Lettera ai Romani 11

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Io domando dunque: Dio ha forse ripudiato il suo popolo? Impossibile! Anch’io infatti sono Israelita, della discendenza di Abramo, della tribù di Beniamino.	1 Azt kérdem tehát: Vajon elvetette Isten az ő népét? Semmi esetre sem! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utóda Benjamin törzséből.
2 Dio non ha ripudiato il suo popolo, che egli ha scelto fin da principio. Non sapete ciò che dice la Scrittura, nel passo in cui Elia ricorre a Dio contro Israele?	2 Isten nem taszította el népét , amelyet eleve magáénak ismert. Vagy nem tudjátok, mit mond az Írás Illésről, hogyan tesz panaszt Istennél Izrael ellen?
3 Signore, hanno ucciso i tuoi profeti, hanno rovesciato i tuoi altari, sono rimasto solo e ora vogliono la mia vita.	3 »Uram, prófétáidat megölték, oltáraidat felforgatták, egyedül én maradtam meg, s nekem is az életemre törnek« .
4 Che cosa gli risponde però la voce divina? Mi sono riservato settemila uomini, che non hanno piegato il ginocchio davanti a Baal.	4 És mit mond neki az isteni válasz? »Meghagytam magamnak hétezer férfit, akik nem hajtottak térdet Baál előtt«.
5 Così anche nel tempo presente vi è un resto, secondo una scelta fatta per grazia.	5 Éppígy a jelenben is van maradék a kegyelemből való kiválasztás alapján.
6 E se lo è per grazia, non lo è per le opere; altrimenti la grazia non sarebbe più grazia.	6 De ha kegyelemből, akkor már nem tettek fejében; különben a kegyelem már nem volna kegyelem.
7 Che dire dunque? Israele non ha ottenuto quello che cercava; lo hanno ottenuto invece gli eletti. Gli altri invece sono stati resi ostinati,	7 Hogyan is van tehát? Amit Izrael keres, azt nem érte el, a választottak pedig elérték. A többiek viszont vakok lettek,
8 come sta scritto: Dio ha dato loro uno spirito di torpore, occhi per non vedere e orecchi per non sentire, fino al giorno d’oggi.	8 amint meg van írva: »Isten a kábulat lelkét adta nekik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind a mai napig« .
9 E Davide dice: Diventi la loro mensa un laccio, un tranello, un inciampo e un giusto castigo!	9 Dávid is azt mondja: »Asztaluk váljék számukra tőrré és csapdává, botránkozássá és megtorlássá!
10 Siano accecati i loro occhi in modo che non vedano e fa’ loro curvare la schiena per sempre!	10 Szemük homályosodjék el, hogy ne lássanak, és hátukat görnyeszd meg egészen!«
11 Ora io dico: forse inciamparono per cadere per sempre? Certamente no. Ma a causa della loro caduta la salvezza è giunta alle genti, per suscitare la loro gelosia.	11 Azt kérdem mármost: Vajon úgy botlottak-e meg, hogy végleg elessenek? Semmi esetre sem. Ellenkezőleg, az ő bukásukból üdvösség támadt a nemzeteknek azért, hogy őket versengésre serkentse.
12 Se la loro caduta è stata ricchezza per il mondo e il loro fallimento ricchezza per le genti, quanto più la loro totalità!	12 Ha pedig már a bukásuk is nyereség a világnak, és mulasztásuk gazdagodás a nemzeteknek, mennyivel inkább az lesz a beteljesedésük!
13 A voi, genti, ecco che cosa dico: come apostolo delle genti, io faccio onore al mio ministero,	13 Nektek, nemzeteknak azonban azt mondom: Amennyiben én a nemzetek apostola vagyok, a szolgálatomat megbecsülöm,
14 nella speranza di suscitare la gelosia di quelli del mio sangue e di salvarne alcuni.	14 hátha versengésre serkenthetem véreimet, és üdvözítek közülük egyeseket.
15 Se infatti il loro essere rifiutati è stata una riconciliazione del mondo, che cosa sarà la loro riammissione se non una vita dai morti?	15 Mert ha az ő félreállításuk a világ megbékélését szolgálja, mi más lesz a befogadásuk, ha nem élet a halálból?
16 Se le primizie sono sante, lo sarà anche l’impasto; se è santa la radice, lo saranno anche i rami.	16 Ha a termés zsengéje szent, a belőle készült tészta is az, és ha a gyökér szent, az ágak is azok.
17 Se però alcuni rami sono stati tagliati e tu, che sei un olivo selvatico, sei stato innestato fra loro, diventando così partecipe della radice e della linfa dell’olivo,	17 Ha egyik-másik ág le is törött, téged pedig vadolajfa létedre beoltottak közéjük, s így részese lettél az olajfa gyökerének és dús nedvének,
18 non vantarti contro i rami! Se ti vanti, ricordati che non sei tu che porti la radice, ma è la radice che porta te.	18 ne kérkedj az ágak ellenében. Ha kérkedsz, tudd meg, hogy nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
19 Dirai certamente: i rami sono stati tagliati perché io vi fossi innestato!	19 Mondhatnád ugyan: »Azért törték le azokat az ágakat, hogy engem beoltsanak.«
20 Bene; essi però sono stati tagliati per mancanza di fede, mentre tu rimani innestato grazie alla fede. Tu non insuperbirti, ma abbi timore!	20 Igen, ők a hitetlenség következtében törtek le, te azonban a hit által állsz; ne légy tehát fennhéjázó, hanem félj.
21 Se infatti Dio non ha risparmiato quelli che erano rami naturali, tanto meno risparmierà te!	21 Mert ha Isten nem kegyelmezett meg a természetes ágaknak, neked sem fog megkegyelmezni!
22 Considera dunque la bontà e la severità di Dio: la severità verso quelli che sono caduti; verso di te invece la bontà di Dio, a condizione però che tu sia fedele a questa bontà. Altrimenti anche tu verrai tagliato via.	22 Lásd meg tehát Isten jó voltát és szigorúságát! Azok iránt, akik elestek, a szigorúságát, irántad pedig Isten jóvoltát, ha megmaradsz a jóságban – máskülönben téged is le fognak metszeni.
23 Anch’essi, se non persevereranno nell’incredulità, saranno innestati; Dio infatti ha il potere di innestarli di nuovo!	23 De ha felhagynak hitetlenségükkel, őket is beoltják, mert Istennek van hatalma, hogy újra beoltsa őket.
24 Se tu infatti, dall’olivo selvatico, che eri secondo la tua natura, sei stato tagliato via e, contro natura, sei stato innestato su un olivo buono, quanto più essi, che sono della medesima natura, potranno venire di nuovo innestati sul proprio olivo!	24 Ha ugyanis téged kivágtak a természetes vadolajfából, és beoltottak a természet rendjén kívül a nemes olajfába, mennyivel inkább be fogják oltani saját olajfájukba azokat, akik a természet szerint oda tartoznak?
25 Non voglio infatti che ignoriate, fratelli, questo mistero, perché non siate presuntuosi: l’ostinazione di una parte d’Israele è in atto fino a quando non saranno entrate tutte quante le genti.	25 Nem akarom, testvérek, hogy saját bölcsességetekre hagyatkozzatok, és meg ne ismerjétek azt a titkot, hogy a vakság Izraelnek csak egy részében következett be, addig, amíg a nemzetek összessége be nem lép,
26 Allora tutto Israele sarà salvato, come sta scritto: Da Sion uscirà il liberatore, egli toglierà l’empietà da Giacobbe.	26 s így majd egész Izrael üdvözül, amint meg van írva: »Eljön a Szabadító Sionból, és elfordítja Jákobtól a gonoszságot .
27 Sarà questa la mia alleanza con loro quando distruggerò i loro peccati.	27 S ez lesz velük a szövetségem, amikor elveszem a bűneiket« .
28 Quanto al Vangelo, essi sono nemici, per vostro vantaggio; ma quanto alla scelta di Dio, essi sono amati, a causa dei padri,	28 Ők az evangéliumot tekintve ellenségek ugyan a ti javatokra; a kiválasztottságot tekintve azonban igen kedvesek az ősök kedvéért.
29 infatti i doni e la chiamata di Dio sono irrevocabili!	29 Isten ugyanis nem bánja meg adományait és hívását.
30 Come voi un tempo siete stati disobbedienti a Dio e ora avete ottenuto misericordia a motivo della loro disobbedienza,	30 Hiszen ahogyan egykor ti nem hallgattatok Isten szavára, most azonban irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségük miatt:
31 così anch’essi ora sono diventati disobbedienti a motivo della misericordia da voi ricevuta, perché anch’essi ottengano misericordia.	31 ugyanúgy ők most engedetlenek az irántatok megnyilvánult irgalmasság miatt, hogy most ők is irgalmasságot nyerjenek.
32 Dio infatti ha rinchiuso tutti nella disobbedienza, per essere misericordioso verso tutti!	32 Isten ugyanis mindenkit engedetlenségbe zárt, hogy mindenkin könyörüljön.
33 O profondità della ricchezza, della sapienza e della conoscenza di Dio! Quanto insondabili sono i suoi giudizi e inaccessibili le sue vie!	33 Milyen nagy Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége! Mennyire megfoghatatlanok az ő ítéletei, és kifürkészhetetlenek az ő útjai!
34 Infatti, chi mai ha conosciuto il pensiero del Signore? O chi mai è stato suo consigliere?	34 Mert ki ismerte az Úr gondolatát? Vagy ki volt az ő tanácsadója?
35 O chi gli ha dato qualcosa per primo tanto da riceverne il contraccambio?	35 Vagy ki adott előbb neki, hogy vissza kellene fizetnie?
36 Poiché da lui, per mezzo di lui e per lui sono tutte le cose. A lui la gloria nei secoli. Amen.	36 Mert minden belőle, általa és érte van. Dicsőség neki mindörökké! Ámen.