Proverbia 17

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Melior est buccella sicca cum gaudio quam domus plena victimis cum jurgio.	1 Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett.
2 Servus sapiens dominabitur filiis stultis, et inter fratres hæreditatem dividet.	2 Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon, s a testvérek között ő osztja el az örökséget.
3 Sicut igne probatur argentum et aurum camino, ita corda probat Dominus.	3 Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt, és a kemencében az aranyat, úgy vizsgálja az Úr a szíveket.
4 Malus obedit linguæ iniquæ, et fallax obtemperat labiis mendacibus.	4 Gonosz szájra gonosz ember ad, és csalárd nyelvre hamis ember hallgat.
5 Qui despicit pauperem exprobrat factori ejus, et qui ruina lætatur alterius non erit impunitus.	5 Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen.
6 Corona senum filii filiorum, et gloria filiorum patres eorum.	6 Az öregek koronája az unokák, s a fiúk dicsősége a felmenőik.
7 Non decent stultum verba composita, nec principem labium mentiens.	7 Nem illik ékes beszéd a balga szájába, még kevésbé hazugság az előkelő ajkára.
8 Gemma gratissima exspectatio præstolantis ; quocumque se vertit, prudenter intelligit.	8 A remény kedves drágakő a várakozónak, bármerre fordul, okosan cselekszik.
9 Qui celat delictum quærit amicitias ; qui altero sermone repetit, separat fœderatos.	9 Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt, aki pedig a dolgot felhányja, elhidegíti egymástól a barátokat.
10 Plus proficit correptio apud prudentem, quam centum plagæ apud stultum.	10 Többet használ a korholás az okosnak, mint száz ütleg a balgának.
11 Semper jurgia quærit malus : angelus autem crudelis mittetur contra eum.	11 A gonosz mindig viszályt keres, de kegyetlen követet küldenek majd ellene.
12 Expedit magis ursæ occurrere raptis fœtibus, quam fatuo confidenti in stultitia sua.	12 Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit, mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában.
13 Qui reddit mala pro bonis, non recedet malum de domo ejus.	13 Ha valaki jóért rosszal fizet, annak házától a baj többé el nem távozik.
14 Qui dimittit aquam caput est jurgiorum, et antequam patiatur contumeliam judicium deserit.	14 A civódás kezdete gátszakadás, ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör.
15 Qui justificat impium, et qui condemnat justum, abominabilis est uterque apud Deum.	15 Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja: mindkettőt egyformán megveti az Úr.
16 Quid prodest stulto habere divitias, cum sapientiam emere non possit ? Qui altum facit domum suam quærit ruinam, et qui evitat discere incidet in mala.	16 Mire jó a vagyon a balgának, mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni? Aki magasra építi házát, összeomlást keres, aki tanulni átall, bajba kerül.
17 Omni tempore diligit qui amicus est, et frater in angustiis comprobatur.	17 A barát állandóan szeretetet tanúsít, és szükség idején testvérnek bizonyul!
18 Stultus homo plaudet manibus, cum spoponderit pro amico suo.	18 Esztelen ember, aki kezességet vállal és társáért jótáll.
19 Qui meditatur discordias diligit rixas, et qui exaltat ostium quærit ruinam.	19 Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart, aki magas kaput épít, a romlást keresi.
20 Qui perversi cordis est non inveniet bonum, et qui vertit linguam incidet in malum.	20 A romlott szívű nem lel szerencsét, s akinek hamis a nyelve, bajba kerül.
21 Natus est stultus in ignominiam suam ; sed nec pater in fatuo lætabitur.	21 A maga gyalázatára látott a balga napvilágot, de atyja sem leli örömét a bolondban!
22 Animus gaudens ætatem floridam facit ; spiritus tristis exsiccat ossa.	22 Vidám szív jót tesz a testnek, a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.
23 Munera de sinu impius accipit, ut pervertat semitas judicii.	23 Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből, hogy elcsavarja a törvény útját.
24 In facie prudentis lucet sapientia ; oculi stultorum in finibus terræ.	24 Az okos szeme előtt a bölcsesség áll, az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár.
25 Ira patris filius stultus, et dolor matris quæ genuit eum.	25 A balga fiú bosszúsága atyjának, és keserű fájdalma szülőanyjának.
26 Non est bonum damnum inferre justo, nec percutere principem qui recta judicat.	26 Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra, sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek.
27 Qui moderatur sermones suos doctus et prudens est, et pretiosi spiritus vir eruditus.	27 Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes, az az okos férfi, aki higgadt lelkű.
28 Stultus quoque, si tacuerit, sapiens reputabitur, et si compresserit labia sua, intelligens.	28 A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat, és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja.