Tobia 5

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Allora Tobia rispose al padre: «Quanto mi hai comandato io farò, o padre.	1 Tóbiás erre feleletül így szólt apjához, Tóbithoz: »Mindent úgy teszek majd apám, ahogy megparancsoltad nekem.
2 Ma come potrò riprendere la somma, dal momento che lui non conosce me, né io conosco lui? Che segno posso dargli, perché mi riconosca, mi creda e mi consegni il denaro? Inoltre non sono pratico delle strade da prendere per andare in Media».	2 A pénzt azonban hogyan szerezzem vissza, nem tudom. Gábael nem ismer engem, én sem ismerem őt. Milyen jelet adjak neki, hogy megismerjen engem, higgyen nekem és visszaadja a pénzt? Aztán meg az utat sem tudom, amely Médiába vezet.«
3 Rispose Tobi a suo figlio Tobia: «Mi ha dato un documento autografo e anch’io gli ho apposto il mio autografo: lo divisi in due parti e ne prendemmo ciascuno una parte; la sua parte la lasciai presso di lui con il denaro. Sono ora vent’anni da quando ho depositato quella somma. Cércati dunque, o figlio, un uomo di fiducia che si metta in viaggio con te. Lo pagheremo per tutto il tempo fino al tuo ritorno. Va’ dunque da Gabaèl a ritirare il denaro».	3 Tóbit ezt válaszolta fiának Tóbiásnak: »Keze írását adta nekem és kézírásomat adtam neki, kettévágtuk, s mindegyikünk egy részt kapott és elhelyeztük övét a pénzzel. Húsz éve már, hogy e pénzt letétbe helyeztem. Most pedig fiam keress magadnak egy megbízható útitársat és megadjuk bérét, amikor visszajössz. S amíg élek szerezd meg tőle a pénzt.«
4 Uscì Tobia in cerca di qualcuno pratico della strada, che lo accompagnasse nella Media. Uscì e si trovò davanti l’angelo Raffaele, non sospettando minimamente che fosse un angelo di Dio.	4 Tóbiás elment, hogy keressen valakit, aki elmegy vele Médiába és ismeri az utat. Kint találkozott Ráfael angyallal, előtte állt, de nem tudta, hogy Isten angyala.
5 Gli disse: «Di dove sei, o giovane?». Rispose: «Sono uno dei tuoi fratelli Israeliti, e sono venuto qui a cercare lavoro». Riprese Tobia: «Conosci la strada per andare nella Media?».	5 Így szólt hozzá: »Honnét való vagy jó ifjú?« Erre ő így felelt: »Izrael fiai közül való vagyok, azért jöttem ide, hogy munkát keressek.« Tóbiás így szólt hozzá: »Ismered-e az utat Médiába?«
6 Gli disse: «Certo, parecchie volte sono stato là e conosco bene tutte le strade. Spesso sono andato nella Media e ho alloggiato presso Gabaèl, un nostro fratello che abita a Rage di Media. Ci sono due giorni di cammino da Ecbàtana a Rage. Rage è sulle montagne ed Ecbàtana è nella pianura».	6 Ő így felelt neki: »Ismerem, gyakran jártam ott, ismerem minden útját. Gyakran jártam Médiában és megszálltam Gábael testvérünknél, aki a médiai Rágesben lakik, két napi útra van Ekbatanától Rágesig. Ez hegyen, Ekbatana pedig a síkság közepén van.«
7 Allora Tobia gli disse: «Aspetta, o giovane, che vada ad avvertire mio padre. Ho bisogno che tu venga con me e ti pagherò il tuo salario».	7 Tóbiás így felelt neki: »Várj meg kérlek, amíg erről apámnak jelentést teszek. Fontos lenne számomra, hogy velem jöjj, megfizetem béredet.«
8 Gli rispose: «Ecco, ti attendo; però non tardare».	8 Az így válaszolt: »Jól van, megvárlak, de ne maradj sokáig.«
9 Tobia andò ad informare suo padre Tobi dicendogli: «Ecco, ho trovato un uomo tra i nostri fratelli Israeliti». Gli rispose: «Chiamalo, perché io sappia di che famiglia e di che tribù è e se è persona fidata per venire con te, o figlio».	9 Tóbiás elment és jelentette apjának Tóbitnak, és elmondta neki: »Találtam valakit testvéreink, Izrael fiai közül, aki eljön velem.« Apja ezt mondta neki: »Hívd ide ezt az embert, hogy érdeklődjek családja meg törzse felől, megtudjam, megbízható-e, hogy elkísérjen téged fiam.«
10 Tobia uscì a chiamarlo e gli disse: «O giovane, mio padre ti chiama». Entrò da lui. Tobi lo salutò per primo e l’altro gli disse: «Possa tu avere molta gioia!». Tobi rispose: «Che gioia posso ancora avere? Sono un uomo menomato negli occhi; non vedo la luce del cielo, ma mi trovo nell’oscurità come i morti che non contemplano più la luce. Pur vivendo, mi sento tra i morti; avverto la voce degli uomini, ma non li vedo». Gli rispose: «Fatti coraggio, Dio non tarderà a guarirti; fatti coraggio!». E Tobi: «Mio figlio Tobia vuole andare nella Media. Non potresti andare con lui e fargli da guida? Io ti pagherò, fratello!». Rispose: «Sì, posso accompagnarlo; conosco tutte le strade. Mi sono recato spesso nella Media. Ho attraversato tutte le sue pianure e i suoi monti e ne conosco tutte le strade».	10 Tóbiás kiment, hívta őt és ezt mondta: »Ifjú, apám hív téged!« Belépett hozzá és először Tóbit üdvözölte. Ő pedig így válaszolt: »Nagy örömöd legyen!« Tóbit így felelt: »Micsoda örömöm lehet még. Nincs meg a szemem világa, nem látom az ég ragyogását, sötétség borul rám, mint a halottakra, akik már nem látnak világosságot. Élőhalott vagyok, az emberek hangját hallom, de őket nem látom.« Az angyal így szólt hozzá: »Légy erőslelkű, Isten nemsokára meggyógyít, légy erőslelkű!« Tóbit így szólt hozzá: »Fiam, Tóbiás, Médiába készül. Elmennél-e vele, s lennél-e vezetője? Megadom béredet testvér.« Így felelt neki: »Elmehetek vele, ismerek minden utat, többször jártam Médiában, bejártam hegyeit, völgyeit, ismerem minden ösvényét.«
11 Tobi gli disse: «Fratello, di che famiglia e di che tribù sei? Dimmelo, fratello».	11 Tóbit így szólt hozzá: »Testvér, melyik családból és törzsből származol? Mondd el nekem, testvér!«
12 Ed egli: «Che t’importa la tribù?». L’altro gli disse: «Voglio sapere con verità, fratello, di chi tu sei figlio e il tuo vero nome».	12 Ő így felelt neki: »Miért érdekel a családom?« »Szeretném tudni – mondta Tóbit –, kihez tartozol, és mi a neved.«
13 Rispose: «Sono Azaria, figlio di Anania il grande, uno dei tuoi fratelli».	13 Ezt felelte: »Én Azarja vagyok, a nagy Ananja fia testvéreid közül.«
14 Gli disse allora: «Sii benvenuto e in buona salute, o fratello! Non avertene a male, fratello, se ho voluto sapere la verità sulla tua famiglia. Tu dunque sei mio parente, di buona e distinta discendenza! Conoscevo Anania e Natan, i due figli di Semeia il grande. Venivano con me a Gerusalemme e là facevano adorazione insieme con me; non hanno abbandonato la retta via. I tuoi fratelli sono brava gente; tu sei di buona radice: sii benvenuto!».	14 Tóbit így szólt hozzá: »Isten hozott testvér, de ne haragudjál, hogy az igazat akartam megtudni családodról. Így hát testvérem vagy, tekintélyes nemzetségből. Ismertem Ananját és Nátánt, a nagy Semelja két fiát. Velem jártak Jeruzsálembe, velem együtt imádkoztak ott és nem tértek le a helyes útról. Testvéreid becsületes emberek, jó családból való vagy. Isten hozott közénk.«
15 Continuò: «Ti do come ricompensa una dracma al giorno, e per quanto riguarda il tuo mantenimento lo stesso che a mio figlio.	15 Majd így folytatta: »Minden napra adok egy drachma bért, s amire szükséged van neked és fiamnak. Menj el fiammal,
16 Fa’ dunque il viaggio con mio figlio e poi ti darò ancora qualcosa di più».	16 és meg is toldom béredet.«
17 Gli disse: «Farò il viaggio con lui. Non temere: partiremo sani, e sani ritorneremo da te, perché la strada è sicura». Tobi gli disse: «Sia con te la benedizione, o fratello!». Si rivolse poi al figlio e gli disse: «Figlio, prepara quanto occorre per il viaggio e parti con questo tuo fratello. Dio, che è nei cieli, vi conservi sani fin là e vi restituisca a me sani e salvi; il suo angelo vi accompagni e vi conduca a salvezza, o figlio!». Tobia uscì per mettersi in cammino e baciò il padre e la madre. E Tobi gli disse: «Fa’ buon viaggio!».	17 Az angyal így felelt: »Elmegyek vele. Ne félj, oda is, vissza is szerencsés lesz utunk, mert az út biztonságos.« Tóbit így szólt hozzá: »Légy áldott testvér!« Majd hívta fiát és ezt mondta neki: »Készülj fel az útra fiam, és kelj útra testvéreddel. Isten, aki a mennyben van, oltalmazzon titeket itt és vezessen vissza benneteket hozzám egészségben, és az ő angyala kísérjen és védjen benneteket fiam.« Tóbiás kiment, hogy útjára induljon, megcsókolta apját és anyját. Tóbit ezt mondta neki: »Szerencsés utat!«
18 Allora la madre si mise a piangere e disse a Tobi: «Perché hai voluto che mio figlio partisse? Non è lui il bastone della nostra mano, che è sempre stato in casa con noi?	18 Anyja könnyekre fakadt és ezt mondta Tóbitnak: »Miért küldted el fiamat? Nemde ő kezünk botja, aki ki- és bejár előttünk?
19 Non temere di aggiungere denaro a denaro; esso non vale nulla in confronto a nostro figlio.	19 Nem a pénz a legfontosabb, s mit számít fiúnkhoz képest?
20 Quello che per vivere ci è stato dato dal Signore è sufficiente per noi».	20 Jó volt nekünk úgy élni, ahogy az Úr adta.«
21 Le disse: «Non stare in pensiero: nostro figlio farà buon viaggio e tornerà in buona salute da noi. I tuoi occhi lo vedranno il giorno in cui tornerà sano e salvo da te.	21 De ő így felelt neki: »Ne aggódj: fiúnk szerencsésen odaér és szerencsésen vissza is tér hozzánk, szemeid meglátják őt azon a napon, amikor szerencsésen visszajön hozzád. Ne aggodalmaskodj és ne félj miattuk, nővérem!
22 Non stare in pensiero, non temere per loro, o sorella. Un angelo buono infatti lo accompagnerà, il suo viaggio andrà bene e tornerà sano e salvo».	22 Jó angyal jár vele, útja sikeres lesz, és egészségben tér majd haza.«
23 Ed ella cessò di piangere.