Baruc 3

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 E adesso Signore onnipotente, Dio di Israele, l'anima angustiata, e lo spirito afflitto alza le voci a te:	1 Most tehát, mindenható Úr, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád.
2 Ascolta, o Signore, ed abbi pietà, perché tu se' Dio di misericordia, e fa misericordia con noi, perché abbiamo peccato davanti a te.	2 Hallgass meg, Urunk, és irgalmazz, mert irgalmas Isten vagy. Könyörülj meg rajtunk, mert vétkeztünk ellened.
3 Perocché tu se' in eterno; e noi dovrem perire per sempre?	3 Te ugyanis trónolsz örökké, és mi elvesszünk örökre?
4 Signore onnipotente. Dio di Israele ascolta adesso l'orazione dei morti d'Israele, e de' figliuoli di quegli, i quali peccarono dinanzi a te, e non ascoltarono la voce del Signor Dio loro, onde si attaccarono a noi tutti i mali.	4 Mindenható Úr, Izrael Istene, hallgasd meg most Izrael halottainak és fiaiknak imádságát, akik vétkeztek ellened és nem hallgattak az Úrnak, az ő Istenüknek szavára, s ezért ránk halmozódtak a csapások.
5 Non ti ricordare delle iniquittà de' padri nostri, ma ricordati di tua possanza, e del nome tuo in questo tempo:	5 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságairól, hanem emlékezzél meg tulajdon kezedről és nevedről ebben az időben,
6 Perocché tu se' il Signor Dio no tro, e noi ti darem lode, o Signore:	6 mert te, az Úr vagy a mi Istenünk, és mi, Urunk, dicsérünk majd téged!
7 Conciossiachè per questo tu di timore hai ripieni i nostri cuori, affinchè invochiamo il tuo nome, e ti diamo lode nella nostra cattività; perocché noi abbiamo in odio l'iniquità de' padri nostri, che peccarono dinanzi a te.	7 Hiszen azért adtad a szívünkbe azt, hogy féljünk téged és segítségül hívjuk nevedet és dicsérjünk téged fogságunkban, mert megtértünk atyáink gonoszságából, akik vétkeztek ellened.
8 Ed ecco che noi siamo oggi nella nostra cattività, dove tu ci hai dispersi ad esser lo scherno, la maledizione, la feccia de' peccatori, secondo tutte la iniquità de' padri nostri, i quali si allontanaron da te, Signore Dio nostro.	8 Íme, ma abban a fogságunkban vagyunk, amelybe szétszórtál minket: gyalázatra, átokra, a bűn büntetéséül, atyáink minden gonoszságáért, akik eltávoztak tőled, Urunk, Istenünk!«
9 Ascolta, o Israele, i comandamenti di vita: porgi le orecchie ad imparare prudenza.	9 Halld meg, Izrael, az élet parancsait, figyelj, hogy okosságot tanulj!
10 Qual è il motivo, o Israele, per cui tu se' in terra nemica.	10 Hogy van az, Izrael, hogy ellenség földjén vagy?
11 Invecchi in paese straniero, se' contaminato trai morti: se' stato con fuso con quegli, che scendono nell'inferno?	11 Megvénültél az idegen földön, fertőzött vagy, mint a halottak, azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba.
12 Tu abbandonasti la fonte della sapienza:	12 Elhagytad a bölcsesség forrását!
13 Imperocché se tu per la via di Dio avessi camminato, saresti vissuto in una pace sempiterna.	13 Ha Isten útján jártál volna, bizonnyal örökké békében lakhatnál!
14 Impara dove sia la prudenza, dove sia la fortezza, dove sia la intelligenza, affin di sapere a un tempo dove sia la lunghezza della vita, e il nudrimento, dove sia il lume degli occhi, e la pace.	14 Tanuld meg, hogy hol az okosság, hol az erő, hol az értelem – hogy azt is megtanuld: hol van a hosszú élet és a jólét, hol a ragyogó szem és a béke?
15 Chi trovò la sede di lei? e chi nè tesori di lei penetrò?	15 Ki találta meg annak helyét, és ki hatolt be kincseibe?
16 Dove sono i principi delle nazioni, e coloro, che dominano sopra le bestie della terra?	16 Hol vannak a nemzetek fejedelmei, a föld vadállatainak urai,
17 Coloro, che scherzano co' volatili del cielo,	17 akik az ég madaraival játszanak,
18 Coloro, che tesoreggiano argento, ed oro, in cui confidano gli uomini, né mai finiscono di procacciarsene; color,che lavoran l'argento, e gran pensier se ne danno, e non hanno termine le opere loro?	18 akik ezüstöt halmoznak össze meg aranyat, amelyben bíznak az emberek, és amely után vég nélkül törtetnek? Akik ezüstért fáradtak, érte szorgoskodtak, és kiknek cselekedetei érthetetlenek?
19 Furono sterminati, e discesero nell'inferno, ed altri subentraron nel luogo loro.	19 Eltűntek ők, leszálltak az alvilágba, és mások léptek a helyükbe.
20 Questi giovani vider la luce, e abitarono sopra la terra, ma non conobber la via della disciplina.	20 Ifjabbak látták meg a napvilágot és laktak a földön, de a fegyelem útját nem ismerték,
21 E noti ne compresero le direzioni, né i loro figli la abbracciarono: Ella andò lungi da essi.	21 és nem értették meg ösvényeit; fiaik sem tudták felfogni, távol maradt az tőlük is.
22 Di lei non si udì parola nella terra di Chanaan, né fu veduta in Theman.	22 Nem hallottak róla Kánaán földjén, Temánban sem látták.
23 I figli ancora di Agar, che cercano la prudeuza, che vien dalla terra, e i negozianti di Merrha, e di Theman, e i favoleggiatori, e discopritori della prudenza, e della intelligenza, la via non conobber della sapienza, né delle direzioni di lei fecer menzione.	23 Hágár fiai, akik a földi okosságot kutatják, Merra és Temán kereskedői, a mesemondók, akik kutatják az okosságot és az értelmet, szintén nem ismerték fel a bölcsesség útját, és nem gondoltak ösvényeire.
24 O Israele, quanto è mai grande in casa di Dio, e quanto grande è il luogo del suo dominio!	24 Ó Izrael, mily nagy az Isten háza, mily nagy az ő birtokának helye!
25 Egli è grande, e non ha termine, eccelso, e immenso.	25 Nagy és határtalan, fölséges és megmérhetetlen!
26 Ivi furono que' giganti famosi, che furon da principio, di statura grande, maestri di guerra.	26 Ott vannak azok a hírneves óriások, akik az ősidőkben éltek, hatalmas termetűek, hadakozáshoz értők.
27 Non iscelse questi il Signore, uè questi trovarono la via della disciplina; per questo perirono.	27 Nem őket választotta ki az Úr, és nem ők találták meg a tudás útját. Elvesztek,
28 E percbè non ebbero la sapienza, perirono per la loro stoltezza.	28 mert nem volt bölcsességük, elvesztek a saját oktalanságuk miatt.
29 Chi salì al cielo, e ne fece acquisto, e chi dalle nubi la trasse?	29 Ki ment fel az égbe, hogy birtokba vegye, és ki hozta le a fellegekből?
30 Chi valicò il mare, e trovolla, e la portò a preferenza dell'oro più lino!	30 Ki kelt át a tengeren, hogy rátaláljon, és elhozza színaranyért?
31 Non è chi le vie di lei possa conoscere, né chi gli andamenti di lei comprenda:	31 Nincs senki sem, aki ismerhetné útjait, sem olyan, aki fel tudná kutatni ösvényeit;
32 Ma colui, che tutto sa, ei la conosce, e la discoprì colla sua prudenza: colui, che fondò, la terra per l'eternità, e la riempiè di animali, e di quadrupedi.	32 csak a Mindenható ismeri, és találta meg okosságával: ő, aki örök időre megalapította a földet, és betöltötte barmokkal meg négylábú állatokkal.
33 Colui, che spedisce la luce, ed ella va: e la chiama, e a lui con tremore ubbidisce.	33 Aki elküldi a fényt, s az elmegy, és ha hívja, az remegve engedelmeskedik neki.
34 Le stelle diffusero il loro lume nelle loro stazioni, e ne furon liete,	34 A csillagok örömmel ragyognak őrhelyükön,
35 Chiamate, dissero, eccoci: e con gioia risplenderon per lui, che le creò.	35 ha hívja őket, azt mondják: »Itt vagyunk!«, és készséggel ragyognak alkotójuknak.
36 Questi è il nostro Dio, e nissun altro sarà messo in paragone con lui.	36 Ő a mi Istenünk, hozzá senki sem hasonlítható.
37 Questi fu l'inventore della via della disciplina, e insegnolla a Giacobbe mio servo, e ad Israele suo diletto.	37 Ő ismeri a bölcsességnek minden útját, s azt szolgájának, Jákobnak adta át, Izraelnek, az ő kedveltjének.
38 Dopo tali cose egli si è veduto sopra la terra, ed ha conversato cogli uomini.	38 Ezután megjelent a földön, s az emberekkel társalgott.