Giuditta 6

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Cessata l’agitazione della gente radunata attorno al consiglio militare, parlò Oloferne, comandante supremo dell’esercito di Assur, rivolgendosi ad Achiòr, alla presenza di tutta quella folla di stranieri, e a tutti i Moabiti:	1 Amikor elült az emberek lármája, akik a tanácskozásra összejöttek, így szólt Holofernész, az asszír hadsereg vezére Áhiorhoz az idegen népek és Moáb fiai előtt:
2 «Chi sei tu, o Achiòr, e voi, mercenari di Èfraim, per profetare in mezzo a noi come hai fatto oggi e suggerire di non combattere il popolo d’Israele, perché il loro Dio li proteggerà dall’alto? E chi è dio se non Nabucodònosor? Questi manderà il suo esercito e li sterminerà dalla faccia della terra, né il loro Dio potrà liberarli.	2 »Ki vagy te, Áhior és Efraim zsoldosa, hogy próféta módjára mondtad nekünk ma, hogy Izrael fiait nem győzzük le, mert Istenük oltalmazza őket? Ki Isten, hacsak nem Nebukadnezár, az egész föld királya? Elküldi seregét, és szétszórja őket a föld színéről, és nem menti meg őket Istenük.
3 Saremo noi suoi servi a spazzarli via come un sol uomo, perché non potranno sostenere l’impeto dei nostri cavalli.	3 Mi az ő szolgái úgy elbánunk velük, mint egy emberrel, s nem tudnak ellenállni lovaink erejének.
4 Li bruceremo in casa loro, i loro monti si inebrieranno del loro sangue, i loro campi si colmeranno dei loro cadaveri, né potrà resistere la pianta dei loro piedi davanti a noi, ma saranno completamente distrutti. Questo dice Nabucodònosor, il signore di tutta la terra: così ha parlato e le sue parole non potranno essere smentite.	4 Megrohanjuk őket velük és hegyeik megittasodnak vérüktől, mezeik megtelnek halottaikkal, lábuk ereje nem lesz képes megállni előttünk, hanem teljesen elpusztulnak. Ezt mondja Nebukadnezár király, az egész föld ura: ő szólt, és szavai nem maradnak üres szavak.
5 Quanto a te, Achiòr, mercenario di Ammon, che hai pronunciato queste parole nel giorno della tua sventura, non vedrai più la mia faccia, da oggi fino a quando farò vendetta di questa razza che viene dall’Egitto.	5 Te pedig Áhior, Ammon zsoldosa, aki kimondtad ezeket a szavakat lázadásod napján, a mai naptól kezdve nem látod arcomat, amíg meg nem bosszulom az ő fajtájukat, akik kijöttek Egyiptomból.
6 Allora il ferro dei miei soldati e la numerosa schiera dei miei ministri trapasserà i tuoi fianchi, e tu cadrai fra i loro cadaveri quando io tornerò a vederti.	6 Akkor járja át katonáim és szolgáim népének vasa oldaladat, és esel el sebesültjeikkel együtt, amikor majd eljövök.
7 I miei servi ora ti esporranno sulla montagna e ti lasceranno in una delle città delle alture;	7 Szolgáim most elvisznek téged a hegyvidékre. és ott hagynak a hegyoldal egyik városánál,
8 non morirai finché non sarai sterminato con quella gente.	8 és nem pusztulsz el, míg velük együtt meg nem semmisülsz.
9 Ma se in cuor tuo speri davvero che costoro non saranno catturati, non c’è bisogno che il tuo aspetto sia così depresso. Ho parlato: nessuna mia parola andrà a vuoto».	9 De ha hiszed szívedben, hogy nem tiprom el őket, ne essen be arcod. Szóltam, és szavaimból semmi sem vész el.«
10 Allora Oloferne diede ordine ai suoi servi, che erano di turno nella sua tenda, di prendere Achiòr, di condurlo vicino a Betùlia e di abbandonarlo nelle mani degli Israeliti.	10 Holofernész megparancsolta a sátránál lévő szolgáinak, hogy ragadják meg Áhiort, vigyék Betúliába, és adják Izrael fiainak kezébe.
11 I suoi servi lo presero e lo condussero fuori dell’accampamento verso la pianura, poi dalla pianura lo spinsero verso la montagna e arrivarono alle fonti che erano sotto Betùlia.	11 Megragadták szolgái, és kivitték a táborból a síkságra. Innen a hegyvidék felé haladtak és eljutottak a forráshoz, amely Betúlia alatt volt.
12 Quando gli uomini della città li scorsero sulla cresta del monte, presero le armi e uscirono dalla città dirigendosi verso la cima del monte. Tutti i frombolieri occuparono la via di accesso e si misero a lanciare pietre su di loro.	12 Amikor meglátták őket a hegytetőn lévő város emberei, megragadták fegyverüket, és kivonultak a hegygerincre, és minden férfi parittyájával megakadályozta előhaladásukat és köveket hajigáltak rájuk.
13 Ridiscesi al riparo del monte, legarono Achiòr e lo abbandonarono, gettandolo a terra alle falde del monte; quindi fecero ritorno dal loro signore.	13 Erre megbújva a hegy alatt, megkötözték Áhiort, és otthagyták megkötözve a hegy lábánál, és visszatértek urukhoz.
14 Scesi dalla loro città, gli Israeliti si avvicinarono a lui, lo slegarono, lo condussero a Betùlia e lo presentarono ai capi della loro città,	14 Izrael fiai lejöttek városukból, megálltak mellette, feloldották kötelékeiből, Betúliába vitték és városuk elöljárói elé állították,
15 che in quel tempo erano Ozia, figlio di Mica, della tribù di Simeone, Cabrì, figlio di Gotonièl, e Carmì, figlio di Melchièl.	15 akik azokban a napokban a Simeon törzséből való Míka fia, Ozija, Gotoniel fia, Kabri és Melkiel fia, Karmi voltak.
16 Radunarono subito tutti gli anziani della città, e tutti i giovani e le donne accorsero al luogo del raduno. Posero Achiòr in mezzo a tutto il popolo e Ozia lo interrogò sull’accaduto.	16 Összehívták a város véneit, odagyűltek a fiatalok, az asszonyok gyermekeikkel együtt a gyülekezetbe, és Áhiort a nép közé állították, majd Ozija megkérdezte tőle, hogy mi történt.
17 In risposta riferì loro le parole del consiglio militare di Oloferne, tutto il discorso che Oloferne aveva pronunciato in mezzo ai capi degli Assiri e quello che con arroganza aveva detto contro la casa d’Israele.	17 Áhior válaszában elmondta nekik Holofernész haditanácsának határozatát és azt, amit ő mondott asszír fiainak vezérei előtt és Holofernész kérkedő kijelentését Izrael háza ellen.
18 Allora tutto il popolo si prostrò ad adorare Dio e alzò questa supplica:	18 Az egész nép leborult, imádta Istent és így könyörgött:
19 «Signore, Dio del cielo, guarda la loro superbia, abbi pietà dell’umiliazione della nostra stirpe e guarda benigno in questo giorno il volto di coloro che sono consacrati a te».	19 »Urunk, egek Istene, nézd mérhetetlen gőgjüket, és könyörülj meg népünk megalázottságán, és tekints ezen a napon azok arcára, akik neked vannak szentelve.«
20 Poi confortarono Achiòr e gli rivolsero parole di grande lode.	20 Majd megvigasztalták Áhiort, és elhalmozták dicséretükkel.
21 Ozia, da parte sua, dopo il raduno lo accolse nella sua casa e offrì un banchetto a tutti gli anziani, e per tutta quella notte invocarono l’aiuto del Dio d’Israele.	21 Ozija magával vitte a gyülekezetből házába, lakomát rendezett a véneknek, és egész éjjel könyörögtek Izrael Istenéhez segítségért.