	21 Imával könyörgött a nép a felséges Úrhoz, amíg véget nem ért az Úr szolgálata, és be nem fejezték a teendőket.
22 Tunc descendens, manus suas extulit in omne congregationem filiorum Israël, dare gloriam Deo a labiis suis, et in nomine ipsius gloriari :	22 Akkor leszállt és kiterjesztette kezét Izrael fiainak egész közösségére, hogy Isten áldását vegye ajkára, s az ő nevével dicsekedjen.
23 et iteravit orationem suam, volens ostendere virtutem Dei.	23 Ekkor leborultak másodízben, hogy fogadják áldását.
24 Et nunc orate Deum omnium, qui magna fecit in omni terra, qui auxit dies nostros a ventre matris nostræ, et fecit nobiscum secundum suam misericordiam :	24 Most pedig kérjétek a mindenség Istenét, aki nagy dolgokat vitt véghez az egész földön, aki megsokasította napjainkat anyánk méhétől fogva, és irgalma szerint cselekedett velünk:
25 det nobis jucunditatem cordis, et fieri pacem in diebus nostris in Israël per dies sempiternos :	25 adja meg nekünk a szív vidámságát, s hogy béke legyen napjainkban Izraelben, örök időkre,
26 credere Israël nobiscum esse Dei misericordiam, ut liberet nos in diebus suis.	26 hogy Izrael elhiggye: Velünk van Isten irgalma, és megment minket napjaiban!
27 Duas gentes odit anima mea : tertia autem non est gens quam oderim :	27 Két népet utál a lelkem, a harmadik pedig nem is nép, hogy gyűlölhetném:
28 qui sedent in monte Seir, et Philisthiim, et stultus populus qui habitat in Sichimis.	28 akik Szeír hegyén laknak, s a filiszteusok, meg a balga nép, amely Szíchemben lakik.
29 Doctrinam sapientiæ et disciplinæ scripsit in codice isto Jesus, filius Sirach, Jerosolymita, qui renovavit sapientiam de corde suo.	29 A bölcsesség és fegyelem tanítását ebbe a könyvbe írta Jézus, Sírák fia Jeruzsálemből, aki szívéből újra kiárasztotta a bölcsességet. Boldog, aki ezekben a javakban foglalatoskodik! Aki megszívleli őket, bölcs lesz mindenkor, mert ha ezeket cselekszi, ereje lesz mindenre, mert Isten világosságának nyomában jár.
30 Beatus qui in istis versatur bonis : qui ponit illa in corde suo, sapiens erit semper.
31 Si enim hæc fecerit, ad omnia valebit, quia lux Dei vestigium ejus est.