ΣΟΦΙΑ ΣΕΙΡΑΧ - Siracide - Sirach 1

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 πασα σοφια παρα κυριου και μετ' αυτου εστιν εις τον αιωνα	1 Minden bölcsesség az Úrtól, Istentől van, és vele volt mindig, öröktől fogva.
2 αμμον θαλασσων και σταγονας υετου και ημερας αιωνος τις εξαριθμησει	2 A tenger fövenyét, az esőcseppeket, az örökkévalóság napjait ki tudná megszámlálni? Az ég magasságát, a föld szélességét, az óceán mélységét ki tudná megmérni?
3 υψος ουρανου και πλατος γης και αβυσσον και σοφιαν τις εξιχνιασει	3 Isten mindent megelőző bölcsességét ki tudná megvizsgálni?
4 προτερα παντων εκτισται σοφια και συνεσις φρονησεως εξ αιωνος	4 Mindennél előbb teremtette a bölcsességet, s a bölcs értelem öröktől fogva van.
5 -	5 A bölcsesség forrása Isten igéje a magasságban, útjai öröktől fogva való parancsok.
6 ριζα σοφιας τινι απεκαλυφθη και τα πανουργευματα αυτης τις εγνω	6 Kinek tárták föl a bölcsesség gyökerét, és ki ismerte meg fortélyait?
7 -	7 Ki előtt tárult fel, ki előtt nyilvánult meg a bölcsesség tanulsága, és ki értette meg sokféle útját?
8 εις εστιν σοφος φοβερος σφοδρα καθημενος επι του θρονου αυτου	8 Egy a fölséges, mindenható Teremtő, a hatalmas király, a szerfölött félelmetes: Isten, aki trónján ül és országol.
9 κυριος αυτος εκτισεν αυτην και ειδεν και εξηριθμησεν αυτην και εξεχεεν αυτην επι παντα τα εργα αυτου	9 Ő teremtette azt a Szentlélek által, ő az, aki látta, számba vette s megmérte,
10 μετα πασης σαρκος κατα την δοσιν αυτου και εχορηγησεν αυτην τοις αγαπωσιν αυτον	10 és kiöntötte minden művére, minden testre az ő adománya szerint, és adta azoknak, akik szeretik őt.
11 φοβος κυριου δοξα και καυχημα και ευφροσυνη και στεφανος αγαλλιαματος	11 Az Úr félelme tisztesség és dicsőség, vígság és örömkoszorú;
12 φοβος κυριου τερψει καρδιαν και δωσει ευφροσυνην και χαραν και μακροημερευσιν	12 az Úr félelme szívet derít, vígságot, örömet ad és hosszú életet.
13 τω φοβουμενω τον κυριον ευ εσται επ' εσχατων και εν ημερα τελευτης αυτου ευλογηθησεται	13 Aki féli az Urat, jól jár a végén, és halála napján áldásban részesül.
14 αρχη σοφιας φοβεισθαι τον κυριον και μετα πιστων εν μητρα συνεκτισθη αυτοις	14 Isten szeretete tisztes bölcsesség;
15 μετα ανθρωπων θεμελιον αιωνος ενοσσευσεν και μετα του σπερματος αυτων εμπιστευθησεται	15 akiknek szeme előtt megjelenik, örvendeznek látásán és csodái megismerésén.
16 πλησμονη σοφιας φοβεισθαι τον κυριον και μεθυσκει αυτους απο των καρπων αυτης	16 A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ezt az Úr a hívőkkel együtt, anyjuk méhében teremti, a kiválasztott nőkkel együtt jár, s az igazakban és a hívőkben megnyilvánul.
17 παντα τον οικον αυτων εμπλησει επιθυμηματων και τα αποδοχεια απο των γενηματων αυτης	17 Az Úr félelme jámbor tudás,
18 στεφανος σοφιας φοβος κυριου αναθαλλων ειρηνην και υγιειαν ιασεως	18 a jámborság pedig megőrzi a szívet és igazzá teszi, vígságot és örömöt szerez.
19 και ειδεν και εξηριθμησεν αυτην επιστημην και γνωσιν συνεσεως εξωμβρησεν και δοξαν κρατουντων αυτης ανυψωσεν	19 Aki féli az Urat, annak jó sora lesz, és végső napjain áldásban részesül.
20 ριζα σοφιας φοβεισθαι τον κυριον και οι κλαδοι αυτης μακροημερευσις	20 A bölcsesség teljessége Isten félelme; gyümölcseiből bőség fakad:
21 -	21 egész házát megtölti termésével, s a tárházakat kincseivel.
22 ου δυνησεται θυμος αδικος δικαιωθηναι η γαρ ροπη του θυμου αυτου πτωσις αυτω	22 A bölcsesség koronája az Úr félelme, amely teljes jólétet és üdvös gyömölcsöt terem.
23 εως καιρου ανθεξεται μακροθυμος και υστερον αυτω αναδωσει ευφροσυνη	23 Ő látta azt és megszámlálta, mindkettő Isten ajándéka.
24 εως καιρου κρυψει τους λογους αυτου και χειλη πολλων εκδιηγησεται συνεσιν αυτου	24 Tudást és okos belátást juttat a bölcsesség, és gyarapítja a hozzá ragaszkodók dicsőségét.
25 εν θησαυροις σοφιας παραβολαι επιστημης βδελυγμα δε αμαρτωλω θεοσεβεια	25 A bölcsesség gyökere az Úr félelme, ágai pedig: maga a hosszú élet.
26 επιθυμησας σοφιαν διατηρησον εντολας και κυριος χορηγησει σοι αυτην	26 A bölcsesség tárházaiban bölcs értelem és jámbor tudás van; a bűnösök ellenben utálják a bölcsességet.
27 σοφια γαρ και παιδεια φοβος κυριου και η ευδοκια αυτου πιστις και πραοτης	27 Az Úr félelme kiűzi a bűnt,
28 μη απειθησης φοβω κυριου και μη προσελθης αυτω εν καρδια δισση	28 mert aki félelem nélkül van, meg nem igazulhat, mivel haragjának indulata bukását okozza.
29 μη υποκριθης εν στομασιν ανθρωπων και εν τοις χειλεσιν σου προσεχε	29 A békén tűrő szenved egy ideig, azután pedig vígságban lesz része;
30 μη εξυψου σεαυτον ινα μη πεσης και επαγαγης τη ψυχη σου ατιμιαν και αποκαλυψει κυριος τα κρυπτα σου και εν μεσω συναγωγης καταβαλει σε οτι ου προσηλθες φοβω κυριου και η καρδια σου πληρης δολου	30 okossága egy ideig elrejti gondolatait, később pedig sokak ajka hirdeti okosságát. A bölcsesség tárházaiban tanulságos mondások vannak; a bűnös azonban utálja Isten tiszteletét. Fiam! Ha bölcsességre vágysz, tartsd meg a törvényt, és Isten megadja azt neked, mivel az igazi bölcsesség és műveltség az Úr félelme, s ami kedves előtte, az a hűség és az alázatosság. Ne légy engedetlen az Úr félelmével szemben, és ne járulj eléje megosztott szívvel! Ne légy kétszínű az emberek előtt, és ne kövess el botlást ajkaddal! Légy ezekben óvatos, hogy el ne essél, és szégyent ne hozz magadra, hogy az Úr le ne rántsa a leplet titkaidról, és le ne sújtson rád a gyülekezet közepette, mert álnokul közeledtél az Úrhoz, és szíved tele volt csellel és hamissággal.