Sapienza 7

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Sum quidem et ego mortalis homo similis omnibus et ex genere terreni illius, qui prior factus est, et in ventre matris figuratus sum caro;	1 Hisz én csak halandó ember vagyok, hasonló a többihez, ivadéka a földből alkotott elsőnek. Anyám méhében formálódtam én is testté,
2 decem mensium tempore coagulatus in sanguine ex semine viri et delectamento somni conveniente.	2 tíz hó folyamán álltam össze a vérben, a férfi magvából, az egyesülés gyönyöréből.
3 Et ego natus traxi communem aerem et decidi in terram, quae omnia similiter patitur, prima voce simili omnibus pariter plorans.	3 Születésem után én is a közös levegőt szívtam, ugyanolyan földre estem, mint mások, első szavam sírás volt, mint a többieké.
4 In involumentis nutritus sum et curis;	4 Pólyában neveltek sok vesződséggel,
5 nullus enim rex aliud habuit nativitatis initium.	5 mert a királyok közül egy sem kezdte másképp az életét.
6 Unus autem introitus est omnibus ad vitam, et similis exitus.	6 Mindenki számára egy a belépés az életbe, s egy a távozás!
7 Propter hoc optavi, et datus est mihi sensus; et invocavi, et venit in me spiritus sapientiae.	7 Ezért könyörögtem, és okosság adatott nekem, imádkoztam, és eljött hozzám a bölcsesség lelke.
8 Praeposui illam regnis et sedibus et divitias nihil esse duxi in comparatione illius;	8 Többre becsültem azt országnál és trónnál, s a gazdagságot hozzá mérve semminek tartottam,
9 nec comparavi illi lapidem pretiosum, quoniam omne aurum in comparatione illius arena est exigua, et tamquam lutum aestimabitur argentum in conspectu illius.	9 nem tettem vele egy sorba drágakövet, mert minden arany hozzá képest csak kevés homok, s az ezüst mellette csupán sárnak számít.
10 Super salutem et speciem dilexi illam et proposui pro luce habere illam, quoniam inexstinguibile est lumen illius.	10 Egészségnél, szépségnél jobban szerettem, s eltökéltem, hogy világosságul használom, mert a fénye soha el nem alszik.
11 Venerunt autem mihi omnia bona pariter cum illa, innumerabiles divitiae in manibus illius,	11 De vele együtt a többi jó is hozzám jött, és mérhetetlen gazdagság volt a kezében.
12 et laetatus sum in omnibus, quoniam sapientia antecedit ista, et ignorabam quoniam horum omnium mater est;	12 Én pedig örvendtem mindnek, mivel a bölcsesség volt a vezérük, de nem tudtam, hogy mindezeknek ő az anyja!
13 quam sine fictione didici et sine invidia communico; divitias illius non abscondo.	13 Csalárdság nélkül sajátítottam el, és irigység nélkül adom tovább. Nem rejtem el gazdagságát,
14 Infinitus enim thesaurus est hominibus; quem qui acquisierunt, ad amicitiam in Deum se paraverunt propter disciplinae dona commendati.	14 mert kifogyhatatlan kincs az az embernek. Akik vele éltek, megszerezték Isten barátságát, mert a fegyelem adományai ajánlották őket.
15 Mihi autem det Deus dicere secundum sententiam et sentire digna horum, quae mihi data sunt, quoniam ipse sapientiae dux est et sapientium emendator;	15 Nekem pedig adja meg Isten, hogy bölcsen beszéljek, és gondolkodjam ahhoz méltón, aminek részese lettem, mivel ő a bölcsesség útmutatója, s egyben a bölcsek irányítója,
16 in manu enim illius et nos et sermones nostri et omnis sapientia et operum scientia.	16 hisz kezében vagyunk mi is, meg szavaink is, és minden értelmesség, ügyesség és fegyelem.
17 Ipse enim dedit mihi horum, quae sunt, scientiam veram, ut sciam dispositionem orbis terrarum et virtutes elementorum,	17 Mert ő adta nekem a dolgok igaz tudását, hogy értsem a világ szerkezetét, az elemek erejét,
18 initium et consummationem et medietatem temporum, vicissitudinum permutationes et commutationes temporum,	18 az idők elejét, végét és közepét, a napfordulat változását, az évszakok váltakozását,
19 anni cursus et stellarum dispositiones,	19 az évek körforgását, a csillagok állását,
20 naturas animalium et iras bestiarum, vim spirituum et cogitationes hominum, differentias virgultorum et virtutes radicum.	20 az állatok természetét, a vadállatok dühét, a szelek erejét, az emberek gondolkodását, a növények különféleségét, a gyökerek erejét.
21 Et, quaecumque sunt absconsa et manifesta, didici; omnium enim artifex docuit me sapientia.	21 Ami rejtve van s ami látható, megismertem, mert a mindenség művésze, a bölcsesség, megtanított rá!
22 Est enim in illa spiritus intellegens, sanctus, unicus, multiplex, subtilis, mobilis, perspicuus, incoinquinatus, lucidus, innocens, amans bonum, acutus,	22 Benne ugyanis lélek van: értelmes és szent, egyetlen, sokféle és finom, ékesen szóló, gyors és szeplőtelen, biztos, kellemes, jót kedvelő és éles,
23 quem nihil vetat, benefaciens, humanus, benignus, stabilis, certus, securus, omnem habens virtutem, omnia prospiciens et penetrans omnes spiritus intellegibiles, mundos, subtilissimos.	23 akadályt nem ismerő, jótékony, emberbarát, kegyes, állhatatos, szilárd, minden erővel teljes, mindent látó, minden szellemen átható, az értelmeseken, tisztákon, legfinomabbakon.
24 Omni enim motu mobilior est sapientia; pertransit autem et penetrat omnia propter munditiam.	24 Mert minden gyorsnál gyorsabb a bölcsesség, tisztaságánál fogva mindenen áthatol,
25 Halitus est enim virtutis Dei et emanatio claritatis Omnipotentis sincera; ideo nihil inquinatum in eam incurrit:	25 mert Isten erejének lehelete, s a mindenható Isten dicsőségének tiszta csordulása. Nincs benne semmi szenny,
26 candor est enim lucis aeternae et speculum sine macula Dei potentiae et imago bonitatis illius.	26 mert az örök világosság kisugárzása, Isten fölségének szeplőtelen tükre és jóságának képmása.
27 Et, cum sit una, omnia potest; et in se permanens, omnia innovat et per generationes in animas sanctas se transferens amicos Dei et prophetas constituit.	27 Bár egymagában van, mindent megtehet, bár egyedül marad, mindent megújít, nemzedékről-nemzedékre betér a szentek lelkébe, s őket Isten barátaivá és prófétákká avatja.
28 Nihil enim diligit Deus, nisi eum, qui cum sapientia inhabitat.	28 Mert Isten csak azt szereti, aki a bölcsesség bizalmasa,
29 Est enim haec speciosior sole et super omnem dispositionem stellarum; luci comparata invenitur splendidior:	29 mivel az ékesebb a napnál és minden csillagképnél, a fényhez hasonlítva különb annál is,
30 illi enim succedit nox, sapientiam autem non vincit malitia.	30 mert azt felváltja az éjjel, a bölcsességen azonban nem vesz erőt a gonoszság!