Lamentazioni 5

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Recordare, Domine, quid acci derit nobis; intuere et respice opprobrium nostrum.	1 Emlékezz, Uram, mi történt velünk, tekints ránk és lásd gyalázatunkat!
2 Hereditas nostra versa est ad alienos, domus nostrae ad extraneos.	2 Örökségünk jövevényekre szállt, házaink idegenekre.
3 Pupilli facti sumus absque patre, matres nostrae quasi viduae.	3 Árvák lettünk, és apátlanok, anyáink olyanok, mint az özvegyek.
4 Aquam nostram pecunia bibimus, ligna nostra pretio comparamus.	4 Vizünket pénzért isszuk, fánkat vételárért kapjuk.
5 Iugum in cervicibus nostris minamur; lassis non datur requies.	5 Nyakunkon vannak üldözőink, elfáradtunk, és nincs nyugalmunk.
6 Aegyptiis dedimus manum et Assyriis, ut saturaremur pane.	6 Egyiptomnak nyújtottunk kezet, s Asszíriának, hogy jóllakjunk kenyérrel.
7 Patres nostri peccaverunt et non sunt, et nos iniquitates eorum portamus.	7 Atyáink vétkeztek, és nincsenek többé, s mi hordozzuk bűneiket.
8 Servi dominantur nostri; non est qui redimat de manu eorum.	8 Szolgák uralkodnak rajtunk, nincs, aki kiragadjon kezükből.
9 Vitae nostrae periculo afferimus panem nobis a facie gladii in deserto.	9 Életünk kockáztatásával szerezzük kenyerünket kard elől a pusztában.
10 Pellis nostra quasi clibanus exusta est propter aestum famis.	10 Bőrünk izzik, mint a kemence, a hevesen kínzó éhségtől.
11 Mulieres in Sion humiliaverunt et virgines in civitatibus Iudae.	11 Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szüzeket Júda városaiban.
12 Principes manu eorum suspensi sunt; facies senum honorem non habuerunt.	12 A fejedelmeket felakasztották kezükkel, a vének személyét nem tisztelték.
13 Adulescentes molam portaverunt, et pueri sub lignis corruerunt.	13 Az ifjak malmot hajtanak, és a gyermekek fahordásban rogyadoznak.
14 Senes deficiunt de portis, iuvenes de choro psallentium.	14 A vének eltűntek a kapuból, az ifjak abbahagyták hárfajátékukat.
15 Defecit gaudium cordis nostri; versus est in luctum chorus noster.	15 Eltűnt szívünk vidámsága, gyászra fordult a körtáncunk.
16 Cecidit corona capitis nostri; vae nobis, quia peccavimus!	16 Leesett a koszorú a fejünkről; jaj nekünk, mert vétkeztünk!
17 Propterea maestum factum est cor nostrum, ideo contenebrati sunt oculi nostri,	17 Ezért lett szomorú a szívünk, ezért homályosult el a szemünk;
18 propter montem Sion, quia desolatus est: vulpes ambulant in eo.	18 Sion hegye miatt, mely puszta lett, rókák járkálnak rajta.
19 Tu autem, Domine, in aeternum permanebis, solium tuum in generationem et generationem.	19 De te, Uram, örökké megmaradsz, trónod nemzedékről nemzedékre.
20 Quare in perpetuum oblivisceris nostri, derelinques nos in longitudinem dierum?	20 Miért feledkezel meg rólunk örökre, miért hagysz el minket hosszú napokra?
21 Converte nos, Domine, ad te, et convertemur; innova dies nostros sicut a principio.	21 Téríts magadhoz, Uram, és megtérünk, újítsd meg napjainkat, mint hajdan!
22 Ergone proiciens reppulisti nos, iratus es contra nos vehementer?	22 Vagy talán végképp elvetettél minket, oly nagyon megharagudtál miránk?