Livre de Job 6

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Job prit la parole et dit:	1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:
2 Oh! Si l'on pouvait peser mon affliction, mettre sur une balance tous mes maux ensemble!	2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,
3 Mais c'est plus lourd que le sable des mers: aussi mes propos sont-ils irréfléchis.	3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!
4 Les flèches de Shaddaï en moi sont plantées, mon humeur boit leur venin et les terreurs de Dieu sont enligne contre moi.	4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.
5 Voit-on braire l'onagre auprès de l'herbe tendre, le boeuf mugir à portée du fourrage?	5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?
6 Un aliment fade se mange-t-il sans sel, le blanc de l'oeuf a-t-il quelque saveur?	6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?
7 Or ce que mon appétit se refuse à toucher, c'est là ma nourriture de malade.	7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!
8 Oh! que se réalise donc ma prière, que Dieu réponde à mon attente!	8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,
9 Que Lui consente à m'écraser, qu'il dégage sa main et me supprime!	9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!
10 J'aurai du moins cette consolation, ce sursaut de joie en de cruelles souffrances, de n'avoir pas renié lesdécrets du Saint.	10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.
11 Ai-je donc assez de force pour attendre? Voué à une telle fin, à quoi bon patienter?	11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?
12 Ma force est-elle celle du roc, ma chair est-elle de bronze?	12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?
13 Aurai-je pour appui le néant et tout secours n'a-t-il pas fui loin de moi?	13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.
14 Refuser la pitié à son prochain, c'est rejeter la crainte de Shaddaï.	14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.
15 Mes frères ont été décevants comme un torrent, comme le cours des torrents passagers.	15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;
16 La glace assombrit leurs eaux, au-dessus d'eux fond la neige,	16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;
17 mais, dès la saison brûlante, ils tarissent, ils s'évanouissent sous l'ardeur du soleil.	17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;
18 Pour eux, les caravanes quittent les pistes, s'enfoncent dans le désert et s'y perdent.	18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.
19 Les caravanes de Téma les fixent des yeux, en eux espèrent les convois de Saba.	19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,
20 Leur confiance se voit déçue; arrivés près d'eux, ils restent confondus.	20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.
21 Tels vous êtes pour moi à cette heure: à ma vue, saisis d'effroi, vous prenez peur.	21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!
22 Vous ai-je donc dit: "Faites-moi tel don, offrez tel présent pour moi sur vos biens;	22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?
23 arrachez-moi à l'étreinte d'un oppresseur, délivrez-moi des mains d'un violent?"	23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?
24 Instruisez-moi, alors je me tairai; montrez-moi en quoi j'ai pu errer.	24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!
25 On supporte sans peine des discours équitables, mais vos critiques, que visent-elles?	25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?
26 Prétendez-vous censurer des paroles, propos de désespoir qu'emporte le vent?	26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;
27 Vous iriez jusqu'à tirer au sort un orphelin, à faire bon marché de votre ami!	27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.
28 Allons, je vous en prie, regardez-moi! En face, je ne mentirai point.	28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?
29 Revenez, pas d'injustice; revenez, car je reste dans mon droit.	29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,
30 Y a-t-il du mal sur mes lèvres? Mon palais ne sait-il plus discerner l'infortune?	30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!