Tobia 10

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Et cotidie ex illo die computabat Thobi dies, in quibus iret et inquibus reverteretur filius eius. Et, postquam consummati sunt dies, et filiuseius non veniebat,	1 Ettől kezdve Tóbit számolgatta, hogy hány nap kell fiának az oda- és visszautazáshoz. Amikor ezek a napok elteltek és fia nem érkezett meg
2 dixit: “ Numquid detentus est ibi? Aut numquid Gabaelmortuus est, et nemo illi reddit pecuniam? ”.	2 ezt mondta: »Talán elutasították ott? Vagy talán meghalt Gábael és nincs aki odaadja a pénzt?«
3 Et contristari coepit.	3 Kezdett aggódni.
4 EtAnna uxor illius dixit: “ Periit filius meus et iam non est inter vivos. Quaretardat? ”. Et coepit plorare et lugere filium suum et dixit:	4 Felesége, Anna ezt mondta: »Elveszett a fiam és már nincs életben. Miért késik?« Elkezdte siratni és gyászolni fiát és ezt mondta:
5 “ Vae mihi,fili, quia te dimisi ire, lumen oculorum meorum! ”.	5 »Jaj nekem fiam, miért engedtelek el, szemem fénye!«
6 Cui Thobi dicebat: “Tace, noli computare, soror; salvus est filius noster, sed certe mora fuit illisibi, et homo, qui cum illo ivit, fidelis est et est ex fratribus nostris. Nolitaediare pro illo, soror, iam veniet ”.	6 Tóbit ezt mondta neki: »Hallgass el és ne aggodalmaskodjál nővérem, jól van a fiúnk. Valami közbejött neki ott. Az az ember, aki vele ment megbízható és testvéreink közül való. Ne keseregj miatta nővérem, nemsokára itt lesz.«
7 Et illa dixit: “ Tace a me; nolime seducere! Periit filius meus ”. Et exsiliens circumspiciebat cotidie viam,qua filius eius profectus erat, et nihil gustabat; et, cum occidisset sol,introibat et lugebat lacrimans tota nocte et non dormiebat. Et, ut consummati sunt quattuordecim dies nuptiarum, quos iuraverat Raguelfacere filiae suae, exiit ad illum Thobias et dixit: “ Dimitte me. Scio enimquia pater meus et mater mea non credunt se adhuc visuros me. Nunc itaque peto,pater, ut dimittas me, et eam ad patrem meum; iam tibi indicavi quomodo illumreliquerim ”.	7 Ő azonban ezt mondta: »Ne mondj nekem semmit, ne próbálj hitegetni! Meghalt a fiam.« Mindennap kiment és kémlelte az utat, amelyen fia elment, és semmit sem evett. Amikor a nap lenyugodott, hazament és kesergett könnyezve egész éjszaka, és nem aludt. Amikor eltelt a menyegző tizennégy napja, amit Ráguel fogadott, hogy leányának rendez, így szólt hozzá Tóbiás: »Engedj el. Tudom, hogy apám és anyám már nem hisznek abban, hogy viszontlátnak engem. Ezért kérlek, apám, engedj el, hogy apámhoz visszatérjek. Elmondtam már neked, hogy milyen állapotban hagytam őt otthon.«
8 Et dixit Raguel Thobiae: “ Remane, fili, remane penes me, etego nuntios mitto ad Thobin patrem tuum, et indicabunt illi de te ”.	8 Ráguel ezt mondta Tóbiásnak: »Maradj, fiam, maradj nálam! Én majd küldök hírnököket apádhoz, Tóbithoz, és hírt visznek rólad.«
9 Etdixit illi: “ Minime; peto, ut dimittas me hinc ad patrem meum ”.	9 Tóbiás ezt mondta: »Kérlek, engedj csak el innen apámhoz.«
10 Etsurgens Raguel tradidit Thobiae Saram uxorem eius et dimidiam partem substantiaesuae, pueros et puellas, oves et boves, asinos et camelos, vestem et pecuniam etvasa.	10 Fölkelt ekkor Ráguel, átadta Tóbiásnak feleségét, Sárát, vagyonának felét, szolgákat, szolgálókat, juhokat, ökröket, szamarakat és tevéket, ruhát, pénzt és egyéb tárgyakat.
11 Et dimisit illos et vale illi fecit et dixit illi: “ Sanus sis, fili,et vade sanus! Dominus caeli bene dirigat vias vestras; et videam ex vobisfilios, antequam moriar ”.	11 Majd békében bocsátotta el őket és így búcsúzott Tóbiástól: »Jó egészséget kívánok fiam, és szerencsés utat! Az ég Ura vezessen titeket, s láthassam gyermekeiteket, mielőtt meghalok.«
12 Et osculatus est Saram filiam suam et dixitilli: “ Filia, honorem habe socero tuo et socrui tuae, quia ipsi amodo suntparentes tui tamquam hi qui te genuerunt. Vade in pacem, filia! Audiam de teauditionem bonam in vita mea ”. Et osculatus est eam et dimisit illos. Et Ednadixit Thobiae: “ Fili et frater dilecte, te restituat Dominus caeli, et videamfilios tuos et Sarae filiae meae, antequam moriar, ut delecter coram Domino. Egotrado tibi filiam meam tamquam depositum, ut non vexes eam omnibus diebus vitaetuae. Vade, fili, in pacem. Ego mater tua amodo, et Sara soror tua. Benedirigamur omnes in ipso omnibus diebus vitae nostrae ”. Et osculata est amboset dimisit illos sanos.	12 Megcsókolta leányát, Sárát és ezt mondta neki: »Leányom, tiszteld apósodat és anyósodat! Ők már éppúgy szüleid, mint mi, akik életet adtunk neked. Menj békével leányom! Mindig jót halljak rólad, amíg csak élek!« Majd megcsókolta és útra bocsátotta őket. Edna ezt mondta Tóbiásnak: »Fiam és kedves testvérem, vezessen vissza az Úr és láthassam gyermekeiteket, a tieidet és Sára lányomét, mielőtt meghalok, hogy örvendjek az Úr előtt. Átadtam neked leányomat, vigyázz rá. Ne szomorítsd meg egész életedben. Menj békében, fiam! Mostantól fogva anyád vagyok, Sára pedig a nővéred. Bárcsak boldogok lehetnénk mindnyájan egész életünkben.« Megcsókolta és örömmel bocsátotta el őket.
13 Et discessit Thobias a Raguel gaudens et benedicensDominum caeli et terrae, regem omnium, quia direxerat viam eius. Et benedixitRaguel et Ednae uxori eius et dixit eis: “ Fiat mihi honorare vos tamquamparentes meos omnibus diebus vitae vestrae ”.	13 Tóbiás örömmel távozott Rágueltől, áldotta az ég és föld Urát, a mindenség Királyát, hogy sikeressé tette útját. Áldotta Ráguelt és feleségét Ednát, és ezt mondta nekik: »Bárcsak úgy tisztelhetnélek benneteket, mint szüleimet egész életemben.«