Jó 31

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Pepigi fœdus cum oculis meis, ut ne cogitarem quidem de virgine.	1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.
2 Quam enim partem haberet in me Deus desuper, et hæreditatem Omnipotens de excelsis ?	2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Numquid non perditio est iniquo, et alienatio operantibus injustitiam ?	3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!
4 Nonne ipse considerat vias meas, et cunctos gressus meos dinumerat ?	4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?
5 Si ambulavi in vanitate, et festinavit in dolo pes meus,	5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?
6 appendat me in statera justa, et sciat Deus simplicitatem meam.	6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!
7 Si declinavit gressus meus de via, et si secutum est oculos meos cor meum, et si manibus meis adhæsit macula,	7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?
8 seram, et alius comedat, et progenies mea eradicetur.	8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!
9 Si deceptum est cor meum super muliere, et si ad ostium amici mei insidiatus sum,	9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?
10 scortum alterius sit uxor mea, et super illam incurventur alii.	10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!
11 Hoc enim nefas est, et iniquitas maxima.	11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,
12 Ignis est usque ad perditionem devorans, et omnia eradicans genimina.	12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.
13 Si contempsi subire judicium cum servo meo et ancilla mea, cum disceptarent adversum me :	13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?
14 quid enim faciam cum surrexerit ad judicandum Deus ? et cum quæsierit, quid respondebo illi ?	14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?
15 Numquid non in utero fecit me, qui et illum operatus est, et formavit me in vulva unus ?	15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?
16 Si negavi quod volebant pauperibus, et oculos viduæ expectare feci ;	16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?
17 si comedi buccellam meam solus, et non comedit pupillus ex ea	17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?
18 (quia ab infantia mea crevit mecum miseratio, et de utero matris meæ egressa est mecum) ;	18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –
19 si despexi pereuntem, eo quod non habuerit indumentum, et absque operimento pauperem ;	19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,
20 si non benedixerunt mihi latera ejus, et de velleribus ovium mearum calefactus est ;	20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?
21 si levavi super pupillum manum meam, etiam cum viderem me in porta superiorem :	21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?
22 humerus meus a junctura sua cadat, et brachium meum cum suis ossibus confringatur.	22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!
23 Semper enim quasi tumentes super me fluctus timui Deum, et pondus ejus ferre non potui.	23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.
24 Si putavi aurum robur meum, et obrizo dixi : Fiducia mea ;	24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!
25 si lætatus sum super multis divitiis meis, et quia plurima reperit manus mea ;	25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?
26 si vidi solem cum fulgeret, et lunam incedentem clare,	26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?
27 et lætatum est in abscondito cor meum, et osculatus sum manum meam ore meo :	27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?
28 quæ est iniquitas maxima, et negatio contra Deum altissimum.	28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!
29 Si gavisus sum ad ruinam ejus qui me oderat, et exsultavi quod invenisset eum malum :	29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?
30 non enim dedi ad peccandum guttur meum, ut expeterem maledicens animam ejus.	30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.
31 Si non dixerunt viri tabernaculi mei : Quis det de carnibus ejus, ut saturemur ?	31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’
32 foris non mansit peregrinus : ostium meum viatori patuit.	32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –
33 Si abscondi quasi homo peccatum meum, et celavi in sinu meo iniquitatem meam ;	33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?
34 si expavi ad multitudinem nimiam, et despectio propinquorum terruit me : et non magis tacui, nec egressus sum ostium.	34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?
35 Quis mihi tribuat auditorem, ut desiderium meum audiat Omnipotens, et librum scribat ipse qui judicat,	35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,
36 ut in humero meo portem illum, et circumdem illum quasi coronam mihi ?	36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!
37 Per singulos gradus meos pronuntiabo illum, et quasi principi offeram eum.	37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!
38 Si adversum me terra mea clamat, et cum ipsa sulci ejus deflent :	38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?
39 si fructus ejus comedi absque pecunia, et animam agricolarum ejus afflixi :	39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?
40 pro frumento oriatur mihi tribulus, et pro hordeo spina. Finita sunt verba Job.	40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.