Primo libro delle Cronache 16

BIBBIA CEI 1974	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Così introdussero e collocarono l'arca di Dio al centro della tenda eretta per essa da Davide; offrirono olocausti e sacrifici di comunione a Dio.	1 Elhozták tehát Isten ládáját és elhelyezték annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid felállíttatott neki, és egészen elégő és békeáldozatokat mutattak be az Úr előtt.
2 Terminati gli olocausti e i sacrifici di comunione, Davide benedisse il popolo in nome del Signore.	2 Amikor aztán befejezte Dávid az egészen elégő és a békeáldozatok bemutatását, megáldotta az Úr nevében a népet,
3 Distribuì a tutti gli Israeliti, uomini e donne, una pagnotta, una porzione di carne e una schiacciata d'uva.	3 és mindenkinek, férfinak, asszonynak egyaránt, egy-egy kenyércipót, egy darab marhasültet s egy olajjal sütött kalácsot juttatott.
4 Egli stabilì che alcuni leviti stessero davanti all'arca del Signore come ministri per celebrare, ringraziare e lodare il Signore, Dio di Israele.	4 A leviták közül az Úr ládája elé rendelte, hogy szolgálatot teljesítsenek, az Úr tetteiről megemlékezzenek, az Urat, Izrael Istenét magasztalják és dicsérjék:
5 Erano Asaf il capo, Zaccaria il suo secondo, Uzzièl, Semiramot, Iechièl, Mattatia, Eliàb, Benaià, Obed-Èdom e Ieièl, che suonavano strumenti musicali, arpe e cetre; Asaf suonava i cembali.	5 Ászáfot, a vezetőt, Zakariást, a helyettesét, továbbá Jáhielt, Semirámótot, Jejélt, Mattitját, Eliábot, Benaját és Obededomot. Jejélt, hogy a húros hangszereket és a lantokat, Ászáfot pedig, hogy a cintányérokat zengessék,
6 I sacerdoti Benaià e Iacazièl con le trombe erano sempre davanti all'arca dell'alleanza di Dio.	6 Benája és Jáziel papokat pedig, hogy szüntelenül fújják a trombitákat az Úr szövetségének ládája előtt.
7 Proprio in quel giorno Davide per la prima volta affidò ad Asaf e ai suoi fratelli questa lode al Signore:	7 Aznap bízta meg Dávid először Ászáfot és testvéreit az Úr következő dicséretével:
8 Lodate il Signore, acclamate il suo nome; manifestate ai popoli le sue gesta.	8 »Dicsérjétek az Urat, kiáltsátok nevét, hirdessétek a népek közt tetteit.
9 Cantate in suo onore, inneggiate a lui, ripetete tutti i suoi prodigi.	9 Énekeljetek neki, zengedezzetek neki beszéljétek minden csodatettét.
10 Gloriatevi sul suo santo nome; gioisca il cuore di quanti ricercano il Signore.	10 Dicsekedjetek az ő szent nevével, örvendezzen az Urat keresők szíve.
11 Cercate il Signore e la sua forza, ricercate sempre il suo volto.	11 Keressétek az Urat és erejét, keressétek arcát szüntelenül.
12 Ricordate i prodigi che egli ha compiuti, i suoi miracoli e i giudizi della sua bocca.	12 Emlékezzetek a csodákra, melyeket művelt, jeleire és szája ítéleteire,
13 Stirpe di Israele suo servo, figli di Giacobbe, suoi eletti,	13 ti, Izrael utódai, az ő szolgái, Jákob fiai, az ő választottai.
14 egli, il Signore, è il nostro Dio; in tutta la terra fanno legge i suoi giudizi.	14 Ő, az Úr, a mi Istenünk, ő ítéli az egész földet.
15 Si ricorda sempre dell'alleanza, della parola data a mille generazioni,	15 Gondoljatok örökké szövetségére, szavára, amelyet ezer nemzedékre rendelt,
16 dell'alleanza conclusa con Abramo, del giuramento fatto a Isacco,	16 szövetségére, amit Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak tett.
17 confermato a Giacobbe come statuto, a Israele come alleanza perenne:	17 Jákobnak parancsba adta azt, Izraelnek örök szövetségként,
18 "A te darò il paese di Canaan, come tua parte di eredità".	18 mondván: ‘Neked adom Kánaán földjét örökségtek osztályrészeként.’
19 Eppure costituivano un piccolo numero; erano pochi e per di più stranieri nel paese.	19 Noha szám szerint kevesen voltak, és zsellérként tartózkodtak rajta,
20 Passarono dall'una all'altra nazione, da un regno a un altro popolo.	20 s nemzettől nemzethez vándoroltak, egyik országból a másiknak népéhez,
21 Egli non tollerò che alcuno li opprimesse; per essi egli castigò i re:	21 senkinek sem engedte bántani őket, sőt fejedelmeket vert meg érettük,
22 "Non toccate i miei consacrati, non maltrattate i miei profeti".	22 mondván: ‘Ne bántsátok Felkentjeimet, prófétáimnak ne ártsatok.’
23 Cantate al Signore, abitanti di tutta la terra; annunziate ogni giorno la sua salvezza.	23 Országok, mindnyájan énekeljetek az Úrnak, szabadítását napról-napra hirdessétek,
24 Proclamate fra i popoli la sua gloria, fra tutte le nazioni i suoi prodigi.	24 beszéljetek a nemzetek közt dicsőségéről, valamennyi nép között csodatetteiről.
25 Difatti grande è il Signore, degnissimo di lode e tremendo sopra tutti gli dèi.	25 Mert nagy az Úr és igen méltó a dicséretre, s félelmetesebb minden istennél,
26 Tutti gli dèi venerati dai popoli sono un nulla; il Signore, invece, ha formato il cielo.	26 mert a népek istenei mind csak bálványok, egeket csak az Úr alkotott.
27 Splendore e maestà stanno davanti a lui; potenza e bellezza nel suo santuario.	27 Dicsőség és fenség van előtte, erő és öröm az ő lakóhelyén.
28 Date per il Signore, stirpi dei popoli, date per il Signore gloria e onore.	28 Hódoljatok az Úrnak, népek nemzetségei, ismerjétek el az Úr dicsőségét s erejét,
29 Date per il Signore gloria al suo nome; con offerte presentatevi a lui. Prostratevi al Signore in sacri ornamenti.	29 ismerjétek el az Úrnak, nevének dicsőségét. Hozzatok áldozatot s jöjjetek színe elé, boruljatok szent ékességben az Úr elé.
30 Tremate davanti a lui, abitanti di tutta la terra; egli fissò il mondo sì che non crolli.	30 Remegjen színétől az egész föld, mert ő vetette meg alapját a földnek, hogy ne ingadozzék.
31 Gioiscano i cieli ed esulti la terra; si dica fra i popoli: "Il Signore regna".	31 Örvendjenek az egek, s ujjongjon a föld s mondják a nemzetek között: ‘Az Úr a király.’
32 Frema il mare con quanto contiene; tripudi la campagna con quanto è in essa.	32 Zúgjon a tenger s ami azt betölti. ujjongjanak a mezők s mindaz, ami rajtuk van.
33 Gridino di giubilo gli alberi della foresta di fronte al Signore, perché viene per giudicare la terra.	33 Az erdő fái dicséretet mondanak majd az Úr előtt akkor, mivel eljön megítélni a földet.
34 Lodate il Signore, perché è buono, perché la sua grazia dura sempre.	34 Dicsérjétek az Urat, mert jó, mert irgalmassága örökkévaló,
35 Dite: "Salvaci, Dio della nostra salvezza; raccoglici, liberaci dalle genti sì che possiamo celebrare il tuo santo nome, gloriarci della tua lode.	35 s mondjátok: ‘Szabadíts meg minket, szabadító Istenünk, gyűjts össze s szabadíts ki minket a pogányok közül, hogy dicsérjük szent neved, s ujjongva zengjük énekeidet.
36 Sia benedetto il Signore, Dio di Israele, di secolo in secolo". E tutto il popolo disse: "Amen, alleluia".	36 Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva mindörökre.’« Azt mondja erre az egész nép: »Ámen« és »Dicsőség az Úrnak!«
37 Quindi Davide lasciò Asaf e i suoi fratelli davanti all'arca dell'alleanza del Signore, perché officiassero davanti all'arca secondo il rituale quotidiano;	37 Otthagyta tehát az Úr szövetségének ládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy szüntelenül, minden napnak s rendjüknek megfelelően szolgálatot teljesítsenek a láda előtt.
38 lasciò Obed-Èdom figlio di Idutun, e Cosà, insieme con sessantotto fratelli, come portieri.	38 Ugyanakkor Obededomot – éspedig Obededomot, Iditun fiát – és hatvannyolc testvérét meg Hószát ajtónállókká rendelte.
39 Egli incaricò della Dimora del Signore che era sull'altura di Gàbaon il sacerdote Zadòk e i suoi fratelli,	39 Szádok papot s paptestvéreit az Úr hajléka előtt, a gibeoni magaslaton hagyta,
40 perché offrissero olocausti al Signore sull'altare degli olocausti per sempre, al mattino e alla sera, e compissero quanto è scritto nella legge che il Signore aveva imposta a Israele.	40 hogy szüntelenül, reggel és este, egészen elégő áldozatot mutassanak be az Úrnak az egészen elégő áldozat oltárán, pontosan úgy, ahogy meg van írva az Úr törvényében, amelyet Izraelnek parancsolt.
41 Con loro erano Eman, Idutun e tutti gli altri scelti e designati per nome perché lodassero il Signore, 'perché la sua grazia dura sempre'.	41 Rajta kívül otthagyta Hemánt, Iditunt s a többieket, akiket név szerint kiválasztott, hogy dicsérjék az Urat, »mert irgalmassága örökkévaló«,
42 Con loro avevano trombe e cembali per suonare e altri strumenti per il canto divino. I figli di Idutun erano incaricati della porta.	42 Hemánt és Iditunt, hogy trombitáljanak s a cintányérokat s az Istennek való énekléshez tartozó egyéb hangszereket zengessék, Iditun fiait pedig ajtónállókká tette.
43 Infine tutto il popolo andò a casa e Davide tornò per salutare la sua famiglia.	43 Erre az egész nép hazatért, Dávid pedig elment, hogy a maga háza népét is megáldja.