Vangelo secondo Marco 6
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
NOVA VULGATA | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 Et egressus est inde et venit in patriam suam, et sequuntur il lumdiscipuli sui. | 1 Ezután kijött onnan, és elment a saját falujába. A tanítványai követték. |
2 Et facto sabbato, coepit in synagoga docere; et multi audientesadmirabantur dicentes: “ Unde huic haec, et quae est sapientia, quae data estilli, et virtutes tales, quae per manus eius efficiuntur? | 2 Amikor szombat lett, elkezdett a zsinagógában tanítani. Sokan, akik hallgatták, csodálkoztak tanításán, és azt kérdezték: »Honnan vette ez mindezt? Milyen bölcsesség az, amely neki adatott? És milyen csodák történnek a keze által? |
3 Nonne iste estfaber, filius Mariae et frater Iacobi et Iosetis et Iudae et Simonis? Et nonnesorores eius hic nobiscum sunt? ”. Et scandalizabantur in illo. | 3 Nem az ács ez, Mária fia, Jakab és József és Júdás és Simon testvére? Nem az ő nővérei vannak itt nálunk?« És megbotránkoztak benne. |
4 Et dicebateis Iesus: “ Non est propheta sine honore nisi in patria sua et in cognationesua et in domo sua ”. | 4 Jézus pedig azt mondta nekik: »Nem vetik meg a prófétát, csak a maga hazájában, a rokonai között és a házában.« |
5 Et non poterat ibi virtutem ullam facere, nisi paucosinfirmos impositis manibus curavit; | 5 Nem is tudott egy csodát sem tenni ott, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezét. |
6 et mirabatur propter incredulitatem eorum. Et circumibat castella in circuitu docens. | 6 És csodálkozott hitetlenségükön. Ezután bejárta a helységeket a környéken és tanított. |
7 Et convocat Duodecim et coepit eos mittere binos et dabat illis potestatem inspiritus immundos; | 7 Aztán magához hívta a tizenkettőt, és elkezdte őket kettesével elküldeni. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett. |
8 et praecepit eis, ne quid tollerent in via nisi virgamtantum: non panem, non peram neque in zona aes, | 8 Meghagyta nekik, hogy az útra vándorboton kívül semmit ne vigyenek; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben. |
9 sed ut calcearentur sandaliiset ne induerentur duabus tunicis. | 9 Sarut kössenek, de ne öltözzenek két köntösbe. |
10 Et dicebat eis: “ Quocumque introieritisin domum, illic manete, donec exeatis inde. | 10 Azt mondta nekik: »Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem mentek onnan. |
11 Et quicumque locus non receperitvos nec audierint vos, exeuntes inde excutite pulverem de pedibus vestris intestimonium illis ”. | 11 Ha pedig valahol nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek ki, rázzátok le lábatokról a port is, bizonyságul ellenük.« |
12 Et exeuntes praedicaverunt, ut paenitentiam agerent; | 12 Azok elmentek, és hirdették, hogy tartsanak bűnbánatot. |
13 et daemonia multa eiciebant et ungebant oleo multos aegrotos et sanabant. | 13 Sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal, és azok meggyógyultak. |
14 Et audivit Herodes rex; manifestum enim factum est nomen eius. Et dicebant:“ Ioannes Baptista resurrexit a mortuis, et propterea inoperantur virtutes inillo ”. | 14 Heródes király is hallott róla, mert a neve ismert volt már. Azt mondták: »Keresztelő János támadt fel a halálból, azért működnek benne a csodatévő erők.« |
15 Alii autem dicebant: “ Elias est ”. Alii vero dicebant: “Propheta est, quasi unus ex prophetis ”. | 15 Mások pedig így szóltak: »Illés ő.« Ismét mások azt mondták: »Próféta ez; mintha egy lenne a próféták közül.« |
16 Quo audito, Herodes aiebat: “Quem ego decollavi Ioannem, hic resurrexit! ”. | 16 Ezeket hallva Heródes így szólt: »János, akinek a fejét vetettem, az támadt fel a halálból.« |
17 Ipse enim Herodes misit ac tenuit Ioannem et vinxit eum in carcere propterHerodiadem uxorem Philippi fratris sui, quia duxerat eam. | 17 Heródes ugyanis parancsot adott és elfogatta Jánost. Megkötöztette őt a börtönben Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége, de ő feleségül vette. |
18 Dicebat enimIoannes Herodi: “ Non licet tibi habere uxorem fratris tui ”. | 18 János ugyanis azt mondta Heródesnek: »Nem szabad a testvéred feleségét elvenned.« |
19 Herodiasautem insidiabatur illi et volebat occidere eum nec poterat: | 19 Ezért aztán Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem volt képes rá. |
20 Herodes enimmetuebat Ioannem, sciens eum virum iustum et sanctum, et custodiebat eum, et,audito eo, multum haesitabat et libenter eum audiebat. | 20 Heródes ugyanis tartott Jánostól. Tudta róla, hogy igaz és szent férfiú, ezért védelmébe vette, őt hallgatva sokszor kétkedés fogta el, és szívesen hallgatta. |
21 Et cum dies opportunusaccidisset, quo Herodes natali suo cenam fecit principibus suis et tribunis etprimis Galilaeae, | 21 Egyszer azonban, amikor Heródes a születésnapján lakomát rendezett országa nagyjainak, ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek, |
22 cumque introisset filia ipsius Herodiadis et saltasset,placuit Herodi simulque recumbentibus. Rex ait puellae: “ Pete a me, quod vis,et dabo tibi ”. | 22 bement Heródiás lánya és táncolt nekik. Ez nagyon tetszett Heródesnek és az asztaltársaságnak. A király erre azt mondta a lánynak: »Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.« |
23 Et iuravit illi multum: “ Quidquid petieris a me, dabotibi, usque ad dimidium regni mei ”. | 23 Meg is esküdött neki, hogy: »Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!« |
24 Quae cum exisset, dixit matri suae:“ Quid petam? ”. At illa dixit: “ Caput Ioannis Baptistae ”. | 24 Az kiment és megkérdezte anyjától: »Mit kérjek?« Az így szólt: »Keresztelő János fejét.« |
25 Cumqueintroisset statim cum festinatione ad regem, petivit dicens: “ Volo utprotinus des mihi in disco caput Ioannis Baptistae ”. | 25 Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: »Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.« |
26 Et contristatus rex,propter iusiurandum et propter recumbentes noluit eam decipere; | 26 A király elszomorodott, de az esküje és az asztaltársak miatt nem akarta kedvét szegni. |
27 et statimmisso spiculatore rex praecepit afferri caput eius. Et abiens decollavit eum incarcere | 27 Rögtön elküldte a hóhért, megparancsolta, hogy hozzák el a fejét egy tálon. Az lefejezte a tömlöcben, |
28 et attulit caput eius in disco; et dedit illud puellae, et puelladedit illud matri suae. | 28 elhozta a fejét egy tálon, és átadta a lánynak, a lány pedig odaadta anyjának. |
29 Quo audito, discipuli eius venerunt et tuleruntcorpus eius et posuerunt illud in monumento. | 29 Amikor a tanítványai megtudták ezt, eljöttek, elvitték a testét és sírba helyezték. |
30 Et convenientes apostoli ad Iesum renuntiaverunt illi omnia, quae egerant etdocuerant. | 30 Az apostolok ismét összegyűltek Jézus körül, és mindnyájan beszámoltak, hogy mi mindent tettek és mit tanítottak. |
31 Et ait illis: “ Venite vos ipsi seorsum in desertum locum etrequiescite pusillum ”. Erant enim, qui veniebant et redibant, multi, et necmanducandi spatium habebant. | 31 Ő ekkor azt mondta nekik: »Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjetek meg egy kicsit.« Olyan sokan jöttek-mentek ugyanis, hogy még enni sem volt idejük. |
32 Et abierunt in navi in desertum locum seorsum. | 32 Bárkába szálltak tehát, és félrevonultak egy elhagyatott helyre, egyedül. |
33 Et viderunt eos abeuntes et cognoverunt multi; et pedestre de omnibuscivitatibus concurrerunt illuc et praevenerunt eos. | 33 Sokan látták azonban őket, s észrevették, amikor elmentek. Minden városból futottak oda gyalog, és megelőzték őket. |
34 Et exiens vidit multamturbam et misertus est super eos, quia erant sicut oves non habentes pastorem,et coepit docere illos multa. | 34 Amikor kiszállt, Jézus meglátta a hatalmas tömeget, és megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok , és sok mindenre kezdte őket tanítani. |
35 Et cum iam hora multa facta esset, accesseruntdiscipuli eius dicentes: “ Desertus est locus hic, et hora iam est multa; | 35 Amikor az óra már későre járt, odamentek hozzá tanítványai, és azt mondták neki: »Sivár ez a hely és az idő későre jár. |
36 dimitte illos, ut euntes in villas et vicos in circuitu emant sibi, quodmanducent ”. | 36 Bocsásd el őket, hogy a környékbeli majorokba és falvakba menjenek és élelmet vegyenek maguknak.« |
37 Respondens autem ait illis: “ Date illis vos manducare ”.Et dicunt ei: “ Euntes emamus denariis ducentis panes et dabimus eismanducare? ”. | 37 Ő azonban ezt felelte nekik: »Adjatok nekik ti enni.« Azok így válaszoltak: »Menjünk el és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?« |
38 Et dicit eis: “ Quot panes habetis? Ite, videte ”. Et cumcognovissent, dicunt: “ Quinque et duos pisces ”. | 38 Erre megkérdezte tőlük: »Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg.« Mikor megszámolták, azt mondták: »Öt darab, és két halunk.« |
39 Et praecepit illis, utaccumbere facerent omnes secundum contubernia super viride fenum. | 39 Ő megparancsolta nekik, hogy telepítsék le mindnyájukat csoportokban a zöld füvön. |
40 Etdiscubuerunt secundum areas per centenos et per quinquagenos. | 40 Letelepedtek tehát csoportonként százával, ötvenével. |
41 Et acceptisquinque panibus et duobus piscibus, intuens in caelum benedixit et fregit paneset dabat discipulis suis, ut ponerent ante eos; et duos pisces divisit omnibus. | 41 Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, áldás mondott, és megtörte a kenyereket. Azután odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék. A két halat is elosztotta valamennyiük között. |
42 Et manducaverunt omnes et saturati sunt; | 42 Mindnyájan ettek és jóllaktak. |
43 et sustulerunt fragmenta duodecimcophinos plenos, et de piscibus. | 43 A megmaradt kenyérdarabokkal és a halakkal tizenkét kosarat töltöttek meg. |
44 Et erant, qui manducaverunt panes, quinquemilia virorum. | 44 Akik ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak a férfiak. |
45 Et statim coegit discipulos suos ascendere navem, ut praecederent transfretum ad Bethsaidam, dum ipse dimitteret populum. | 45 Ezután mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget. |
46 Et cum dimisisset eos,abiit in montem orare. | 46 Miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni. |
47 Et cum sero factum esset, erat navis in medio mari, etipse solus in terra. | 47 Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt, ő meg egymaga a szárazon. |
48 Et videns eos laborantes in remigando, erat enim ventuscontrarius eis, circa quartam vigiliam noctis venit ad eos ambulans super mareet volebat praeterire eos. | 48 Látta őket küszködni az evezéssel – mert ellenkező szelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren járva, majd el akart mellettük haladni. |
49 At illi, ut viderunt eum ambulantem super mare,putaverunt phantasma esse et exclamaverunt; | 49 Azok pedig látva őt, amint a tengeren jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak, |
50 omnes enim eum viderunt etconturbati sunt. Statim autem locutus est cum eis et dicit illis: “ Confidite,ego sum; nolite timere! ”. | 50 mert mindnyájan látták őt, és zavarba estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: »Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!« |
51 Et ascendit ad illos in navem, et cessavitventus. Et valde nimis intra se stupebant; | 51 Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Ők erre még jobban álmélkodtak magukban. |
52 non enim intellexerant de panibus,sed erat cor illorum obcaecatum. | 52 Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a szívük még érzéketlen volt. |
53 Et cum transfretassent in terram, pervenerunt Gennesaret et applicuerunt. | 53 Átkeltek a tavon, és Genezáret földjére jutottak és kikötöttek. |
54 Cumque egressi essent de navi, continuo cognoverunt eum | 54 De mihelyt kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön felismerték őt, |
55 et percurrentesuniversam regionem illam coeperunt in grabatis eos, qui se male habebant,circumferre, ubi audiebant eum esse. | 55 és körbefutva az egész környéken elkezdték a betegeket ágyastól összehordani oda, ahol hallották, hogy ott van. |
56 Et quocumque introibat in vicos aut incivitates vel in villas, in plateis ponebant infirmos; et deprecabantur eum, utvel fimbriam vestimenti eius tangerent; et, quotquot tangebant eum, salvifiebant. | 56 Amerre csak betért a falvakba, majorokba vagy városokba, az utcákra tették a betegeket, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Mindazok, akik megérintették őt, meggyógyultak. |