| 1 «O Dio dei padri e Signore misericordioso, che hai creato tutte le cose con la tua parola | 1 »Atyáim Istene, irgalom Ura, aki szavaddal teremtettél mindeneket, |
| 2 e con la tua sapienza hai formato l’uomo, così da dominare le creature fatte da te, | 2 és bölcsességeddel alkottad az embert, hogy uralkodjék a teremtményeken, amelyeket alkottál, |
| 3 da governare l’universo con santità e giustizia e rendere giudizio con rettitudine di animo, | 3 hogy igazgassa a földkerekséget szentségben és igazságban, és egyenes lélekkel igazságot tegyen: |
| 4 concedimi la sapienza, che siede accanto al tuo trono, e non eliminarmi dal numero dei tuoi servitori, | 4 add meg nekem a veled együtt trónoló bölcsességet, és ne zárj ki engem gyermekeid közül! |
| 5 perchè io sono tuo schiavo e figlio della tua ancella, uomo debole e di breve durata, e lento a capire il giudizio e le leggi. | 5 Hiszen szolgád vagyok, szolgálód gyermeke, gyenge, rövidéltű ember, elégtelen a jog s a törvények értésére. |
| 6 Poichè anche se uno fosse il più perfetto tra i figli dell’uomo, senza la sapienza mandata da te è stimato un nulla! | 6 Mert legyen bár valaki mégoly tökéletes is az emberek fiai között, a tőled eredő bölcsesség nélkül számba sem jöhet. |
| 7 Tu mi hai prescelto re del tuo popolo e giudice dei tuoi figli e figlie: | 7 Te szemeltél ki engem néped királyává, fiaid és leányaid bírájává, |
| 8 mi hai ordinato di edificare un tempio sul tuo santo monte, e un altare nella città dove eri attendato: copia della santa tenda, che disponesti fin da principio. | 8 te mondtad, hogy templomot építsek szent hegyeden, és oltárt lakóhelyed városában, hasonmását a szent sátornak, amelyet kezdettől fogva készítettél. |
| 9 Ora è con te la sapienza, che ben conosce le tue opere; che era presente quando creavi il mondo e sa che cosa fa piacere ai tuoi occhi e ciò che è retto secondo i tuoi precetti. | 9 Veled van bölcsességed, amely ismeri műveidet, s amely jelen volt akkor is, amikor a világot teremtetted, és tudja, mi kedves a szemed előtt, és mi felel meg parancsaidnak. |
| 10 Inviala dai santi cieli e mandala dal tuo trono glorioso, affinchè, presente, lavori con me, e io sappia ciò che ti fa piacere. | 10 Küldd el azt szent egedből, dicsőséged trónusától, hogy velem legyen és velem munkálkodjék, és megtudjam, mi kedves előtted! |
| 11 Essa, infatti, sa tutto e intende e mi guiderà con saggezza nelle mie azioni, e mi custodirà con il suo splendore. | 11 Mert ő mindezeket tudja és érti, ezért józanul vezérel majd tetteimben, és megőriz engem hatalmával. |
| 12 Saranno così gradite le mie opere; governerò il tuo popolo con giustizia e sarò degno del trono di mio padre. | 12 Akkor majd kedvesek lesznek cselekedeteim, igazságban vezérlem népedet, és méltó leszek atyám trónjára. |
| 13 Quale uomo, infatti, può conoscere i disegni di Dio? O chi può pensare ciò che vuole il Signore? | 13 Mert melyik ember ismerheti Isten akaratát, és ki tudná elgondolni, mit kíván Isten? |
| 14 E, certo, i piani dei mortali sono dubbi e fallibili le nostre deliberazioni, | 14 Hiszen a halandók gondolatai bátortalanok, és terveink ingatagok, |
| 15 perchè il corpo corruttibile pesa sull’anima e la dimora terrena opprime una mente presa da molte ansie. | 15 mert a romlandó test teher a léleknek, s a földi sátor lehúzza a sokat tűnődő elmét. |
| 16 Ora a stento congetturiamo le cose terrene e troviamo penosamente quelle che sono nelle mani; ma chi può scoprire quelle celesti? | 16 Alig sejtjük azokat, amik a földön vannak, csak fáradsággal értjük meg azt, ami szemünk előtt van, az égieket pedig ki tudná kifürkészni? |
| 17 Chi avrebbe potuto conoscere i tuoi disegni, se tu non avessi donato la sapienza e inviato il tuo santo spirito dall’alto? | 17 Ki ismerte meg akaratodat, hacsak te nem adtál bölcsességet, s el nem küldted szent lelkedet a magasból? |
| 18 Così vennero raddrizzati i sentieri di chi è in terra, e gli uomini furono ammaestrati in ciò che ti piace e furono salvi per opera della sapienza ». | 18 Így lettek egyenessé a földön levők útjai, s így tanulták meg az emberek, mi tetszik neked, hisz a bölcsesség által menekültek meg, Uram, akik neked kezdettől fogva kedvesek voltak.« |
