Sapienza 8
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
NOVA VULGATA | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 Attingit ergo a fine usque ad finem fortiter et disponit omnia suaviter. | 1 Elér tehát erejével egyik határtól a másikig, s a mindenséget üdvösen igazgatja. |
2 Hanc amavi et exquisivi a iuventute mea et quaesivi sponsam mihi eam assumere et amator factus sum formae illius. | 2 Őt szerettem és kerestem ifjú koromtól, s azon voltam, hogy kedvesemmé tegyem, és szerelmes lettem szépségébe. |
3 Generositatem suam glorificat contuberniumhabens Dei, sed et omnium Dominus dilexit illam. | 3 Nemes származásával dicsekszik, mivel Istennel együtt lakik. A mindenség Ura megkedvelte, |
4 Doctrix enim est disciplinae Dei et electrix operum illius. | 4 mert be van avatva Isten ismeretébe, és műveiben ő a tanácsadója. |
5 Et, si divitiae sunt desiderabilis possessio in vita, quid sapientia locupletius, quae operatur omnia? | 5 Ha pedig a gazdagság kívánatos az életben, mi gazdagabb a mindeneket alkotó bölcsességnél? |
6 Si autem sensus operatur, quis horum, quae sunt, magis quam illa est artifex? | 6 Ha a megérzés sikerrel munkálkodik, van-e a létezők között nála különb művész? |
7 Et, si iustitiam quis diligit, labores huius sunt virtutes: sobrietatem enim et prudentiam docet, iustitiam et fortitudinem, quibus utilius nihil est in vita hominibus. | 7 És ha valaki az igazságot kedveli, fáradságának gyümölcsei kiváló erények, mert megtanít mértéktartásra és okosságra, igazságosságra és erősségre, melyeknél hasznosabb nincs az életben az embereknek. |
8 Et, si multam peritiam desiderat quis, scit praeterita et futura conicit, novit versutias sermonum et solutiones aenigmatum, signa et monstra scit, antequam fiant, et eventus momentorum et temporum. | 8 Ha pedig valaki gazdag tudást kíván: ismeri ő a múltat, kifürkészi a jövőt, ért a fordulatos beszédhez, a talányok megfejtéséhez, előre tudja a jeleket s a csodákat, a korok és időszakok végét. |
9 Proposui ergo hanc adducere mihi ad convivendum, sciens quoniam erit mihi consiliaria bonorum et consolatio sollicitudinum et taedii. | 9 Eltökéltem tehát, hogy őt veszem életem társául, mert tudtam, hogy tanácsot ad nekem a jóra, és vigaszom lesz gondok és bánat közepette. |
10 Habebo propter hanc claritatem ad turbas et honorem apud seniores iuvenis; | 10 Dicsőségem lesz miatta a népek előtt, bár ifjú vagyok, becsületem lesz az öregeknél. |
11 acutus inveniar in iudicio et in conspectu potentium admirabilis ero. | 11 Az ítéletben elmésnek találnak, a hatalmasok elámulnak rajtam, s a fejedelmek arca megcsodál engem. |
12 Tacentem me sustinebunt et loquentem me respicient et, sermocinante me plura, manus ori suo imponent. | 12 Ha hallgatok, megvárnak engem, ha szólok, felfigyelnek; ha még tovább beszélek, a szájukra teszik kezüket. |
13 Habebo per hanc immortalitatem et memoriam aeternam his, qui post me futuri sunt, relinquam. | 13 Ezenfelül általa halhatatlanságban lesz részem, s örök emléket hagyok az utánam jövőknek. |
14 Disponam populos, et nationes mihi erunt subditae; | 14 Népeket kormányzok, és nemzetek lesznek alattvalóim, |
15 timebunt me audientes reges horrendi, in multitudine videbor bonus et in bello fortis. | 15 félelmetes fejedelmek rettegnek, ha rólam hallanak, a nép között kegyesnek mutatkozom, és a harcban hősnek. |
16 Intrans in domum meam, conquiescam cum illa; non enim habet amaritudinem conversatio illius nec taedium convictus illius, sed laetitiam et gaudium. | 16 Megtérve otthonomba, kipihenem magamat oldalán, mert nincs keserűség a társaságában, nincsen bosszúság a vele való együttlétben, csak vígság és öröm. |
17 Haec cogitans apud me et commemorans in corde meo quoniam immortalitas est in cognatione sapientiae, | 17 Mialatt ezeket magamban fontolgattam, és szívemben meghánytam-vetettem, hogy halhatatlanság van a bölcsesség társaságában, |
18 et in amicitia illius delectatio bona, et in laboribus manuum illius divitiae sine defectione, et in certamine loquelae illius sapientia, et praeclaritas in communicatione sermonum ipsius, circuibam quaerens, ut mihi illam assumerem. | 18 és nemes gyönyörűség a barátságában, el nem fogyó gazdagság a keze fáradságában, okulás a vele való szóváltásban, és jó hírnév a vele való társalgásban, körüljártam és kerestem, mint vehetném magamhoz. |
19 Puer autem eram ingeniosus et sortitus sum animam bonam; | 19 Bár széptermetű ifjú voltam, és jó lélek jutott osztályrészemül, |
20 quin potius, cum essem bonus, veni in corpus incoinquinatum. | 20 vagy inkább: mivel jó voltam, hibátlan testbe érkeztem, |
21 Et, ut scivi quoniam aliter non possem esse continens, nisi Deus det, C et hoc ipsum erat sapientiae scire, cuius esset hoc donum C adii Dominum et deprecatus sum illum et dixi ex toto corde meo: | 21 mégis láttam, hogy nem juthatok másként a birtokába, csak akkor, ha Isten megadja, – és már ez is bölcsesség volt: tudni, hogy kinek az adománya az –, azért az Úr elé járultam, kértem őt, és szívem mélyéből így szóltam: |