Scrutatio

Lunedi, 29 aprile 2024 - Santa Caterina da Siena ( Letture di oggi)

Jó 33

font
VULGATAKÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Audi igitur, Job, eloquia mea,
et omnes sermones meos ausculta.
1 Halljad tehát, Jób, beszédemet, és figyelj minden szavamra!
2 Ecce aperui os meum :
loquatur lingua mea in faucibus meis.
2 Íme, megnyitom számat, szóljon nyelvem torkomban!
3 Simplici corde meo sermones mei,
et sententiam puram labia mea loquentur.
3 Becsületes szívből jönnek szavaim, és tiszta véleményt hirdet ajkam.
4 Spiritus Dei fecit me,
et spiraculum Omnipotentis vivificavit me.
4 Isten lehelete alkotott, s a Mindenható fuvallata éltet engem.
5 Si potes, responde mihi,
et adversus faciem meam consiste.
5 Ha tudsz, csak felelj meg nekem és állj ki velem szemben.
6 Ecce, et me sicut et te fecit Deus,
et de eodem luto ego quoque formatus sum.
6 hisz engem is Isten alkotott, mint téged, ugyanolyan agyagból alkotott engem is,
7 Verumtamen miraculum meum non te terreat,
et eloquentia mea non sit tibi gravis.
7 a tőlem való félelem ne rettentsen meg téged, és ékesszólásom ne legyen terhedre!
8 Dixisti ergo in auribus meis,
et vocem verborum tuorum audivi :
8 Nos, te azt mondtad fülem hallatára, hallottam beszéded szavát:
9 Mundus sum ego, et absque delicto :
immaculatus, et non est iniquitas in me.
9 ‘Tiszta vagyok és bűntelen, mocsok nélkül és nincs gonoszság bennem!
10 Quia querelas in me reperit,
ideo arbitratus est me inimicum sibi.
10 Íme, ő vádakat talál ki ellenem és ellenségének néz engem!
11 Posuit in nervo pedes meos ;
custodivit omnes semitas meas.
11 Béklyóba szorítja lábamat és figyeli minden utamat!’
12 Hoc est ergo in quo non es justificatus :
respondebo tibi, quia major sit Deus homine.
12 Ez az, amiben nincs igazad, felelem neked, mert Isten különb az embernél.
13 Adversus eum contendis,
quod non ad omnia verba responderit tibi ?
13 Azért perelsz vele, mert egyetlen szavadat sem méltatta válaszra?
14 Semel loquitur Deus,
et secundo idipsum non repetit.
14 Egyszer szól Isten, és nem hozza elő ugyanazt másodszor:
15 Per somnium, in visione nocturna,
quando irruit sopor super homines,
et dormiunt in lectulo,
15 álom által, éjjeli látomásban, amikor mély álom száll az emberekre, s az ágyon szenderegnek;
16 tunc aperit aures virorum,
et erudiens eos instruit disciplina,
16 megnyitja akkor az emberek fülét és megintve fegyelemre tanítja őket,
17 ut avertat hominem ab his quæ facit,
et liberet eum de superbia,
17 hogy eltérítse az embert tetteitől, és megszabadítsa a kevélységtől,
18 eruens animam ejus a corruptione,
et vitam illius ut non transeat in gladium.
18 hogy visszatartsa lelkét a sírveremtől, és életét, hogy ne rohanjon kardba.
19 Increpat quoque per dolorem in lectulo,
et omnia ossa ejus marcescere facit.
19 Meg is feddi őt még fájdalommal az ágyban, és megfonnyasztja minden csontját,
20 Abominabilis ei fit in vita sua panis,
et animæ illius cibus ante desiderabilis.
20 úgy, hogy megutálja élete a kenyeret, és lelke a régi kedvelt ételt;
21 Tabescet caro ejus,
et ossa, quæ tecta fuerant, nudabuntur.
21 húsa elsorvad, csontjai pedig, amelyek be voltak borítva, előtűnnek.
22 Appropinquavit corruptioni anima ejus,
et vita illius mortiferis.
22 Lelke a sírveremhez közeledik, és élete a halálthozókhoz.
23 Si fuerit pro eo angelus loquens,
unus de millibus, ut annuntiet hominis æquitatem,
23 De ha közbenjár érte egy angyal, csak egy az ezer közül, hogy hírül adja az embernek kötelességét,
24 miserebitur ejus, et dicet :
Libera eum, ut non descendat in corruptionem :
inveni in quo ei propitier.
24 megkönyörül majd rajta és mondja: ‘Engedd őt szabadon, hogy ne szálljon a sírverembe, megtaláltam már, amiért neki kegyelmezzek.’
25 Consumpta est caro ejus a suppliciis :
revertatur ad dies adolescentiæ suæ.
25 Ha el is sorvadt teste a büntetésektől, újra kezdi ifjúsága napjait.
26 Deprecabitur Deum, et placabilis ei erit :
et videbit faciem ejus in jubilo,
et reddet homini justitiam suam.
26 Könyörög Istenhez, és ő kegyébe fogadja, hogy ujjongva láthassa arcát, és visszaadja az embernek igazságát.
27 Respiciet homines, et dicet : Peccavi,
et vere deliqui, et ut eram dignus, non recepi.
27 Körültekint az emberek között és mondja: ‘Vétkeztem és valóban helytelenül cselekedtem, de nem bűnhődtem, amint méltó voltam:
28 Liberavit animam suam, ne pergeret in interitum,
sed vivens lucem videret.
28 megváltotta lelkemet, hogy ne szálljon a sírverembe, hanem éljek és lássam a napvilágot!’
29 Ecce hæc omnia operatur Deus
tribus vicibus per singulos,
29 Íme, mindezeket cselekszi Isten, kétszer is, akár háromszor is az emberrel,
30 ut revocet animas eorum a corruptione,
et illuminet luce viventium.
30 hogy visszarántsa lelkét az enyészettől, hogy megvilágítsa az élők napfényével.
31 Attende, Job, et audi me :
et tace, dum ego loquor.
31 Figyelmezz, Jób, és hallgass rám! Légy csendben, hadd beszéljek én!
32 Si autem habes quod loquaris, responde mihi :
loquere, volo enim te apparere justum.
32 Ha van mondanivalód, felelj meg nekem, beszélj, mert szívesen adnék neked igazat.
33 Quod si non habes, audi me :
tace, et docebo te sapientiam.		33 Ha pedig nincs mit mondanod, hallgass engem, légy csendben, majd bölcsességre tanítalak!«