Livre de Job 39

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Sais-tu quand les bouquetins font leurs petits? As-tu observé des biches en travail?	1 Tudod-e a kőszáli kecske ellési idejét? Figyeled-e a szarvastehén fajzását?
2 Combien de mois dure leur gestation, quelle est l'époque de leur délivrance?	2 Számon tartod-e vemhességük hónapjait, és tudod-e ellésük idejét?
3 Alors elles s'accroupissent pour mettre bas, elles se débarrassent de leurs portées.	3 Lekuporodnak vajúdva, megellenek és bőgnek.
4 Et quand leurs petits ont pris des forces et grandi, ils partent dans le désert et ne reviennent plus prèsd'elles.	4 Fiaik elválnak, elmennek legelőre, elszélednek és nem térnek vissza hozzájuk.
5 Qui a lâché l'onagre en liberté, délié la corde de l'âne sauvage?	5 Ki bocsátotta a vadszamarat szabadon, és ki oldotta el köteleit?
6 A lui, j'ai donné la steppe pour demeure, la plaine salée pour habitat.	6 A pusztát rendeltem házául, a sós sivatagot lakóhelyéül.
7 Il se rit du tumulte des villes et n'entend pas l'ânier vociférer.	7 Megveti a város zsivaját, és nem hallja a hajcsár kiáltását.
8 Il explore les montagnes, son pâturage, à la recherche de toute verdure.	8 Felkutatja legelőjét: a hegyeket, és minden zöldet felkeres.
9 Le boeuf sauvage voudra-t-il te servir, passer la nuit chez toi devant la crèche?	9 Akar-e neked szolgálni a vadmarha? Meghál-e a jászolodnál?
10 Attacheras-tu une corde à son cou, hersera-t-il les sillons derrière toi?	10 Szántásra fogod-e a vadmarhát kötéllel? Töri-e a rögöt a völgyekben utánad?
11 Peux-tu compter sur sa force très grande et lui laisser la peine de tes travaux?	11 Bízol-e benne, mert nagy az ereje, és ráhagyod a munkádat?
12 Seras-tu assuré de son retour, pour amasser ton grain sur ton aire?	12 Rábíznád-e, hogy behordja gabonádat és megtöltse szérűdet?
13 L'aile de l'autruche peut-elle se comparer au pennage de la cigogne et du faucon?	13 Vígan csapkod a struccmadár szárnya; bizony kegyetlen a szárnya s a tollazata!
14 Elle abandonne à terre ses oeufs, les confie à la chaleur du sol.	14 Hisz tojásait a földön hagyja s a porban melegíti őket;
15 Elle oublie qu'un pied peut les fouler, une bête sauvage les écraser.	15 felejti, hogy láb eltapossa, s a mező vadja eltiporja őket.
16 Dure pour ses petits comme pour des étrangers, d'une peine inutile elle ne s'inquiète pas.	16 Kemény a fiaihoz, mintha nem is az övéi volnának, nem bánja, ha kárba vész a fáradsága;
17 C'est que Dieu l'a privée de sagesse, ne lui a point départi l'intelligence.	17 mert Isten megvonta tőle az okosságot, és nem adott neki előrelátást;
18 Mais sitôt qu'elle se dresse et se soulève, elle défie le cheval et son cavalier.	18 de amikor itt az ideje, a magasba rebben, és kineveti a lovat meg a rajta ülőt.
19 Donnes-tu au cheval la bravoure, revêts-tu son cou d'une crinière?	19 Te adsz-e erőt a lónak? Te ruházod-e fel nyakát sörénnyel?
20 Le fais-tu bondir comme la sauterelle? Son hennissement altier répand la terreur.	20 Te tanítod-e, hogy ugorjon, mint a sáska? Be félelmetes orrának büszke prüszkölése!
21 Il piaffe de joie dans le vallon, avec vigueur il s'élance au-devant des armes.	21 A földet kapálja körmeivel, bátran ficánkol, szembeszáll a fegyveresekkel.
22 Il se moque de la peur et ne craint rien, il ne recule pas devant l'épée.	22 Megveti a félelmet, és nem hátrál a kard elől.
23 Sur lui résonnent le carquois, la lance étincelante et le javelot.	23 Csöröghet a tegez fölötte, villoghat a lándzsa és a pajzs,
24 Frémissant d'impatience, il dévore l'espace; il ne se tient plus quand sonne la trompette:	24 izgatottan, tombolva falja a földet, és nem marad veszteg, ha megriad a harsona,
25 à chaque coup de trompette, il crie: Héah! Il flaire de loin la bataille, la voix tonnante des chefs et lescris.	25 amikor hallja a harsonát, azt mondja: ‘Hajrá!’ Már messziről szimatolja a harcot, a vezérek buzdító szavát, a sereg kiáltását.
26 Est-ce avec ton discernement que le faucon prend son vol, qu'il déploie ses ailes vers le sud?	26 A te bölcsességed által tollasodik-e meg a sólyom, és terjeszti ki szárnyait dél felé?
27 Sur ton ordre que l'aigle s'élève et place son nid dans les hauteurs?	27 Parancsszódra száll-e a sas a magasba, és fészkel meredek helyen?
28 Il fait du rocher son habitat nocturne, d'un pic rocheux sa forteresse.	28 Sziklán lakik és ott tanyázik, meredek kőszálon, járatlan bércen,
29 Il guette de là sa proie et ses yeux de loin l'aperçoivent.	29 onnan kémleli étkét, és szeme ellát messzire,
30 Ses petits lapent le sang, où il y a des tués, il est là.	30 fiókái vért szürcsölnek, és tüstént ott terem, ahol tetem van.«