Jó 28

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42
Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).
Versetti esaminati

Torna indietro

Bibbia Vulgata Clementina Káldi-Neovulgáta
1 Habet argentum venarum suarum principia,
et auro locus est in quo conflatur.
1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák,
2 Ferrum de terra tollitur,
et lapis solutus calore in æs vertitur.
2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik,
3 Tempus posuit tenebris,
et universorum finem ipse considerat :
lapidem quoque caliginis et umbram mortis.
3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is.
4 Dividit torrens a populo peregrinante
eos quos oblitus est pes egentis hominis, et invios.
4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől.
5 Terra de qua oriebatur panis,
in loco suo igni subversa est.
5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul,
6 Locus sapphiri lapides ejus,
et glebæ illius aurum.
6 köveiben zafírt talál és porában arany van,
7 Semitam ignoravit avis,
nec intuitus est eam oculus vulturis.
7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi,
8 Non calcaverunt eam filii institorum,
nec pertransivit per eam leæna.
8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán.
9 Ad silicem extendit manum suam :
subvertit a radicibus montes.
9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét,
10 In petris rivos excidit,
et omne pretiosum vidit oculus ejus.
10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered,
11 Profunda quoque fluviorum scrutatus est,
et abscondita in lucem produxit.
11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra.
12 Sapientia vero ubi invenitur ?
et quis est locus intelligentiæ ?
12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye?
13 Nescit homo pretium ejus,
nec invenitur in terra suaviter viventium.
13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni.
14 Abyssus dicit : Non est in me,
et mare loquitur : Non est mecum.
14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’
15 Non dabitur aurum obrizum pro ea,
nec appendetur argentum in commutatione ejus.
15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben;
16 Non conferetur tinctis Indiæ coloribus,
nec lapidi sardonycho pretiosissimo vel sapphiro.
16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz;
17 Non adæquabitur ei aurum vel vitrum,
nec commutabuntur pro ea vasa auri.
17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért.
18 Excelsa et eminentia non memorabuntur comparatione ejus :
trahitur autem sapientia de occultis.
18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél!
19 Non adæquabitur ei topazius de Æthiopia,
nec tincturæ mundissimæ componetur.
19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél.
20 Unde ergo sapientia venit ?
et quis est locus intelligentiæ ?
20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye?
21 Abscondita est ab oculis omnium viventium :
volucres quoque cæli latet.
21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják.
22 Perditio et mors dixerunt :
Auribus nostris audivimus famam ejus.
22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’
23 Deus intelligit viam ejus,
et ipse novit locum illius.
23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét,
24 Ipse enim fines mundi intuetur,
et omnia quæ sub cælo sunt respicit.
24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt.
25 Qui fecit ventis pondus,
et aquas appendit in mensura.
25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel,
26 Quando ponebat pluviis legem,
et viam procellis sonantibus :
26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak:
27 tunc vidit illam et enarravit,
et præparavit, et investigavit.
27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta.
28 Et dixit homini : Ecce timor Domini, ipsa est sapientia ;
et recedere a malo, intelligentia.		28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’«