Jó 12

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Respondens autem Job, dixit :	1 Erre Jób így válaszolt:
2 Ergo vos estis soli homines, et vobiscum morietur sapientia ?	2 »Tehát csak ti vagytok-e emberek, és veletek kihal a bölcsesség?
3 Et mihi est cor sicut et vobis, nec inferior vestri sum ; quis enim hæc quæ nostis ignorat ?	3 Nekem is van eszem, úgy mint nektek; nem is vagyok nálatok alábbvaló, mert ki nem tudja azt, amit ti tudtok?
4 Qui deridetur ab amico suo, sicut ego, invocabit Deum, et exaudiet eum : deridetur enim justi simplicitas.	4 Kikacagja a saját barátja azt, aki Istenhez kiáltott és meghallgatást talált! Kinevetik az igaz jámborságát!
5 Lampas contempta apud cogitationes divitum parata ad tempus statutum.	5 A balsorsnak megvetés jár! – gondolja a jómódban élő; rúgás vár azokra, akiknek lába megingott.
6 Abundant tabernacula prædonum, et audacter provocant Deum, cum ipse dederit omnia in manus eorum.	6 Bőséget élveznek a garázdák sátrai, és bizton vannak, akik Istent ingerlik, holott ő adott mindent kezükbe.
7 Nimirum interroga jumenta, et docebunt te ; et volatilia cæli, et indicabunt tibi.	7 Kérdezd meg csak a barmokat, és megtanítanak, az ég madarait, majd megjelentik neked,
8 Loquere terræ, et respondebit tibi, et narrabunt pisces maris.	8 szólj a földnek, és elmondja neked, s elbeszélik a tenger halai.
9 Quis ignorat quod omnia hæc manus Domini fecerit ?	9 Ki ne tudná mindezek közül, hogy ezeket az Úr keze alkotta.
10 In cujus manu anima omnis viventis, et spiritus universæ carnis hominis.	10 Az ő kezében van minden élőlény párája és minden emberi testnek lelke!
11 Nonne auris verba dijudicat ? et fauces comedentis, saporem ?	11 Nemde a szavakat a fül vizsgálja, miként az ízt a falatozó ínye!
12 In antiquis est sapientia, et in multo tempore prudentia.	12 ‘A vénekben lakozik a bölcsesség, s a hosszú életben az okosság’.
13 Apud ipsum est sapientia et fortitudo ; ipse habet consilium et intelligentiam.	13 De Nála van a bölcsesség és az erő, övé a tanács és az okosság.
14 Si destruxerit, nemo est qui ædificet ; si incluserit hominem, nullus est qui aperiat.	14 Ha ő leront, nincs aki felépítsen, ha valakit elzár, nincs aki szabadon bocsássa.
15 Si continuerit aquas, omnia siccabuntur ; et si emiserit eas, subvertent terram.	15 Ha visszatartja a vizeket, minden elszárad, ha elereszti őket, feldúlják a földet.
16 Apud ipsum est fortitudo et sapientia ; ipse novit et decipientem, et eum qui decipitur.	16 Nála van az erő és az előrelátás, ismeri a csalót s a megcsaltat egyaránt;
17 Adducit consiliarios in stultum finem, et judices in stuporem.	17 balga végre viszi a tanácsadókat, és elveszi a bírák eszét;
18 Balteum regum dissolvit, et præcingit fune renes eorum.	18 feloldja a királyok övét, és kötelet fon derekukra;
19 Ducit sacerdotes inglorios, et optimates supplantat :	19 papokat elhurcol dicstelenül, és kiforgatja a hatalmasokat.
20 commutans labium veracium, et doctrinam senum auferens.	20 Elváltoztatja az igazmondók ajkát, és elveszi az öregek eszét.
21 Effundit despectionem super principes, eos qui oppressi fuerant relevans.	21 Gyalázatot áraszt a fejedelmekre, és felemeli az elnyomottakat.
22 Qui revelat profunda de tenebris, et producit in lucem umbram mortis.	22 Elveszi mélységes dolgokról a sötétség leplét, és napvilágra hozza a halál árnyékát;
23 Qui multiplicat gentes, et perdit eas, et subversas in integrum restituit.	23 naggyá tesz népeket és romlást hoz rájuk, a bukottakat pedig talpra állítja;
24 Qui immutat cor principum populi terræ, et decipit eos ut frustra incedant per invium :	24 megfosztja a belátástól a föld népének vezéreit, megtéveszti őket, hogy hiába bolyongjanak járatlan úton;
25 palpabunt quasi in tenebris, et non in luce, et errare eos faciet quasi ebrios.	25 tapogatnak a sötétben, világosság nélkül, támolyogni engedi őket, mint a részegeket.