| 1 Una mosca morta guasta l’unguento del profumiere; un pizzico di follia può valere più della sapienza e dell’onore. | 1 Az elhullott legyek tönkreteszik a kenet illatát, bölcsességnél és dicsőségnél erősebb egy csipetnyi s ideig való balgaság. |
| 2 Il cuore del saggio va a destra ma il cuore dello stolto a sinistra. | 2 A bölcsnek szíve jobbra tart, a balga szíve pedig balra. |
| 3 Qualunque direzione lo stolto prenda, il suo cuore viene meno e ognuno dice di lui: « Quegli è matto! ». | 3 A balga, amikor úton van, mivel ő esztelen, mindenkit ostobának gondol. |
| 4 Se l'ira del principe si accende contro di te, non lasciare il tuo posto: la mitezza infatti placa offese anche gravi. | 4 Ha az uralkodó haragra gerjed ellened, el ne hagyd a helyedet, mivel a higgadtság nagy hibát is helyrehoz. |
| 5 C'è un male, ho visto sotto il sole, e cioè un errore fatto dal principe: | 5 Van egy baj, amelyet a nap alatt láttam, mely tévedés a fejedelem részéről: |
| 6 un incompetente innalzato alluna carica importante e i competenti lasciati nell’ombra. | 6 Balga ember magas méltóságba jut, előkelők pedig alacsony sorban ülnek. |
| 7 Ho visto schiavi montati a cavallo e capi andare a piedi come schiavi. | 7 Szolgákat láttam lóháton, fejedelmek pedig gyalog jártak, mintha szolgák volnának. |
| 8 Chi scava la fossa vi può cadere e chi disfa un muro è morso dalla serpe. | 8 Aki vermet ás, beleesik abba, aki sövényt bont, megmarja a kígyó! |
| 9 Chi cava pietre ne è ferito; chi spacca legna ne corre pericolo. | 9 Aki követ fejt, megsérül attól, aki fát vág, megsebesül általa. |
| 10 Se il ferro è smussato e non se ne rifà il filo, bisogna aumentare le forze, ma il guadagno sta nell’usare la sapienza come si deve. | 10 Ha a vas elcsorbul, és nem olyan, mint azelőtt, hanem életlen, sok munkával kell megélesíteni; a bölcsesség is a serénység nyomában jár. |
| 11 Se la serpe, finito l’incanto, morde, non serve a nulla fare scongiuri. | 11 Mint amikor titokban marna meg a kígyó, semmivel sem különb az, aki titkon rágalmaz. |
| 12 Le parole pronunciate da bocca saggia conciliano la benevolenza ma le labbra dello stolto la rovinano. | 12 A bölcs szájának szava csupa kedvesség, a balgát pedig ajka romlásba dönti; |
| 13 L’inizio del suo parlare è stoltezza e la fine del suo parlare pessima follia. | 13 beszédének eleje dőreség, és szája szavának eredménye gonosz tévedés. |
| 14 Lo stolto dice molte parole: «Non sa l’uomo ciò che avverrà e ciò che succede dopo di lui chi glielo indicherà? ». | 14 A balga szaporítja a szót: »Az ember nem tudja, mi volt előtte, és hogy mi lesz utána, ki mondhatná meg neki?« |
| 15 Il lavoro dello stolto lo stanca perchè non sa neppure andare in città: | 15 A munka kimeríti a balgákat, úgyhogy még a városba sem tudnak eltalálni. |
| 16 Povero te, paese, che per re hai un ragazzo e i cui capi banchettano di buonora. | 16 Jaj neked, ország, amelynek gyermek a királya, s amelynek főurai már reggel lakmároznak! |
| 17 Beata sei tu, o terra, il cui re è un uomo nobile, i cui capi mangiano a suo tempo, da uomini e non da ubriaconi. | 17 De boldog az ország, amelynek királya szabad ember, és főurai kellő időben étkeznek, táplálkoznak és nem tobzódnak. |
| 18 «Per la pigrizia delle mani cadono le travi, e per la fiacchezza delle stesse la casa gocciola ». | 18 A restség miatt meghajolnak a gerendák, és tétlen kezek mellett beázik a háztető. |
| 19 I pranzi si preparano per dare gusto e il vino rallegra la vita e il denaro procura tutto. | 19 A vigadozás kedvéért adnak lakomát; a bor arra való, hogy az élőket felvidítsa, a pénznek pedig minden engedelmeskedik. |
| 20 Non maledire il re nemmeno con il pensiero e nel segreto della tua stanza non maledire un potente; poichè gli uccelli del cielo portano la voce e un alato riferirà le parole. | 20 Még gondolatban se szidalmazd a királyt, még hálókamrádban se gyalázd a gazdagot, mert az ég madarai elviszik szavadat, s a szárnyasok elárulják nekik beszéded! |
