Secondo libro dei Re 2

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Quando il Signore volle rapire in cielo Elia in un turbine, avvenne che Elia ed Eliseo partirono da Galgala.	1 Történt pedig, hogy amikor az Úr fel akarta vinni Illést a forgószél által a mennybe, Illés és Elizeus éppen távozóban voltak Gilgálból.
2 Elia disse ad Eliseo: «Fermati qua, poichè il Signore mi manda fino a Betel». Ma Eliseo rispose: «Viva il Signore e viva l'anima tua! io non ti lascerò». Quando furono discesi in Betel,	2 Azt mondta ekkor Illés Elizeusnak: »Maradj itt, mert az Úr engem Bételbe küldött.« Azt mondta neki Elizeus: »Az Úr életére s a te életedre mondom, hogy nem hagylak el.« Amikor aztán lementek Bételbe,
3 uscirono incontro ad Eliseo i figli dei profeti, che stavano a Betel, e gli dissero: «Non sai tu che oggi il Signore ti rapirà il tuo padrone?». Eliseo rispose: «Anche io lo so, tacete».	3 a bételi prófétafiak kijöttek Elizeushoz, s azt mondták neki: »Tudod-e, hogy az Úr ma elveszi tőled uradat?« Ő azt felelte: »Én is tudom, hallgassatok.«
4 Disse poi Elia ad Eliseo: «Fermati qua, poichè il Signore mi manda a Gerico». Ed egli rispose: «Viva il Signore e viva l'anima tua! io non ti lascerò». Venuti a Gerico	4 Majd azt mondta Illés Elizeusnak: »Maradj itt, mert az Úr engem Jerikóba küldött.« Ő azonban azt mondta: »Az Úr életére s a te életedre mondom, hogy nem hagylak el.« Amikor aztán Jerikóba értek,
5 si accostarono ad Eliseo i figli dei profeti, che stavano in Gerico, e gli dissero: «Non sai che oggi il Signore ti rapirà il tuo padrone?». Ed egli rispose: «Anch'io lo so; tacete».	5 a jerikói prófétafiak Elizeushoz járultak, és azt mondták neki: »Tudod-e, hogy az Úr ma elveszi tőled uradat?« Ő azt mondta: »Én is tudom, hallgassatok.«
6 Gli disse poi Elia: «Fermati qua, poichè il Signore mi manda fino al Giordano». Ed egli rispose: «Viva il Signore e viva l'anima tua! io non ti lascerò». Andarono dunque ambedue insieme,	6 Majd azt mondta neki Illés: »Maradj itt, mert az Úr engem a Jordánhoz küldött.« Ő azt mondta: »Az Úr életére s a te életedre mondom, hogy nem hagylak el.« Elmentek tehát mindketten együtt.
7 e cinquanta uomini dei figli dei profeti li seguirono, restando da lungi dalla parte opposta. Essi poi se ne stavano entrambi sulla riva del Giordano.	7 Ötven ember azonban követte őket a prófétafiak közül, s amikor ők ketten a Jordán mellett megálltak, messziről, velük szemben azok is megálltak.
8 Ed Elia preso il mantello e arrotolatolo, percosse le acque, che si divisero in due parti; e passarono ambedue a piedi asciutti.	8 Ekkor Illés vette a palástját, összegöngyölítette, ráütött vele a vízre, s az két részre vált, s ők mindketten átmentek a szárazon.
9 Dopo essere passati, Elia disse ad Eliseo: «Domanda quanto vuoi che io ti faccia, prima ch'io sia portato via». Ed Eliseo rispose: «Ti prego di far sì che sopra di me siavi doppiamente il tuo spirito».	9 Amikor aztán átmentek, azt mondta Illés Elizeusnak: »Kívánj valamit, amit akarsz, hogy megtegyek neked, mielőtt elvesznek engem tőled.« Azt mondta erre Elizeus: »Kérlek, legyen a lelkedből kétszeres osztályrész rajtam.«
10 Elia gli disse: «Hai chiesto una sola cosa difficile. Tuttavia se tu mi vedrai quando io ti sarò tolto, otterrai ciò che hai domandato; se non mi vedrai, non l'otterrai».	10 Ő azt felelte: »Nehéz dolgot kértél: mindazonáltal, ha majd látsz engem, amikor elvesznek engem tőled, meglesz neked, amit kértél; ha azonban nem látsz, nem lesz meg.«
11 Mentre se ne andavano, e camminando parlavano tra loro, ecco un carro di fuoco, con cavalli di fuoco che li separarono l'un dall'altro; ed Elia salì in cielo in un turbine,	11 Miközben így mendegéltek, s menet közben beszélgettek, íme, egy tüzes szekér tüzes lovakkal elválasztotta őket egymástól, s Illés felment a forgószéllel az égbe.
12 mentre Eliseo guardava e gridava: «Oh, padre mio, o padre mio, carro d'Israele e suo condottiero!». Ma poi non lo vide più. E prese le sue vesti, le divise in due parti,	12 Amikor ezt Elizeus látta, kiáltott: »Atyám, atyám, Izrael szekere és szekérvezetője!« Amikor aztán nem látta többé, megragadta ruháit és kettészaggatta.
13 e raccolse il mantello di Elia, che gli era caduto. Poi ritornò e se ne stette sulla riva del Giordano	13 Aztán felemelte Illés palástját, amely leesett róla, s visszafordult, s megállt a Jordán partján,
14 e col mantello di Elia, che gli era caduto, percosse le acque, ma le acque non si divisero. Disse allora: «Ov'è adesso il Dio d'Elia?». Percosse ancora le acque e si divisero di qua e di là ed Eliseo passò.	14 s Illés palástjával, amely leesett róla, ráütött a vízre, s az nem vált ketté. Erre azt mondta: »Hát most hol van Illés Istene?« Aztán ismét ráütött a vízre, s az kétfelé vált, s Elizeus átment.
15 Quando i figli dei profeti, che se ne stavano a Gerico, dalla parte opposta, videro ciò, dissero: «Lo spirito di Elia si è posato sopra Eliseo»; e venutigli incontro, lo adorarono prostrati a terra.	15 Amikor aztán meglátták őt a prófétafiak, akik átellenben, Jerikóban voltak, azt mondták: »Illés lelke Elizeusra szállt.« Majd eléje mentek, s földig borultak előtte
16 Poi gli dissero: «Ecco, vi sono tra i tuoi servi cinquanta uomini forti, che possono andare a cercare il tuo signore, nel caso che lo spirito del Signore l'avesse preso e gettato sopra qualche montagna o in qualche vallata». Ma egli rispose: «Non li mandate».	16 és azt mondták neki: »Íme, van szolgáid között ötven erős ember. Elmehetnének, s megkereshetnék uradat, hátha elvitte őt az Úr lelke, s levetette valamelyik hegyre, vagy valamelyik völgybe.« Ő azt mondta: »Ne küldjetek.«
17 Essi però insistettero fino a che egli accondiscese e disse: «Mandateli»; ed essi mandarono i cinquanta uomini, i quali dopo aver cercato per tre giorni continui senza averlo trovato,	17 De azok addig unszolták, amíg bele nem egyezett és azt nem mondta: »Küldjetek.« Erre elküldték az ötven embert, s azok három napig keresték, de nem találták.
18 ritornarono da lui, che si era fermato in Gerico, e disse loro: «Non vi avevo io detto di non mandarli?».	18 Amikor aztán visszatértek hozzá – ő ugyanis Jerikóban maradt –, azt mondta nekik: »Nem mondtam-e nektek: ne küldjetek?«
19 Ora gli uomini della città dissero ad Eliseo: «Il soggiorno di questa città è ottimo, come tu stesso, o signore, vedi; ma le acque sono pessime e la terra sterile».	19 Majd azt mondták a város emberei Elizeusnak: »Íme, e város fekvése igen jó, amint te, uram, magad is látod, de vize igen rossz, s földje terméketlen.«
20 Ed egli disse: «Portatemi un vaso nuovo e mettetevi del sale». Quando glielo ebbero portato,	20 Erre ő azt mondta: »Hozzatok nekem valami új edényt, s tegyetek bele sót.« Amikor hoztak,
21 egli uscì alla fonte delle acque, vi gettò dentro il sale, e disse: «Questo ha detto il Signore: - Ho sanato queste acque ed esse non saranno più causa di morte nè di sterilità -».	21 kiment a víz forrásához, beledobta a sót, és azt mondta: »Ezt üzeni az Úr: Egészségessé tettem ezt a vizet, s nem származik többé belőle sem halál, sem terméketlenség.«
22 Così quelle acque furono risanate fino a questo giorno, secondo la parola che Eliseo aveva pronunziato.	22 Egészséges is lett a víz, mind a mai napig, Elizeus szava szerint, amelyet szólt.
23 Poi di là egli salì verso Betel. Mentre saliva lungo il sentiero, uscirono dalla città dei fanciulletti, che si misero a prendersi beffa di lui e a dire: «Sali, calvo! Sali, calvo!».	23 Majd felment onnan Bételbe. Amint az úton felfelé tartott, kis gyermekek jöttek ki a városból, s csúfolgatták őt, s azt mondták: »Gyere föl, kopasz, gyere föl, kopasz!«
24 Egli, essendosi voltato verso di loro, li vide e li maledisse nel nome del Signore; e uscirono due orsi dalla foresta che sbranarono quarantadue di quei fanciulli.	24 Erre ő hátratekintett, s amikor meglátta őket, megátkozta őket az Úr nevében. Erre két medve jött ki az erdőből, s széttépett közülük negyvenkét gyermeket.
25 Di là poi se ne andò al monte Carmelo, donde fece ritorno in Samaria.	25 Majd elment onnan a Kármel hegyére, onnan pedig visszatért Szamariába.