Lettera ai Romani 10

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Fratres, voluntas quidem cordis mei et obsecratio ad Deum pro illis insalutem.	1 Testvérek! Szívemből kívánom és könyörgök Istenhez az ő üdvösségükért.
2 Testimonium enim perhibeo illis quod aemulationem Dei habent sed nonsecundum scientiam;	2 Mert tanúságot teszek mellettük, hogy megvan bennük a buzgóság Istenért, de ez a nem ismerők buzgósága.
3 ignorantes enim Dei iustitiam et suam iustitiam quaerentesstatuere, iustitiae Dei non sunt subiecti;	3 Nem ismerték el ugyanis az Istentől való megigazulást, s a magukét igyekeztek helyébe állítani; nem vetették alá magukat az Istentől való megigazulásnak.
4 finis enim legis Christus adiustitiam omni credenti.	4 Pedig Krisztus a törvény végcélja, mindenkinek a megigazulására, aki hisz.
5 Moyses enim scribit de iustitia, quae ex lege est: “ Qui fecerit homo, vivetin eis ”.	5 Mózes ugyanis azt írja a törvényből eredő megigazulásról: »Az ember, aki teljesíti azt, élni fog általa« .
6 Quae autem ex fide est iustitia, sic dicit: “ Ne dixeris incorde tuo: Quis ascendet in caelum?”, id est Christum deducere;	6 A hitből eredő megigazulásról pedig így szól: »Ne mondd szívedben: Ki megy föl az égbe?« – tudniillik, hogy Krisztust lehozza.
7 aut: “Quis descendet in abyssum? ”, hoc est Christum ex mortuis revocare.	7 Vagy: »Ki száll le az alvilágba?« – tudniillik, hogy Krisztust a halottak közül visszahívja.
8 Sed quiddicit? “ Prope te est verbum, in ore tuo et in corde tuo ”; hoc est verbumfidei, quod praedicamus.	8 Az Írás viszont mit mond? »Közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben« . Ez tudniillik a hit igéje, amelyet hirdetünk.
9 Quia si confitearis in ore tuo: “ Dominum Iesum!”, et in corde tuo credideris quod Deus illum excitavit ex mortuis, salvuseris.	9 Ha tehát a száddal vallod, hogy »Jézus az Úr!«, és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halottak közül, üdvözülsz.
10 Corde enim creditur ad iustitiam, ore autem confessio fit in salutem.	10 A szív hite megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál.
11 Dicit enim Scriptura: “ Omnis, qui credit in illo, non confundetur ”.	11 Az Írás ugyanis azt mondja: »Mindaz, aki hisz benne, meg nem szégyenül«.
12 Non enim est distinctio Iudaei et Graeci, nam idem Dominus omnium, dives inomnes, qui invocant illum:	12 Nincsen ugyanis különbség zsidó és görög között, mert mindnyájuknak ugyanaz az egy Ura van, aki bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt.
13 Omnis enim, quicumque invocaverit nomen Domini, salvus erit.	13 Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül .
14 Quomodo ergo invocabunt, in quem non crediderunt? Aut quomodo credent ei,quem non audierunt? Quomodo autem audient sine praedicante?	14 De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? S hogyan higgyenek abban, akiről nem hallottak? S hogyan halljanak, ha nincsen, aki hirdesse?
15 Quomodo veropraedicabunt nisi mittantur? Sicut scriptum est: “ Quam speciosi pedes evangelizantium bona ”.	15 S hogyan hirdessék, ha nem küldték őket? Amint meg van írva: »Milyen gyönyörűségesek azok lábai, akik a jó hírt hirdetik!«
16 Sed non omnes oboedierunt evangelio; Isaias enim dicit: “ Domine, quis credidit auditui nostro? ”.	16 De nem mindnyájan fogadták engedelmességgel a jó hírt. Azért mondja Izajás: »Uram, ki hitt annak, amit hallott tőlünk?«
17 Ergo fides ex auditu, auditusautem per verbum Christi.	17 Eszerint a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus szava által.
18 Sed dico: Numquid non audierunt? Quin immo, in omnem terram exiit sonus eorum, et in fines orbis terrae verba eorum.	18 De kérdem én: Talán nem hallották? Sőt, ellenkezőleg: »Hangjuk elhatott az egész földre, s beszédük a földkerekség határaira«.
19 Sed dico: Numquid Israel non cognovit? Primus Moyses dicit: “ Ego ad aemulationem vos adducam per Non gentem: per gentem insipientem ad iram vos provocabo ”.	19 Vagy kérdem én: Talán Izrael nem értette meg? Mózes mondja először: »Versengésre indítalak benneteket azok ellen, akik ‘nem népem’, és oktalan nép által haragra ingerellek titeket«.
20 Isaias autem audet et dicit: “ Inventus sum in non quaerentibus me; palamapparui his, qui me non interrogabant ”.	20 Izajás bátran kimondja: »Megtaláltak engem, akik nem kerestek, és kinyilvánítottam magam azoknak, akik nem kutattak utánam« .
21 Ad Israel autem dicit: “ Tota die expandi manus meas ad populum noncredentem et contradicentem ”.	21 Izraelhez azonban így szól: »Kitártam kezemet egész nap a hitetlen és ellenszegülő nép felé« .