Ecclesiasticus 46

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Fortis in bello Jesus Nave, successor Moysi in prophetis, qui fuit magnus secundum nomen suum,	1 Bátor volt a harcban Józsue, Nún fia, Mózes utóda a prófétaságban, nagy volt ő, mint neve is mondja.
2 maximus in salutem electorum Dei, expugnare insurgentes hostes, ut consequeretur hæreditatem Israël.	2 Igen nagy volt Isten választottjainak megmentésében: leverte az ellenszegülő ellenséget, hogy örökrészéhez juttassa Izraelt.
3 Quam gloriam adeptus est in tollendo manus suas, et jactando contra civitates rhomphæas !	3 Milyen dicső volt, amikor fölemelte kezét, és dárdát ragadott a város ellen!
4 Quis ante illum sic restitit ? nam hostes ipse Dominus perduxit.	4 Volt-e, aki vele szembe tudott szállni? Hiszen az Úr adta kezébe ellenségeit!
5 An non in iracundia ejus impeditus est sol, et una dies facta est quasi duo ?	5 Intésére nem állt-e meg a nap, s egy nap olyan lett, mint kettő?
6 Invocavit Altissimum potentem, in oppugnando inimicos undique : et audivit illum magnus et sanctus Deus, in saxis grandinis virtutis valde fortis.	6 Segítségül hívta a Magasságbelit, a hatalmast, amikor ellenségek szorongatták mindenfelől, és meghallgatta őt a nagy és szentséges Isten hatalmas jégeső köveivel:
7 Impetum fecit contra gentem hostilem, et in descensu perdidit contrarios :	7 az ellenséges népre zúdította azt, és tönkreverte a lejtőn az ellenségeket,
8 ut cognoscant gentes potentiam ejus, quia contra Deum pugnare non est facile. Et secutus est a tergo potentis :	8 hadd tudják a népek, milyen hatalmas ő, hogy nem könnyű Istennel harcolni! Ő pedig híven követte a Hatalmast,
9 et in diebus Moysi misericordiam fecit, ipse, et Caleb filius Jephone, stare contra hostem, et prohibere gentem a peccatis, et perfringere murmur malitiæ.	9 jámborságot tanúsított már Mózes napjaiban, ő és Káleb, Jefóne fia, amikor állhatatosak voltak az ellenséggel szemben, visszatartották a népet a bűntől, és elhallgattatták a gonosz zúgolódást.
10 Et ipsi duo constituti a periculo liberati sunt a numero sexcentorum millium peditum, inducere illos in hæreditatem, in terram quæ manat lac et mel.	10 Ezért kettőjüket szemelte ki Isten, hogy megkímélje őket a hatszázezer gyalogosra váró veszedelemtől, és elvezesse őket örökrészükbe, a tejjel-mézzel folyó földre.
11 Et dedit Dominus ipsi Caleb fortitudinem, et usque in senectutem permansit illi virtus, ut ascenderet in excelsum terræ locum, et semen ipsius obtinuit hæreditatem,	11 Erőt adott ezért az Úr Kálebnek, és megmaradt benne az erő öregségéig, hogy megszállja a magas földet, utóda is megtartotta az örökrészt,
12 ut viderent omnes filii Israël quia bonum est obsequi sancto Deo.	12 hadd lássák Izrael fiai megannyian, milyen jó a szentséges Istent híven követni.
13 Et judices singuli suo nomine, quorum non est corruptum cor, qui non aversi sunt a Domino,	13 A bírák is név szerint, mindazok, akiknek szíve meg nem romlott, s akik el nem fordultak az Úrtól:
14 ut sit memoria illorum in benedictione, et ossa eorum pullulent de loco suo :	14 legyen áldott az emlékük, és sarjadjanak ki csontjaik a helyükről!
15 et nomen eorum permaneat in æternum, permanens ad filios illorum, sanctorum virorum gloria.	15 Maradjon meg nevük örökre, maradjon fönn fiaik számára a szent férfiak dicsősége!
16 Dilectus a Domino Deo suo Samuel, propheta Domini, renovavit imperium, et unxit principes in gente sua.	16 Az Úrnak, Istenének kedveltje, Sámuel, az Úr prófétája, felállította a királyságot, és fejedelmeket kent fel népében,
17 In lege Domini congregationem judicavit, et vidit Deus Jacob : et in fide sua probatus est propheta,	17 igazságot tett a gyülekezetben az Úr törvénye szerint, és Isten meglátogatta Jákobot. Megbízható prófétának bizonyult,
18 et cognitus est in verbis suis fidelis, quia vidit Deum lucis.	18 hűnek bizonyult igéiben, mert látta a világosság Istenét.
19 Et invocavit Dominum omnipotentem, in oppugnando hostes circumstantes undique, in oblatione agni inviolati.	19 Ő is kiáltott a mindenható Úrhoz, amikor az ellenségek mindenfelől körülvették és szorongatták; ő bemutatta a hibátlan bárány áldozatát,
20 Et intonuit de cælo Dominus, et in sonitu magno auditam fecit vocem suam :	20 az Úr pedig mennydörgött az égből, hatalmas zengéssel hallatta szavát, és tönkreverte az ellenséges fejedelmeket, s a filiszteusok minden vezérét. Életének és korának vége előtt pedig tanúul hívta az Urat és felkentjét, hogy »sem pénzt, de még sarut sem fogadott el senkitől sem!« és nem vádolta őt senki sem. Miután pedig elszenderült, tudtul adta és megmutatta a királynak élete végét, felemelte szavát a földből jövendőmondásra, hogy eltörölje a nép bűnét.
21 et contrivit principes Tyriorum, et omnes duces Philisthiim :
22 et ante tempus finis vitæ suæ et sæculi, testimonium præbuit in conspectu Domini et christi : pecunias et usque ad calceamenta ab omni carne non accepit, et non accusavit illum homo.
23 Et post hoc dormivit : et notum fecit regi, et ostendit illi finem vitæ suæ : et exaltavit vocem suam de terra in prophetia, delere impietatem gentis.