Vangelo secondo Giovanni 5

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Post haec erat dies festus Iu daeorum, et ascendit Iesus Hie rosolymam.	1 Ezek után ünnepe volt a zsidóknak, és Jézus fölment Jeruzsálembe.
2 Est autem Hierosolymis, super Probatica, piscina, quae cognominatur Hebraice Bethsatha, quinque porticus habens.	2 Van Jeruzsálemben a Juh-kapunál egy fürdő, amelyet héberül Betezdának neveznek, és öt oszlopcsarnoka van.
3 In his iacebat multitudo languentium,caecorum, claudorum, aridorum.	3 Ezekben feküdt a betegek, vakok, sánták, bénák sokasága.
4
5 Erat autem quidam homo ibi triginta et octoannos habens in infirmitate sua.	5 Volt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendő óta beteg volt.
6 Hunc cum vidisset Iesus iacentem, etcognovisset quia multum iam tempus habet, dicit ei: “ Vis sanus fieri? ”.	6 Mikor Jézus meglátta őt, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta van így, megkérdezte tőle: »Akarsz-e meggyógyulni?«
7 Respondit ei languidus: “ Domine, hominem non habeo, ut, cum turbata fueritaqua, mittat me in piscinam; dum autem venio ego, alius ante me descendit ”.	7 A beteg azt felelte: »Uram, nincs emberem, aki, amikor felkavarodik a víz, bevigyen engem a tóba. Mire pedig én odaérek, más megy be előttem.«
8 Dicit ei Iesus: “ Surge, tolle grabatum tuum et ambula ”.	8 Jézus azt mondta neki: »Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!«
9 Et statim sanusfactus est homo et sustulit grabatum suum et ambulabat. Erat autem sabbatum in illo die.	9 Az ember azonnal meggyógyult, fogta az ágyát és járni kezdett. Azon a napon pedig szombat volt.
10 Dicebant ergo Iudaei illi, qui sanatusfuerat: “ Sabbatum est, et non licet tibi tollere grabatum tuum ”.	10 Ezért a zsidók azt mondták a meggyógyított embernek: »Szombat van, nem szabad az ágyadat vinned.«
11 Illeautem respondit eis: “ Qui me fecit sanum, ille mihi dixit: “Tolle grabatumtuum et ambula” ”.	11 Azt felelte nekik: »Aki meggyógyított engem, ő mondta nekem: ‘Vedd ágyadat, és járj.’«
12 Interrogaverunt eum: “ Quis est ille homo, qui dixittibi: “Tolle et ambula”? ”.	12 Erre megkérdezték tőle: »Ki az az ember, aki neked azt mondta: ‘Vedd ágyadat és járj’?«
13 Is autem, qui sanus fuerat effectus,nesciebat quis esset; Iesus enim declinavit a turba constituta in loco.	13 A meggyógyult azonban nem tudta, hogy ki volt az, mert Jézus eltávozott a helyszínen levő tömegből.
14 Postea invenit eum Iesus in templo et dixit illi: “ Ecce sanus factus es; iamnoli peccare, ne deterius tibi aliquid contingat ”.	14 Később Jézus találkozott vele a templomban, és azt mondta neki: »Íme, meggyógyultál, többé már ne vétkezz, nehogy valami rosszabb történjék veled.«
15 Abiit ille homo etnuntiavit Iudaeis quia Iesus esset, qui fecit eum sanum.	15 Az ember elment, és megvitte a hírt a zsidóknak, hogy Jézus volt az, aki meggyógyította őt.
16 Et proptereapersequebantur Iudaei Iesum, quia haec faciebat in sabbato.	16 A zsidók pedig üldözni kezdték Jézust azért, mert ezeket szombaton tette.
17 Iesus autemrespondit eis: “ Pater meus usque modo operatur, et ego operor ”.	17 Jézus azt felelte nekik: »Az én Atyám mindmáig munkálkodik, és én is munkálkodom.«
18 Propterea ergo magis quaerebant eum Iudaei interficere, quia non solum solvebatsabbatum, sed et Patrem suum dicebat Deum, aequalem se faciens Deo.	18 Ezért a zsidók még inkább életére törtek, mivel nemcsak megszegte a szombatot, hanem az Istent is Atyjának mondta, és egyenlővé tette magát az Istennel.
19 Respondit itaque Iesus et dixit eis: “ Amen, amen dico vobis: Non potestFilius a se facere quidquam, nisi quod viderit Patrem facientem; quaecumque enimille faciat, haec et Filius similiter facit.	19 Jézus azt felelte nekik: »Bizony, bizony mondom nektek: A Fiú nem tehet magától semmit, hanem csak azt, amit lát, hogy az Atya cselekszik. Mert amiket ő tesz, azokat cselekszi ugyanúgy a Fiú is.
20 Pater enim diligit Filium etomnia demonstrat ei, quae ipse facit, et maiora his demonstrabit ei opera, utvos miremini.	20 Az Atya ugyanis szereti a Fiút, és mindent megmutat neki, amit tesz. Ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd neki, hogy csodálkozzatok.
21 Sicut enim Pater suscitat mortuos et vivificat, sic et Filius,quos vult, vivificat.	21 Mert amint az Atya feltámasztja a halottakat és életre kelti, úgy a Fiú is életre kelti, akiket akar.
22 Neque enim Pater iudicat quemquam, sed iudicium omnededit Filio,	22 Az Atya nem ítél meg senkit, az ítéletet egészen a Fiúnak adta át,
23 ut omnes honorificent Filium, sicut honorificant Patrem. Qui nonhonorificat Filium, non honorificat Patrem, qui misit illum.	23 hogy mindenki tisztelje a Fiút, mint ahogy tisztelik az Atyát. Aki nem tiszteli a Fiút, az Atyát sem tiszteli, aki őt küldte.
24 Amen, amen dicovobis: Qui verbum meum audit et credit ei, qui misit me, habet vitam aeternam etin iudicium non venit, sed transiit a morte in vitam.	24 Bizony, bizony mondom nektek: aki az én igémet hallgatja, és hisz annak, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem ítéletre jut, hanem átment a halálból az életre.
25 Amen, amen dico vobis:Venit hora, et nunc est, quando mortui audient vocem Filii Dei et, quiaudierint, vivent.	25 Bizony, bizony mondom nektek: eljön az óra, és már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát, és akik meghallották, élni fognak.
26 Sicut enim Pater habet vitam in semetipso, sic dedit etFilio vitam habere in semetipso;	26 Mert amint az Atyának élete van önmagában, ugyanúgy megadta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában,
27 et potestatem dedit ei iudicium facere, quiaFilius hominis est.	27 és hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mivel ő az Emberfia.
28 Nolite mirari hoc, quia venit hora, in qua omnes, qui inmonumentis sunt, audient vocem eius;	28 Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amikor mindnyájan, akik a sírokban vannak, meghallják az ő szavát,
29 et procedent, qui bona fecerunt, inresurrectionem vitae, qui vero mala egerunt, in resurrectionem iudicii.	29 és előjönnek: akik jót tettek, az élet feltámadására, akik pedig gonoszat tettek, az ítélet feltámadására.
30 Nonpossum ego a meipso facere quidquam; sicut audio, iudico, et iudicium meumiustum est, quia non quaero voluntatem meam, sed voluntatem eius, qui misit me.	30 Én nem tehetek magamtól semmit. Amint hallok, úgy ítélek, és ítéletem igazságos, mert nem a magam akaratát keresem, hanem annak akaratát, aki küldött engem.
31 Si ego testimonium perhibeo de meipso, testimonium meum non est verum;	31 Ha én tanúskodom magamról, tanúságom nem érvényes.
32 alius est, qui testimonium perhibet de me, et scio quia verum est testimonium,quod perhibet de me.	32 Más az, aki tanúskodik énrólam, és tudom, hogy igaz az a tanúság, amelyet rólam tesz.
33 Vos misistis ad Ioannem, et testimonium perhibuitveritati;	33 Ti Jánost kérdeztétek, és ő tanúságot tett az igazságról.
34 ego autem non ab homine testimonium accipio, sed haec dico, ut vossalvi sitis.	34 Nekem azonban nincs szükségem emberek tanúságtételére, csak azért mondom ezeket, hogy üdvözüljetek.
35 Ille erat lucerna ardens et lucens; vos autem voluistisexsultare ad horam in luce eius.	35 Ő égő és világító lámpás volt, és ti egy ideig örvendezni akartatok az ő fényében.
36 Ego autem habeo testimonium maius Ioanne; opera enim, quae dedit mihi Pater,ut perficiam ea, ipsa opera, quae ego facio, testimonium perhibent de me, quiaPater me misit;	36 Nekem nagyobb bizonyítékom van Jánosnál. A tettek, amelyeket az Atya bízott rám, hogy elvégezzek, azok a tettek, amelyeket én viszek végbe, tanúskodnak felőlem, hogy az Atya küldött engem.
37 et, qui misit me, Pater, ipse testimonium perhibuit de me.Neque vocem eius umquam audistis neque speciem eius vidistis;	37 Rólam az Atya tett tanúságot, aki küldött. Ti soha az ő hangját nem hallottátok, sem arcát nem láttátok,
38 et verbum eiusnon habetis in vobis manens, quia, quem misit ille, huic vos non creditis.	38 és az ő igéje nem marad meg bennetek, mert nem hisztek annak, akit ő küldött.
39 Scrutamini Scripturas, quia vos putatis in ipsis vitam aeternam habere; et illaesunt, quae testimonium perhibent de me.	39 Vizsgáljátok az Írásokat, hiszen azt gondoljátok, hogy azokban van örök élet számotokra. Éppen azok tesznek tanúságot rólam;
40 Et non vultis venire ad me, ut vitamhabeatis.	40 ti azonban nem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.
41 Gloriam ab hominibus non accipio,	41 Emberektől nem fogadok el dicsőséget.
42 sed cognovi vos, quia dilectionem Deinon habetis in vobis.	42 Rólatok viszont tudom, hogy nincs bennetek Isten szeretete.
43 Ego veni in nomine Patris mei, et non accipitis me; sialius venerit in nomine suo, illum accipietis.	43 Én Atyám nevében jöttem, és nem fogadtok el engem. Majd ha más jön a maga nevében, azt elfogadjátok.
44 Quomodo potestis vos credere,qui gloriam ab invicem accipitis, et gloriam, quae a solo est Deo, nonquaeritis?	44 Hogyan is tudnátok hinni ti, akik egymástól kaptok dicsőséget, de azt a dicsőséget, amely egyedül Istentől van, nem keresitek?
45 Nolite putare quia ego accusaturus sim vos apud Patrem; est quiaccuset vos: Moyses, in quo vos speratis.	45 Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni titeket az Atyánál! Van, aki vádol benneteket: Mózes, akiben reménykedtek.
46 Si enim crederetis Moysi,crederetis forsitan et mihi; de me enim ille scripsit.	46 Mert ha Mózesnek hinnétek, talán nekem is hinnétek, mert ő énrólam írt.
47 Si autem illiuslitteris non creditis, quomodo meis verbis credetis? ”.	47 Ha pedig az ő írásainak nem hisztek, hogyan hinnétek az én igéimnek?«