Isaia 62

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Propter Sion non tacebo et propter Ierusalem non quiescam, donec egrediatur ut splendor iustitia eius, et salus eius ut lampas accendatur.	1 Sion miatt nem hallgathatok, és Jeruzsálem miatt nem nyugodhatom, míg elő nem jön igazsága, mint a fény, és szabadítása, mint fáklya, fel nem gyullad.
2 Et videbunt gentes iustitiam tuam, et cuncti reges gloriam tuam; et vocaberis nomine novo, quod os Domini nominabit.	2 Látni fogják a nemzetek igazságodat, és a királyok mindnyájan dicsőségedet; új néven hívnak majd téged, melyet az Úr szája határoz meg.
3 Et eris corona gloriae in manu Domini, et diadema regni in manu Dei tui.	3 Ékes korona leszel az Úr kezében, és királyi fejdísz Istened tenyerén.
4 Non vocaberis ultra Derelicta, et terra tua non vocabitur amplius Desolata; sed vocaberis Beneplacitum meum in ea, et terra tua Nupta, quia complacuit Domino in te, et terra tua erit nupta.	4 Nem mondanak többé téged elhagyottnak, és országodat nem mondják többé pusztaságnak; hanem így neveznek téged: »Kedvem telik benne«, és országodat: »Férjes asszony«; mert kedvét találja benned az Úr, és országod férjhez megy.
5 Nam ut iuvenis uxorem ducit virginem, ita ducent te filii tui; ut gaudet sponsus super sponsam, ita gaudebit super te Deus tuus.	5 Mert ahogy feleségül veszi az ifjú a szűzet, úgy vesz feleségül a te fölépítőd; és ahogy örül a vőlegény a menyasszonynak, úgy örül majd neked Istened.
6 Super muros tuos, Ierusalem, constitui custodes; tota die et tota nocte, in perpetuo non tacebunt. Qui commonetis Dominum, ne taceatis	6 Falaidra, Jeruzsálem, őröket rendeltem; egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak! Akik az Urat emlékeztetitek, ne legyen nyugtotok;
7 et ne detis silentium ei, donec stabiliat et donec ponat Ierusalem laudem in terra.	7 és ne hagyjatok nyugtot neki, míg helyre nem állítja Jeruzsálemet, és dicsőséggé nem teszi a földön!
8 Iuravit Dominus in dextera sua et in brachio fortitudinis suae: “ Non dabo triticum tuum ultra cibum inimicis tuis, neque bibent filii alieni vinum tuum, in quo laborasti.	8 Az Úr megesküdött jobbjára és hatalmas karjára: »Nem adom többé gabonádat eledelül ellenségeidnek, és nem isszák idegenek fiai mustodat, amelyért te fáradoztál;
9 Quia, qui collegerint illud, comedent et laudabunt Dominum; et, qui vindemiam fecerint, illud bibent in atriis sanctuarii mei.	9 hanem akik betakarítják, azok eszik, és dicsérik az Urat; és akik leszüretelik, azok isszák szent udvaraimban.
10 Transite, transite per portas, parate viam populo. Sternite, sternite semitam, eligite lapides, elevate signum ad populos ”.	10 Menjetek át, menjetek át a kapukon, készítsétek a nép útját! Töltsétek fel, töltsétek fel az utakat, tisztítsátok meg a kövektől, emeljetek zászlót a népek fölé!«
11 Ecce Dominus auditum fecit in extremis terrae: “ Dicite filiae Sion: Ecce salus tua venit, ecce merces eius cum eo, et praemium eius coram illo.	11 Íme, az Úr tudtul adta a föld végéig: »Mondjátok Sion leányának: Íme, szabadításod jön; íme, fizetsége vele van, és szerzeménye a színe előtt.
12 Et vocabunt eos Populus sanctus, Redempti a Domino; tu autem vocaberis Quaesita, Civitas non derelicta ”.	12 Szent népnek hívják majd őket, az Úr megváltottjainak; téged pedig keresett városnak neveznek, nem elhagyottnak.«