Esodo 9

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Disse ancora il Signore a Mosè: «Presentati al Faraone, e digli: - Così dice il Signore Dio degli ebrei: "Lascia andare il mio popolo, a farmi un sacrifizio.	1 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Menj be a fáraóhoz, és mondd meg neki: Ezt üzeni az Úr, a héberek Istene: Engedd el népemet, hogy áldozzék nekem,
2 Che se ancora ti rifiuti e lo trattieni,	2 mert ha tovább is ellenállsz, és visszatartod őket,
3 ecco, la mia mano si stenderà sui tuoi campi, ed una pestilenza gravissima colpirà cavalli, asini, cammelli, bovi e pecore ".	3 íme, az Úr keze nehezedik a mezőn nyájaidra, dögvészt bocsát lovaidra, szamaraidra, tevéidre, marháidra és juhaidra.
4 Il Signore poi farà questa differenza maravigliosa tra ciò che è d'Israele e ciò che è degli Egiziani: che nulla affatto perirà di quel che appartiene a' figli di Israele».	4 Ugyanakkor csodálatos különbséget is tesz az Úr Izrael jószága és az egyiptomiak jószága között, és abból, ami Izrael fiaié, semmi sem vész el.
5 Ed il Signore ne stabilì il tempo, dicendo: «Domani adempirà il Signore questa sua parola sulla terra».	5 Az időt is megállapította az Úr: Holnap cselekszi meg az Úr ezt a dolgot ezen a földön.«
6 Il giorno seguente fece il Signore quel che aveva detto: morirono tutti gli animali degli Egiziani, e di quelli dei figli d'Israele non ne morì alcuno.	6 Meg is cselekedte az Úr ezt a dolgot másnap, és elhullott az egyiptomiak minden marhája. Izrael fiainak marháiból azonban nem hullott el egy sem.
7 Il Faraone mandò a vedere, e niente era perito di ciò che apparteneva a Israele. Ma il cuore del Faraone s'indurò e non lasciò libero il popolo.	7 A fáraó oda is küldetett, hogy megnézze, és íme, semmi sem hullott el abból, ami Izraelé volt. Ám a fáraó szíve megkeményedett, és nem engedte el a népet.
8 Allora il Signore disse a Mosè ed Aronne: «Empitevi le mani di cenere della fornace, e Mosè la getti verso il cielo innanzi al Faraone;	8 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez és Áronhoz: »Vegyetek egy tele marok kemencehamut, és Mózes szórja azt az ég felé a fáraó előtt!
9 quella polvere si spargerà su tutto l'Egitto, ed agli uomini ed agli animali, per tutto l'Egitto, verranno ulceri e tumori».	9 Legyen az porfelhővé Egyiptom egész földje felett, és legyenek belőle fekélyek és hólyagos kelések emberen és állaton, Egyiptomnak egész földjén!«
10 Presero dunque la cenere dalla fornace, si presentarono al Faraone, e Mosè la gettò verso il cielo. E vennero ulceri e gonfi tumori agli uomini ed animali.	10 Fogták tehát a kemencehamut, a fáraó elé álltak, és Mózes az ég felé szórta azt, erre fekélyes kelések támadtak emberen és állaton.
11 I maghi non potevano tenersi innanzi a Mosè, a causa delle ulceri che avevano, essi e tutti in Egitto.	11 A varázslók nem is állhattak Mózes elé, mert rajtuk is fekélyek voltak, és Egyiptomnak egész földjén.
12 Ma il Signore indurò il cuore del Faraone, e questi non ascoltò Mosè ed Aronne, come aveva detto il Signore a Mosè.	12 Ám az Úr megkeményítette a fáraó szívét, és az nem hallgatott rájuk, amint az Úr előre megmondta Mózesnek.
13 Poi disse il Signore a Mosè: «Alzati al mattino, va' innanzi al Faraone, e digli - Il Signore Dio degli ebrei ti dice: " Permetti al mio popolo d'andare a sacrificarmi;	13 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Reggel kelj fel, állj a fáraó elé, és mondd neki: Ezt üzeni az Úr, a héberek Istene: Engedd el népemet, hogy áldozzék nekem!
14 perchè io sto per flagellere con tutti i miei castighi il tuo cuore, i tuoi servi ed il tuo popolo, acciò tu sappia che non v'è il simile a me in tutta la terra.	14 Különben ezúttal minden csapásomat ráküldöm szívedre, szolgáidra és népedre, és megtudod, hogy nincs hozzám hasonló az egész földön!
15 Se infatti stenderò la mia mano percoterò con la peste te ed il tuo popolo, e sarai sterminato dalla terra.	15 Már eddig is kinyújthattam volna a kezem, döghalállal sújthattalak volna téged és népedet, hogy eltűntél volna a földről.
16 Io t'ho riserbato per mostrare in te la mia potenza, affinchè il mio nome sia celebrato in tutta la terra.	16 De megtartottalak, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hirdessék nevemet az egész földön.
17 Ritieni il mio popolo ancora, e non vuoi lasciarlo andare?	17 Még mindig visszatartod népemet, és nem akarod elengedni?
18 Ecco, domani a quest'ora medesima, farò piovere una grandine così forte, come non è mai stata in Egitto, dal suo principio sino al giorno d'oggi.	18 Íme, holnap ugyanebben az órában hatalmas jégesőt hullatok, olyat, amilyen nem volt még Egyiptomban, attól a naptól fogva, hogy megalapították, mindmáig.
19 Comanda dunque che sia messo al coperto il tuo bestiame, e tutto quel che hai pei campi; perché gli uomini e gli animali, e tutto quel che rimarrà fuori non ritirato dai campi, cadendogli addosso la grandine periranno " -».	19 Most tehát küldj el és hozasd be állataidat, és mindenedet, amid a mezőn van, mert ember, állat és minden, ami kinn marad, nem kerül be a mezőről, és rázúdul a jégeső, elpusztul!«
20 Quelli dunque de' ministri del Faraone che temerono la parola del Signore, fecero riparare nelle case i propri servi ed armenti,	20 Aki a fáraó szolgái közül félte az Úr szavát, fedél alá mentette szolgáit és állatait,
21 chi invece non curò la parola del Signore, lasciò i suoi servi ed armenti nei campi.	21 aki pedig nem törődött az Úr szavával, az a mezőn hagyta szolgáit és állatait.
22 E disse il Signore a Mosè: «Stendi la mano verso il cielo, acciò cada la grandine in tutto l'Egitto, sugli uomini, sugli armenti, e su tutte le piante dei campi d'Egitto».	22 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Nyújtsd ki kezedet az ég felé, hogy jégeső hulljon Egyiptom egész földjére, emberre, állatra, és a mező minden füvére Egyiptomnak földjén!« –
23 Mosè infatti stese la verga verso il cielo, ed il Signore rovesciò sulla terra tuoni e grandine e folgori guizzanti sulla terra; piovve il Signore la grandine sopra l'Egitto.	23 Erre Mózes kinyújtotta botját az ég felé, és az Úr mennydörgést, jégesőt és cikázó villámokat bocsátott a földre. Jégesőt hullatott az Úr Egyiptom földjére,
24 Grandine e fuoco cadevano insieme mischiati; e fu di tal grandezza quale mai era apparsa in tutto l'Egitto, da che quella terra era abitata.	24 és szakadt a jégeső és a tűz vegyesen. Akkora volt, hogy sohasem láttak olyat azelőtt Egyiptom egész földjén, amióta azt a nemzetet megalapították.
25 La grandine percosse in tutto l' Egitto ogni cosa che si trovava nei campi, uomini ed animali; devastò tutte le piante della campagna, spezzò tutti gli alberi della regione.	25 El is vert a jégeső Egyiptom egész földjén mindent, ami a mezőn volt, embert, állatot egyaránt. A mező minden füvét elverte a jégeső, és a föld minden fáját összetörte.
26 Soltanto nella terra di Gessen, ove stavano i figli d'Israele, la grandine non cadde.	26 Csak Gósen földjén, ahol Izrael fiai voltak, nem esett jégeső.
27 Allora il Faraone mandò a chiamare Mosè ed Aronne, e disse loro: «Ho peccato ancora una volta; il Signore è giusto; io ed il mio popolo siamo empii.	27 Elküldött erre a fáraó, hívatta Mózest és Áront, és azt mondta nekik: »Vétkeztem most is! Az Úr az igaz, én és népem vagyunk a bűnösök.
28 Pregate il Signore che cessino i tuoni suoi spaventosi e la grandine, acciò io vi lasci andare, e voi non restiate più a lungo qui».	28 Imádkozzatok az Úrhoz, hogy szűnjék meg Isten mennydörgése és a jégeső! Elengedlek titeket, és semmiképpen sem kell tovább itt maradnotok!« –
29 Disse Mosè: «Uscito che sarò di città, stenderò le mie mani al Signore, e cesseranno i tuoni e la grandine, acciò tu vegga che la terra è del Signore.	29 Mózes azt felelte: »Mihelyt kimegyek a városból, kiterjesztem kezem az Úrhoz, és megszűnik a mennydörgés. Nem lesz jégeső, hogy megtudd, hogy az Úré a föld,
30 Ma io so che tu ed i tuoi ministri non ancora temete il Signore Iddio».	30 bár tudom, hogy te és szolgáid még mindig nem félitek az Úr Istent!« –
31 Il lino e l'orzo furono sperperati, perchè l'orzo era verde, ed il lino in fiore;	31 A len és az árpa tönkrement, mert az árpa zsendülőben, a len pedig már virulóban volt.
32 ma il grano ed il farro non furon danneggiati, perchè erano ancora indietro.	32 A búza és a tönköly nem szenvedett kárt, mert azok későiek.
33 Uscito Mosè dal Faraone e dalla città, levò le mani al Signore; cessarono i tuoni e la grandine, e non cadde più goccia d'acqua sulla terra.	33 Amikor aztán Mózes kiment a fáraótól a városon kívülre, kiterjesztette kezét az Úrhoz, megszűnt a mennydörgés és a jégeső, és az eső nem ömlött tovább a földre.
34 Ma quando il Faraone vide esser cessata la pioggia, la grandine ed i tuoni, accrebbe il proprio peccato;	34 Amikor azonban a fáraó látta, hogy megszűnt az eső, a jég és a mennydörgés, tovább vétkezett.
35 il cuor suo e de' suoi ministri s'aggravò e s'indurò sempre più, e non lasciò andare i figli d'Israele come il Signore gli aveva comandato per mezzo di Mosè.	35 Megkeményedett a szíve a szolgáéival együtt, egészen megkeményedett, és nem engedte el Izrael fiait, ahogy az Úr Mózes által megmondta.