Vangelo secondo Marco 6

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Et egressus est inde et venit in patriam suam, et sequuntur il lumdiscipuli sui.	1 Ezután kijött onnan, és elment a saját falujába. A tanítványai követték.
2 Et facto sabbato, coepit in synagoga docere; et multi audientesadmirabantur dicentes: “ Unde huic haec, et quae est sapientia, quae data estilli, et virtutes tales, quae per manus eius efficiuntur?	2 Amikor szombat lett, elkezdett a zsinagógában tanítani. Sokan, akik hallgatták, csodálkoztak tanításán, és azt kérdezték: »Honnan vette ez mindezt? Milyen bölcsesség az, amely neki adatott? És milyen csodák történnek a keze által?
3 Nonne iste estfaber, filius Mariae et frater Iacobi et Iosetis et Iudae et Simonis? Et nonnesorores eius hic nobiscum sunt? ”. Et scandalizabantur in illo.	3 Nem az ács ez, Mária fia, Jakab és József és Júdás és Simon testvére? Nem az ő nővérei vannak itt nálunk?« És megbotránkoztak benne.
4 Et dicebateis Iesus: “ Non est propheta sine honore nisi in patria sua et in cognationesua et in domo sua ”.	4 Jézus pedig azt mondta nekik: »Nem vetik meg a prófétát, csak a maga hazájában, a rokonai között és a házában.«
5 Et non poterat ibi virtutem ullam facere, nisi paucosinfirmos impositis manibus curavit;	5 Nem is tudott egy csodát sem tenni ott, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezét.
6 et mirabatur propter incredulitatem eorum. Et circumibat castella in circuitu docens.	6 És csodálkozott hitetlenségükön. Ezután bejárta a helységeket a környéken és tanított.
7 Et convocat Duodecim et coepit eos mittere binos et dabat illis potestatem inspiritus immundos;	7 Aztán magához hívta a tizenkettőt, és elkezdte őket kettesével elküldeni. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett.
8 et praecepit eis, ne quid tollerent in via nisi virgamtantum: non panem, non peram neque in zona aes,	8 Meghagyta nekik, hogy az útra vándorboton kívül semmit ne vigyenek; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben.
9 sed ut calcearentur sandaliiset ne induerentur duabus tunicis.	9 Sarut kössenek, de ne öltözzenek két köntösbe.
10 Et dicebat eis: “ Quocumque introieritisin domum, illic manete, donec exeatis inde.	10 Azt mondta nekik: »Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem mentek onnan.
11 Et quicumque locus non receperitvos nec audierint vos, exeuntes inde excutite pulverem de pedibus vestris intestimonium illis ”.	11 Ha pedig valahol nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek ki, rázzátok le lábatokról a port is, bizonyságul ellenük.«
12 Et exeuntes praedicaverunt, ut paenitentiam agerent;	12 Azok elmentek, és hirdették, hogy tartsanak bűnbánatot.
13 et daemonia multa eiciebant et ungebant oleo multos aegrotos et sanabant.	13 Sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal, és azok meggyógyultak.
14 Et audivit Herodes rex; manifestum enim factum est nomen eius. Et dicebant:“ Ioannes Baptista resurrexit a mortuis, et propterea inoperantur virtutes inillo ”.	14 Heródes király is hallott róla, mert a neve ismert volt már. Azt mondták: »Keresztelő János támadt fel a halálból, azért működnek benne a csodatévő erők.«
15 Alii autem dicebant: “ Elias est ”. Alii vero dicebant: “Propheta est, quasi unus ex prophetis ”.	15 Mások pedig így szóltak: »Illés ő.« Ismét mások azt mondták: »Próféta ez; mintha egy lenne a próféták közül.«
16 Quo audito, Herodes aiebat: “Quem ego decollavi Ioannem, hic resurrexit! ”.	16 Ezeket hallva Heródes így szólt: »János, akinek a fejét vetettem, az támadt fel a halálból.«
17 Ipse enim Herodes misit ac tenuit Ioannem et vinxit eum in carcere propterHerodiadem uxorem Philippi fratris sui, quia duxerat eam.	17 Heródes ugyanis parancsot adott és elfogatta Jánost. Megkötöztette őt a börtönben Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége, de ő feleségül vette.
18 Dicebat enimIoannes Herodi: “ Non licet tibi habere uxorem fratris tui ”.	18 János ugyanis azt mondta Heródesnek: »Nem szabad a testvéred feleségét elvenned.«
19 Herodiasautem insidiabatur illi et volebat occidere eum nec poterat:	19 Ezért aztán Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem volt képes rá.
20 Herodes enimmetuebat Ioannem, sciens eum virum iustum et sanctum, et custodiebat eum, et,audito eo, multum haesitabat et libenter eum audiebat.	20 Heródes ugyanis tartott Jánostól. Tudta róla, hogy igaz és szent férfiú, ezért védelmébe vette, őt hallgatva sokszor kétkedés fogta el, és szívesen hallgatta.
21 Et cum dies opportunusaccidisset, quo Herodes natali suo cenam fecit principibus suis et tribunis etprimis Galilaeae,	21 Egyszer azonban, amikor Heródes a születésnapján lakomát rendezett országa nagyjainak, ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek,
22 cumque introisset filia ipsius Herodiadis et saltasset,placuit Herodi simulque recumbentibus. Rex ait puellae: “ Pete a me, quod vis,et dabo tibi ”.	22 bement Heródiás lánya és táncolt nekik. Ez nagyon tetszett Heródesnek és az asztaltársaságnak. A király erre azt mondta a lánynak: »Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.«
23 Et iuravit illi multum: “ Quidquid petieris a me, dabotibi, usque ad dimidium regni mei ”.	23 Meg is esküdött neki, hogy: »Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!«
24 Quae cum exisset, dixit matri suae:“ Quid petam? ”. At illa dixit: “ Caput Ioannis Baptistae ”.	24 Az kiment és megkérdezte anyjától: »Mit kérjek?« Az így szólt: »Keresztelő János fejét.«
25 Cumqueintroisset statim cum festinatione ad regem, petivit dicens: “ Volo utprotinus des mihi in disco caput Ioannis Baptistae ”.	25 Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: »Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.«
26 Et contristatus rex,propter iusiurandum et propter recumbentes noluit eam decipere;	26 A király elszomorodott, de az esküje és az asztaltársak miatt nem akarta kedvét szegni.
27 et statimmisso spiculatore rex praecepit afferri caput eius. Et abiens decollavit eum incarcere	27 Rögtön elküldte a hóhért, megparancsolta, hogy hozzák el a fejét egy tálon. Az lefejezte a tömlöcben,
28 et attulit caput eius in disco; et dedit illud puellae, et puelladedit illud matri suae.	28 elhozta a fejét egy tálon, és átadta a lánynak, a lány pedig odaadta anyjának.
29 Quo audito, discipuli eius venerunt et tuleruntcorpus eius et posuerunt illud in monumento.	29 Amikor a tanítványai megtudták ezt, eljöttek, elvitték a testét és sírba helyezték.
30 Et convenientes apostoli ad Iesum renuntiaverunt illi omnia, quae egerant etdocuerant.	30 Az apostolok ismét összegyűltek Jézus körül, és mindnyájan beszámoltak, hogy mi mindent tettek és mit tanítottak.
31 Et ait illis: “ Venite vos ipsi seorsum in desertum locum etrequiescite pusillum ”. Erant enim, qui veniebant et redibant, multi, et necmanducandi spatium habebant.	31 Ő ekkor azt mondta nekik: »Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjetek meg egy kicsit.« Olyan sokan jöttek-mentek ugyanis, hogy még enni sem volt idejük.
32 Et abierunt in navi in desertum locum seorsum.	32 Bárkába szálltak tehát, és félrevonultak egy elhagyatott helyre, egyedül.
33 Et viderunt eos abeuntes et cognoverunt multi; et pedestre de omnibuscivitatibus concurrerunt illuc et praevenerunt eos.	33 Sokan látták azonban őket, s észrevették, amikor elmentek. Minden városból futottak oda gyalog, és megelőzték őket.
34 Et exiens vidit multamturbam et misertus est super eos, quia erant sicut oves non habentes pastorem,et coepit docere illos multa.	34 Amikor kiszállt, Jézus meglátta a hatalmas tömeget, és megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok , és sok mindenre kezdte őket tanítani.
35 Et cum iam hora multa facta esset, accesseruntdiscipuli eius dicentes: “ Desertus est locus hic, et hora iam est multa;	35 Amikor az óra már későre járt, odamentek hozzá tanítványai, és azt mondták neki: »Sivár ez a hely és az idő későre jár.
36 dimitte illos, ut euntes in villas et vicos in circuitu emant sibi, quodmanducent ”.	36 Bocsásd el őket, hogy a környékbeli majorokba és falvakba menjenek és élelmet vegyenek maguknak.«
37 Respondens autem ait illis: “ Date illis vos manducare ”.Et dicunt ei: “ Euntes emamus denariis ducentis panes et dabimus eismanducare? ”.	37 Ő azonban ezt felelte nekik: »Adjatok nekik ti enni.« Azok így válaszoltak: »Menjünk el és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?«
38 Et dicit eis: “ Quot panes habetis? Ite, videte ”. Et cumcognovissent, dicunt: “ Quinque et duos pisces ”.	38 Erre megkérdezte tőlük: »Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg.« Mikor megszámolták, azt mondták: »Öt darab, és két halunk.«
39 Et praecepit illis, utaccumbere facerent omnes secundum contubernia super viride fenum.	39 Ő megparancsolta nekik, hogy telepítsék le mindnyájukat csoportokban a zöld füvön.
40 Etdiscubuerunt secundum areas per centenos et per quinquagenos.	40 Letelepedtek tehát csoportonként százával, ötvenével.
41 Et acceptisquinque panibus et duobus piscibus, intuens in caelum benedixit et fregit paneset dabat discipulis suis, ut ponerent ante eos; et duos pisces divisit omnibus.	41 Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, áldás mondott, és megtörte a kenyereket. Azután odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék. A két halat is elosztotta valamennyiük között.
42 Et manducaverunt omnes et saturati sunt;	42 Mindnyájan ettek és jóllaktak.
43 et sustulerunt fragmenta duodecimcophinos plenos, et de piscibus.	43 A megmaradt kenyérdarabokkal és a halakkal tizenkét kosarat töltöttek meg.
44 Et erant, qui manducaverunt panes, quinquemilia virorum.	44 Akik ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak a férfiak.
45 Et statim coegit discipulos suos ascendere navem, ut praecederent transfretum ad Bethsaidam, dum ipse dimitteret populum.	45 Ezután mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget.
46 Et cum dimisisset eos,abiit in montem orare.	46 Miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni.
47 Et cum sero factum esset, erat navis in medio mari, etipse solus in terra.	47 Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt, ő meg egymaga a szárazon.
48 Et videns eos laborantes in remigando, erat enim ventuscontrarius eis, circa quartam vigiliam noctis venit ad eos ambulans super mareet volebat praeterire eos.	48 Látta őket küszködni az evezéssel – mert ellenkező szelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren járva, majd el akart mellettük haladni.
49 At illi, ut viderunt eum ambulantem super mare,putaverunt phantasma esse et exclamaverunt;	49 Azok pedig látva őt, amint a tengeren jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak,
50 omnes enim eum viderunt etconturbati sunt. Statim autem locutus est cum eis et dicit illis: “ Confidite,ego sum; nolite timere! ”.	50 mert mindnyájan látták őt, és zavarba estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: »Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!«
51 Et ascendit ad illos in navem, et cessavitventus. Et valde nimis intra se stupebant;	51 Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Ők erre még jobban álmélkodtak magukban.
52 non enim intellexerant de panibus,sed erat cor illorum obcaecatum.	52 Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a szívük még érzéketlen volt.
53 Et cum transfretassent in terram, pervenerunt Gennesaret et applicuerunt.	53 Átkeltek a tavon, és Genezáret földjére jutottak és kikötöttek.
54 Cumque egressi essent de navi, continuo cognoverunt eum	54 De mihelyt kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön felismerték őt,
55 et percurrentesuniversam regionem illam coeperunt in grabatis eos, qui se male habebant,circumferre, ubi audiebant eum esse.	55 és körbefutva az egész környéken elkezdték a betegeket ágyastól összehordani oda, ahol hallották, hogy ott van.
56 Et quocumque introibat in vicos aut incivitates vel in villas, in plateis ponebant infirmos; et deprecabantur eum, utvel fimbriam vestimenti eius tangerent; et, quotquot tangebant eum, salvifiebant.	56 Amerre csak betért a falvakba, majorokba vagy városokba, az utcákra tették a betegeket, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Mindazok, akik megérintették őt, meggyógyultak.