Proverbia 14

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Sapiens mulier ædificat domum suam ; insipiens exstructam quoque manibus destruet.	1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.
2 Ambulans recto itinere, et timens Deum, despicitur ab eo qui infami graditur via.	2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad.
3 In ore stulti virga superbiæ ; labia autem sapientium custodiunt eos.	3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja.
4 Ubi non sunt boves, præsepe vacuum est ; ubi autem plurimæ segetes, ibi manifesta est fortitudo bovis.	4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.
5 Testis fidelis non mentitur ; profert autem mendacium dolosus testis.	5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.
6 Quærit derisor sapientiam, et non invenit ; doctrina prudentium facilis.	6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű.
7 Vade contra virum stultum, et nescit labia prudentiæ.	7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat!
8 Sapientia callidi est intelligere viam suam, et imprudentia stultorum errans.	8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.
9 Stultus illudet peccatum, et inter justos morabitur gratia.	9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik.
10 Cor quod novit amaritudinem animæ suæ, in gaudio ejus non miscebitur extraneus.	10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás.
11 Domus impiorum delebitur : tabernacula vero justorum germinabunt.	11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul.
12 Est via quæ videtur homini justa, novissima autem ejus deducunt ad mortem.	12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.
13 Risus dolore miscebitur, et extrema gaudii luctus occupat.	13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet.
14 Viis suis replebitur stultus, et super eum erit vir bonus.	14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.
15 Innocens credit omni verbo ; astutus considerat gressus suos. Filio doloso nihil erit boni ; servo autem sapienti prosperi erunt actus, et dirigetur via ejus.	15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz.
16 Sapiens timet, et declinat a malo ; stultus transilit, et confidit.	16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.
17 Impatiens operabitur stultitiam, et vir versutus odiosus est.	17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes.
18 Possidebunt parvuli stultitiam, et exspectabunt astuti scientiam.	18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.
19 Jacebunt mali ante bonos, et impii ante portas justorum.	19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt.
20 Etiam proximo suo pauper odiosus erit : amici vero divitum multi.	20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik.
21 Qui despicit proximum suum peccat ; qui autem miseretur pauperis beatus erit. Qui credit in Domino misericordiam diligit.	21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.
22 Errant qui operantur malum ; misericordia et veritas præparant bona.	22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem.
23 In omni opere erit abundantia ; ubi autem verba sunt plurima, ibi frequenter egestas.	23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.
24 Corona sapientium divitiæ eorum ; fatuitas stultorum imprudentia.	24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk.
25 Liberat animas testis fidelis, et profert mendacia versipellis.	25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol.
26 In timore Domini fiducia fortitudinis, et filiis ejus erit spes.	26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye.
27 Timor Domini fons vitæ, ut declinent a ruina mortis.	27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart.
28 In multitudine populi dignitas regis, et in paucitate plebis ignominia principis.	28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása.
29 Qui patiens est multa gubernatur prudentia ; qui autem impatiens est exaltat stultitiam suam.	29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.
30 Vita carnium sanitas cordis ; putredo ossium invidia.	30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban.
31 Qui calumniatur egentem exprobrat factori ejus ; honorat autem eum qui miseretur pauperis.	31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.
32 In malitia sua expelletur impius : sperat autem justus in morte sua.	32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik.
33 In corde prudentis requiescit sapientia, et indoctos quosque erudiet.	33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít.
34 Justitia elevat gentem ; miseros autem facit populos peccatum.	34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.
35 Acceptus est regi minister intelligens ; iracundiam ejus inutilis sustinebit.	35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli.