1 Or avvenne che in quei giorni usci un editto di Cesare Augusto che ordinava il censimento di tutto l'impero. | 1 Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség. |
2 Questo primo censimento fu fatto mentre Cirino era preside della Siria. | 2 Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriát Kvirínusz kormányozta. |
3 E andavano tutti a farsi scrivere, ciascuno alla sua città. | 3 El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába. |
4 Anche Giuseppe andò da Nazaret di Galilea alla città di David, chiamata Betlem, in Giudea, essendo della casa e della famiglia di David, | 4 Fölment tehát József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, |
5 a dare il nome con Maria sua sposa che era incinta. | 5 hogy összeírják Máriával, eljegyzett feleségével, aki áldott állapotban volt. |
6 E avvenne che mentre quivi si trovavano, per lei si compì il tempo del parto; | 6 Amikor ott voltak, eljött az ideje, hogy szüljön, |
7 e partorì il Figlio suo primogenito, lo fasciò e lo pose in una mangiatoia, perchè non c'era posto per loro nell'albergo. | 7 és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson. |
8 Or nelle vicinanze v'erano dei pastori che stavano desti a far la guardia notturna al loro gregge. | 8 Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában. |
9 Ed ecco presentarsi ad essi un Angelo del Signore, e la luce di Dio rifulse su di loro, e sbigottirono dal gran timore. | 9 Egyszer csak ott termett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk. |
10 Ma l'Angelo disse loro: Nontemete, ecco vi reco l'annunzio di una grande allegrezza che sara per tutto il popolo: | 10 Az angyal ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. |
11 Oggi, nella città di David, vi è nato il Salvatore, che è Cristo, il Signore. | 11 Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. |
12 E lo riconoscerete da questo: troverete un bambino avvolto in fasce, a giacere in una mangiatoia. | 12 Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve.« |
13 E subito si raccolse intorno all'Angelo una schiera della milizia celeste che lodava Dio, dicendo: | 13 Ekkor azonnal mennyei sereg sokasága vette körül az angyalt, és dicsérte Istent: |
14 Gloria a Dio nel più alto dei cieli, e pace in terra agli uomini di buona volontà. | 14 »Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú emberekben!« |
15 E come gli Angeli sparirono in cielo, i pastori presero a dire tra loro: Andiamo fino a Betlem a vedere quanto è accaduto riguardo a quello che il Signore ci ha manifestato. | 15 És történt, hogy amikor az angyalok visszatértek tőlük a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: »Menjünk át Betlehembe, és lássuk azt a dolgot, ami történt, s amelyet az Úr hírül adott nekünk.« |
16 E in fretta andarono, e trovarono Maria, Giuseppe e il bambino giacente nella mangiatoia. | 16 Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet. |
17 E, vedendolo, si persuasero di quanto loro era stato dotto di quel bambino. | 17 Amikor meglátták őket, elhíresztelték azt, amit a gyermek felől hallottak. |
18 Quanti ne sentirono parlare si maravigliarono delle cose loro dette dai pastori. | 18 És mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik. |
19 Maria poi conservava nella mente tutte queste cose, e le meditava nel suo cuore. | 19 Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkodott rajtuk szívében. |
20 E i pastori se ne ritornarono glorificando e lodando Dio per tutto quello che avevano udito e visto, secondo quello che era stato loro detto. | 20 A pásztorok pedig visszatértek, magasztalták és dicsérték Istent mindazokért a dolgokért, amiket hallottak és láttak úgy, ahogy megmondták nekik. |
21 E come passarono gli otto giorni per la circoncisione del fanciullo, gli fu posto nome Gesù, com'era stato chiamato dall'Angelo prima che nel seno materno fosse concepito. | 21 Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott. |
22 E quando furono compiuti i giorni della purificazione di lei, secondo la legge di Mosè, lo portarono a Gerusalemme, per presentarlo al Signore; | 22 Mikor pedig elteltek tisztulásuk napjai, Mózes törvénye szerint felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, |
23 secondo quello che sta scritto nella legge del Signore: Ogni primogenito maschio sarà consacrato al Signore; | 23 amint az Úr törvényében írva van: »Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve« , |
24 e per far l'offerta prescritta dalla legge del Signore, d'un paio di tortore o di due piccole colombe. | 24 és hogy áldozatot mutassanak be, amint az Úr törvénye mondja: »Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát« . |
25 C'era allora in Gerusalemme un uomo di nome Simeone, uomo giusto e pio che aspettava la consolazione d'Israele; e lo Spirito Santo era in lui: | 25 Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. |
26 e gli aveva assicurato che non sarebbe morto prima di vedere il Cristo del Signore. | 26 A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét. |
27 E mosso dallo Spirito Santo, andò al tempio; e quando i genitori vi portarono il bambino Gesù, per fare a suo riguardo secondo il rito della legge, | 27 Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele, |
28 egli pure se lo prese in braccio, e benedicendo Dio esclamò: | 28 karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt: |
29 Or lascia, o Signore, che il tuo servo, secondo la tua parola, se ne vada in pace; | 29 »Most bocsátod el, Uram, szolgádat a te igéd szerint békességben, |
30 perchè gli occhi miei hanno mirato il tuo Salvatore, | 30 mert látták szemeim üdvösségedet, |
31 da te preparato nel cospetto di tutti i popoli, | 31 melyet minden nép színe előtt készítettél, |
32 luce di rivelazione alle Genti e Gloria d'Israele tuo popolo. | 32 világosságul a nemzetek megvilágosítására és dicsőségére népednek, Izraelnek«. |
33 E il padre e la madre di Gesù restavano maravigliati di quanto si diceva di lui. | 33 Apja és anyja csodálkoztak mindazon, amit róla mondtak. |
34 Simeone li benedisse dicendo però a Maria sua madre: Ecco, egli è posto a rovina e a risurrezione di molti in Israele e come segno di contraddizione; | 34 Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: »Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak |
35 anche a te una spada trapasserà l'anima, affinchè restino svelati i pensieri di molti inori. | 35 – és a te lelkedet tőr járja át –, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai.« |
36 Vi era anche una profetessa, Anna, figlia di Fanuel, della tribù di Aser: questa era molto avanzata in età, e vissuta col marito otto anni dalla sua verginità, | 36 Volt egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előre haladt már napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után; |
37 e rimasta vedova fino agli ottantaquattro anni, non usciva mai dal tempio; ma serviva a Dio notte e giorno in digiuni e preghiere. | 37 nyolcvannégy éves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal. |
38 E anche lei, capitata proprio in quella medesima ora, dava gloria al Signore, parlando del bambino a quanti aspettavano la redenzione d'Israele. | 38 Ő is odajött ugyanabban az órában, dicsérte Istent, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását. |
39 E come ebbero adempito ogni cosa prescritta dalla legge del Signore, tornarono in Galilea, alla loro città di Nazaret. | 39 Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, a városukba, Názáretbe. |
40 E il fanciullo cresceva e si irrobustiva pieno di sapienza, o la Grazia di Dio era in lui. | 40 A gyermek pedig növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta. |
41 Ed i suoi genitori andavano ogni anno a Gerusalemme per la solennità della Pasqua. | 41 A szülei pedig minden évben elmentek Jeruzsálembe a Húsvét ünnepére. |
42 Or quando egli fu a dodici anni, essendo essi andati a Gerusalemme, secondo l'usanza della festa, | 42 Mikor azután tizenkét esztendős lett, fölmentek mindnyájan Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint. |
43 al ritorno, passati i giorni della solennità, il fanciullo Gesù rimase in Gerusalemme, nè se ne avvidero i suoi genitori. | 43 Amikor elteltek az ünnepnapok és már visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ottmaradt Jeruzsálemben, és nem vették észre a szülei. |
44 Supponendo che fosse nella comitiva, fecero una giornata; poi sì misero a cercarlo fra i parenti e i conoscenti. | 44 Úgy gondolták, hogy az úti társaságban van. Megtettek egy napi utat, s akkor keresték őt a rokonok és az ismerősök között. |
45 Ma non avendolo trovato, tornarono a Gerusalemme, a cercarlo. | 45 Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, hogy megkeressék. |
46 E avvenne che dopo tre giorni lo trovarono nel tempio, seduto fra i dottori ad ascoltarli ed interrogarli, | 46 És történt, hogy három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket. |
47 mentre gli uditori stupivano della sua sapienza e delle sue risposti1. | 47 Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein. |
48 E vedendolo ne fecero le maraviglie. E sua madre gli disse: Figlio, perchè ci hai fatto questo? Ecco, tuo padre ed io, angosciati, ti cercavamo! | 48 Mikor meglátták őt, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: »Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged.« |
49 Ed egli rispose loro: E perchè cercarmi? Non sapevate che io devo occuparmi di ciò che spetta al Padre mio? | 49 Ő pedig ezt felelte nekik: »Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?« |
50 Ed essi non intesero le parole loro dette da lui. | 50 De ők nem értették meg, amit nekik mondott. |
51 E se ne andò con loro e tornò a Nazaret, e stava loro soggetto. Però sua madre serbava in cuor suo tutte queste cose. | 51 Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat. |
52 E Gesù cresceva in sapienza, in età e in grazia dinanzi a Dio e agli uomini. | 52 Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt . |