Sapienza 12

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Quanto è benigno e soave, o Signore, il tuo spirito in tutte le cose!	1 De jó, de kegyes a szellemed, Uram, mindenben!
2 Per questo tu castighi i traviati a poco per volta, li ripren­di dei loro falli e li ammonisci, affinchè, messa da parte la mali­zia, credano in te, o Signore.	2 Ezért a tévelygőket megfedded egy keveset, vétkeikért megdorgálod őket, és lelkükre kötöd, hogy a gonoszságtól elfordulva benned higgyenek, Uram!
3 Gli antichi abitatori della tua terra santa tu li avevi in orrore,	3 Így szent földed régi lakóitól is iszonyodtál ugyan,
4 perchè detestabili davanti a te eran le opere che facevano con malie ed empi sacrifizi:	4 mert utálatos dolgokat műveltek előtted: varázslást és förtelmes áldozatokat;
5 uccide­vano senza pietà i loro figlioli, mangiavano le viscere degli uo­mini, bevevano il sangue in mez­zo alla tua sacra terra.	5 kegyetlenül megölték gyermekeiket, emberek belső részeit falták és vért szürcsöltek, amikor mint beavatottak titkos ünnepséget ültek.
6 Quei ge­nitori carnefici di anime indifese tu li volesti distruggere per ma­no dei nostri padri,	6 A gyámoltalan teremtések gyilkos szülőit el akartad ugyan emészteni atyáink keze által,
7 affinchè ri­cevesse la degna colonia dei figli di Dio quella terra a te cara sopra tutte.	7 hogy a föld, amely előtted mindennél kedvesebb, Isten gyermekeiben méltó telepeseket nyerjen,
8 Ma anche ad essi, come ad uomini, avesti riguardo, e mandasti, precursori del tuo esercito, le vespe, affinchè li ster­minassero a poco a poco.	8 de még őket is megkímélted, hisz ők is emberek, és sereged előőrse gyanánt darazsakat küldtél, hogy apránkint irtsák ki őket.
9 Non perchè tu fossi impotente ad as­soggettare colla guerra gli empi ai giusti, o a sterminarli d'un col­po con bestie feroci e con dura parola.	9 Nem mintha nem lett volna erőd, haddal vetni az igazak alá a gonoszokat, félelmes vadakkal, vagy egy kemény igével egyszeriben kiirtani őket.
10 Ma punendoli grada­tamente davi luogo al pentimen­to, pur non ignorando quanto fosse scellerata quella nazione, e come fosse diventata natura la loro malizia, e che i loro pen­sieri non si potevano mai più cambiare.	10 Mégis apránként büntetted őket, hogy alkalmat adj bűnbánatra, bár tudtad, hogy gonosz volt eredetük, a romlottságuk velük született, és gondolkodásuk soha meg nem változik,
11 Era infatti una razza ma­ledetta fin da principio, e tu non per timore di altri lasciavi im­ puniti i loro peccati.	11 hisz istentelen fajzat voltak kezdettől fogva! Nem kellett tartanod senkitől sem, amikor büntetlenül hagytad bűneiket,
12 Chi potrà dirti: « Che hai fatto? » Chi oserà opporsi alla tua sentenza, chi ver­rà dinanzi a te come difensore di uomini empi? E chi ti potrà imputare lo sterminio di nazioni da te create?	12 hisz ki mondhatná neked: »Mit cselekedtél?« Vagy ki szegülhetne ellen ítéletednek? Ki léphet fel ellened, mint az igaztalan emberek védője, és ki illethet váddal, ha elpusztulnak népek, melyeket alkottál?
13 Non v'è infatti altro Dio fuori di te, che hai cura di tutto, da dover mostrare che non è ingiusta la tua sentenza.	13 Hisz nincsen kívüled Isten, aki gondját viselné a mindenségnek, hogy bizonyítanod kellene: nem ítéltél hamisan.
14 Nè re, nè tiranno davanti a te potrà chieder conto di quelli che hai fatto perire.	14 Nem vonhat kérdőre sem király, sem fejedelem azokért, akiket elveszítettél.
15 Ma siccome tu sei giusto, con giustizia regoli ogni cosa, e condannare chi non deve essere condannato lo tieni come indegno della tua potenza.	15 Mert igaz vagy, mindent igazságban intézel, úgy ítélsz, hogy nem illik hatalmadhoz kárhoztatni azt is, aki büntetést nem érdemel.
16 Così il tuo potere è principio di giu­stizia, e siccome sei il Signore di tutti, con tutti sei indulgente.	16 Hiszen hatalmad az igazságosság alapja, és mivel mindennek ura vagy, kész vagy mindent megkímélni.
17 Pe­rò fai mostra della tua potenza quando non sei creduto perfetto nella forza, e punisci l'audacia di chi non ti conosce.	17 Mutatsz ugyan erőt, ha kétségbe vonják hatalmad teljességét, és bünteted azok merészségét, akik nem ismernek téged,
18 Tu, padrone della forza, giudichi con tranquilli­tà, e con gran rispetto disponi di noi. E' infatti in tua mano il potere quando vuoi.	18 de fékezed hatalmadat, enyhén ítélsz, és nagy kímélettel igazgatsz minket, mert nálad van a hatalom gyakorlása, amikor csak akarod!
19 Con tali opere tu insegnasti al tuo popo­lo che bisogna esser giusti ed umani, e desti ai tuoi figli buone speranze, perchè, quando giu­dichi, tra i peccati dài luogo a penitenza.	19 Ezzel a bánásmóddal pedig arra tanítottad népedet, hogy az igaznak emberségesnek kell lennie, és azzal a jó reménnyel töltötted el gyermekeidet, hogy amikor ítélsz, alkalmat adsz a bűnök megbánására.
20 Se infatti i nemici dei tuoi servi e i degni di morte tu li punisti con tanti riguardi, dando loro tempo e luogo di po­ter cessare dalla loro malizia,	20 Ha már szolgáid halálra szánt ellenségeit ekkora kímélettel büntetted, s időt és alkalmat adtál nekik, hogy felhagyjanak a gonoszsággal,
21 con quanta cautela avrai giu­dicati i tuoi figli, ai padri dei qual1 giurasti un patto d'ottime pro­messe?	21 mennyi gonddal ítéled akkor fiaidat, amikor atyáiknak esküvel, sőt szövetséggel javakat ígértél!
22 Se dunque correggi noi, con molti colpi flagelli i nostri nemici, affinchè, ripensandoci, giudichiamo della tua bontà, e speriamo la tua clemenza quando verremo giudicati.	22 Amíg tehát fenyítesz minket, ellenségeinket sokszor korbácsolod, hogy mi is, amikor ítélkezünk, jóságodat meggondoljuk, s az ítéleten irgalmadat remélhessük.
23 Per questo quelli che vissero da insensati e da ingiusti li straziasti coi più grandi tormenti per mezzo delle cose da loro adorate.	23 Ezért azokat is, akik esztelen, gonosz életet éltek, azzal gyötörted leginkább, amit imádtak,
24 Essi per lungo tempo traviarono nella via dell'errore, stimando dèi quel­li che fra gli animali sono i più vili, e, vivendo come dei ragaz­zi insensati,	24 mert a tévelygés útjain túl messze jutottak, amikor az állatok legsilányabbjait hitték isteneknek, s úgy éltek, mint együgyű gyermekek.
25 per questo come a ra­gazzi insensati, infliggesti loro un castigo da scherno.	25 Ezért szégyenteljes büntetést bocsátottál rájuk, mintha éretlen gyermekek lennének.
26 Ma quelli che non si corressero agli scher­ni e alle grida provarono un ca­stigo degno di Dio.	26 Mivel pedig nem hajlottak sem megszégyenítésre, sem korholásra, Istenhez illő ítéletet tapasztaltak,
27 Essi infat­ti, quando con indignazione sof­frivano per mezzo di quelli che credevano dèi, mentre da essi erano straziati, videro e riconobbero per vero Dio quello che pri­ma ricusavan di riconoscere: per questo piombò su di loro la finale condanna.	27 mert amikor szenvedésük közben bosszankodva látták, hogy azok által bűnhődnek, amiket isteneknek gondoltak, felismerték, hogy ő az igaz Isten, akiről azelőtt tagadták, hogy ismerik, ezért jött el rájuk végső kárhozatuk!