Secondo libro di Samuele 9

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Disse Davide: «È forse rimasto qualcuno della casa di Saul, perchè io gli possa far del bene per amore di Gionata?».	1 Majd azt mondta Dávid: »Van-e még valaki életben Saul házából, hogy irgalmasságot cselekedhetnék vele Jonatánért?«
2 Eravi della casa di Saul un servo chiamato Siba, che fu chiamato dal re, il quale gli disse: «Sei tu Siba?», e avendo egli risposto: «Io, servo tuo, lo sono»,	2 Volt pedig Saul házában egy rabszolga, akit Szíbának hívtak. Ezt magához hívatta a király, és megkérdezte tőle: »Te vagy-e az a Szíba?« Ő azt felelte: »Én vagyok az, a te szolgád.«
3 il re gli disse: «Vi è forse qualcuno della famiglia di Saul, a cui possa usare la misericordia di Dio?». Rispose Siba al re: «Rimane il figlio di Gionata, quello storpio».	3 Azt mondta erre a király: »Van-e még valaki életben Saul házából, hogy Isten irgalmát cselekedhetném vele?« Szíba azt felelte a királynak: »Jonatán béna lábú fia még életben van.«
4 «Dov'è egli?» chiese il re. E Siba rispose: «Sta in casa di Machir figliuolo di Ammiel a Lodabar».	4 A király megkérdezte: »Hol van?« Szíba azt felelte a királynak: »Íme, Mákirnak, Ammiel fiának a házában, Lodabárban van.«
5 Allora il re Davide mandò a prenderlo dalla casa di Machir figliuolo di Ammiel a Lodabar.	5 Elküldött tehát Dávid király, s elhozatta Mákirnak, Ammiel fiának házából, Lodabárból.
6 Quando Mifiboset figlio di Gionata giunse da Davide, si prostrò bocconi e l'adorò. Davide gli disse: «Mifiboset». E quegli rispose: «Ecco qui il tuo servo».	6 Amikor aztán Meribbaál, Jonatánnak, Saul fiának a fia Dávidhoz érkezett, arcra vetette és meghajtotta magát. Dávid megszólította: »Meribbaál!« Ő azt felelte: »Itt vagyok, én, a te szolgád.«
7 Davide gli disse: «Non temere, chè io ti userò grande misericordia per amore di Gionata tuo padre e ti restituirò tutti i campi di Saul tuo avo e tu mangerai sempre alla mia mensa».	7 Azt mondta ekkor neki Dávid: »Ne félj, mert irgalmasságot cselekszem veled Jonatánért, az apádért. Visszaadom neked atyádnak, Saulnak minden földjét, és asztalomnál fogsz étkezni mindenkor.«
8 Egli si inchinò profondamente e disse: «Chi son io, tuo servo, che tu abbia a riguardare a un cane morto quale io sono?».	8 Erre ő meghajtotta magát előtte és azt mondta: »Ki vagyok én, szolgád, hogy a magamfajta holt ebre tekintettél?«
9 Il re chiamò allora Siba servo di Saul e gli disse: «Tutto ciò che apparteneva a Saul e tutta la casa di lui, l'ho data al figlio del tuo padrone;	9 Odaszólította erre a király Szíbát, Saul legényét, és azt mondta neki: »Mindazt, ami Saulé volt, egész házát, urad fiának adtam.
10 lavoragli dunque la terra tu e i tuoi figli e i servi tuoi e porta al figlio del tuo padrone i cibi per mantenersi, e Mifiboset figlio del tuo padrone mangerà sempre alla mia mensa». Siba aveva quindici figliuoli e venti servi.	10 Műveld meg tehát neki fiaiddal és szolgáiddal a földet, s takarítsd be urad fiának az eleséget, hogy ellátása legyen, maga Meribbaál, urad fia azonban mindenkor asztalomnál étkezzen!« – Tizenöt fia és húsz szolgája volt Szíbának. –
11 Disse Siba al re: «Come hai comandato al tuo servo, o mio signore e re, il tuo servo eseguirà e Mifiboset mangerà alla mia mensa, come uno dei figli del re».	11 Azt mondta erre Szíba a királynak: »Úgy fog cselekedni szolgád, uram király, ahogy szolgádnak megparancsoltad!« Meribbaál tehát az asztalánál evett, mint a király fiainak egyike.
12 Mifiboset aveva un piccolo fanciullo di nome Mica; e tutta la parentela di Siba, serviva Mifiboset.	12 Meribbaálnak volt egy kisfia, akit Míkának hívtak, ettől kezdve Szíba házának egész közössége Meribbaálnak szolgált.
13 Mifiboset poi abitava in Gerusalemme, perchè egli mangiava sempre alla mensa del re, ed era zoppo d'ambedue i piedi.	13 Meribbaál Jeruzsálemben lakott, mert állandóan a király asztalánál étkezett. Mindkét lábára sánta volt.