1 ויהי בימים ההם בהקבץ עם רב ואין להם מה יאכלו ויקרא אל תלמידיו ויאמר אליהם | 1 Azokban a napokban, amikor ismét nagy tömeg volt együtt és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait és azt mondta nekik: |
2 נכמרו רחמי על העם כי זה שלשת ימים עמדו עמדי ואין להם לחם לאכל | 2 »Sajnálom a tömeget, mert íme, már három napja velem vannak, és nincs mit enniük. |
3 והיה בשלחי אותם רעבים לבתיהם יתעלפו בדרך כי יש מהם אשר באו ממרחק | 3 Ha étlen bocsátom haza őket, ellankadnak az úton, mert egyesek messziről jöttek közülük.« |
4 ויענו אתו תלמידיו מאין יוכל איש להשביע את אלה פה במדבר לחם | 4 Tanítványai azt felelték neki: »Hogyan tarthatná jól az ember ezeket kenyérrel itt a pusztában?« |
5 וישאל אותם כמה ככרות לחם יש לכם ויאמרו שבע | 5 Ő pedig megkérdezte őket: »Hány kenyeretek van?« Azok azt felelték: »Hét.« |
6 ויצו את העם לשבת לארץ ויקח את שבע ככרות הלחם ויברך ויפרס ויתן אותם לתלמידיו לשום לפניהם וישימו לפני העם | 6 Erre megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjen le a földre. Fogta a hét kenyeret, hálát adott, megszegte és odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék; és azok a tömeg elé tették. |
7 ויהי להם מעט דגים קטנים ויברך ויאמר לשום לפניהם גם את אלה | 7 Egy kevés haluk is volt; azokat is megáldotta, és szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. |
8 ויאכלו וישבעו וישאו מן הפתותים הנותרים שבעת דודים | 8 Aztán ettek és jóllaktak. Végül a megmaradt darabokból hét kosárral szedtek össze. |
9 והאכלים היו כארבעת אלפי איש וישלחם | 9 Akik ettek, mintegy négyezren voltak. Majd elbocsátotta őket. |
10 אז ירד באניה עם תלמידיו ויבא אל גלילות דלמונתא | 10 Ő pedig azonnal beszállt a hajóba tanítványaival és Dalmanuta vidékére ment. |
11 ויצאו הפרושים ויחלו להתוכח אתו וישאלו מעמו אות מן השמים והם מנסים אתו | 11 Ekkor kijöttek a farizeusok, elkezdtek vele vitatkozni, és kísértették őt, égi jelet kérve tőle. |
12 ויאנח ברוחו ויאמר מה הדור הזה מבקש לו אות אמן אמר אני לכם אם ינתן אות לדור הזה | 12 Ekkor lelke mélyéből felsóhajtott és azt mondta: »Miért kér jelet ez a nemzedék? Bizony, mondom nektek: nem kap jelet ez a nemzedék.« |
13 ויעזב אותם וירד באניה וישב ויעבר אל עבר הים | 13 Azután otthagyta őket, ismét a hajóba szállt, és átkelt a túlsó partra. |
14 וישכחו לקחת אתם לחם ולא היה להם באניה בלתי אם ככר לחם אחת | 14 Közben elfelejtettek kenyeret vinni, és egy kenyérnél több nem volt náluk a hajóban. |
15 ויזהר אותם לאמר ראו השמרו לכם משאר הפרושים ומשאר הורדוס | 15 Ekkor így intette őket: »Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától.« |
16 ויחשבו ויאמרו איש אל רעהו על כי לחם אין אתנו | 16 Azok pedig tanakodtak egymás közt, arra gondolva, hogy: »Nincsen kenyerünk.« |
17 וידע ישוע ויאמר להם מה תחשבו על כי לחם אין לכם העוד לא תשכילו ולא תבינו ולבכם עודנו מטמטם | 17 Jézus észrevette ezt, és azt mondta nekik: »Miért tanakodtok azon, hogy nincsen kenyeretek? Még mindig nem tudjátok és nem értitek a dolgot? Még mindig el van vakulva a szívetek? |
18 עינים לכם ולא תראו ואזנים לכם ולא תשמעו ולא תזכרו | 18 Van szemetek, és nem láttok? Van fületek, és nem hallotok? Nem emlékeztek arra, |
19 כאשר פרסתי את חמשת ככרות הלחם לחמשת אלפי איש כמה סלים מלאי פתותים נשאתם ויאמרו אליו שנים עשר | 19 hogy amikor az öt kenyeret ötezernek megtörtem, hány tele kosár hulladékot szedtetek fel?« Azt felelték neki: »Tizenkettőt.« |
20 ובשבע לארבעת אלפי איש כמה דודים מלאי פתותים נשאתם ויאמרו אליו שבעה | 20 »És amikor a hét kenyeret négyezernek, hány kosár maradékot szedtetek össze?« Azt felelték neki: »Hetet.« |
21 ויאמר אליהם איך לא תבינו | 21 Erre így szólt hozzájuk: »Miért van tehát az, hogy mégsem értitek?« |
22 ויבא אל בית צידה ויביאו אליו איש עור ויתחננו לו לגעת בו | 22 Azután Betszaidába érkeztek. Egy vakot vezettek hozzá, és kérték őt, hogy érintse meg. |
23 ויאחז ביד העור ויוליכהו אל מחוץ לכפר וירק בעיניו וישם את ידיו עליו וישאלהו לאמר הראה אתה דבר | 23 Ő kézen fogta a vakot, kivezette a helységből, és a szemére köpve rátette a kezeit, aztán megkérdezte tőle, hogy lát-e valamit. |
24 ויבט ויאמר אראה את בני האדם כי מתהלכים כאילנות אני ראה | 24 Az föltekintett és azt mondta: »Látom az embereket, mintha a fák járkálnának.« |
25 ויוסף לשום את ידיו על עיניו ותפקחנה עיניו וירפא וירא הכל היטב עד למרחוק | 25 Azután ismét a szemére tette a kezét, mire az látni kezdett, meggyógyult, és tisztán látott mindent. |
26 וישלחהו אל ביתו לאמר אל תבא בתוך הכפר ואל תדבר לאיש בכפר | 26 S ő ezzel küldte őt haza: »A faluba ne menj be!« |
27 ויצא ישוע ותלמידיו ללכת אל כפרי קיסרין של פילפוס ויהי בדרך וישאל את תלמידיו ויאמר אליהם מה אמרים עלי האנשים מי אני | 27 Jézus ezután elment tanítványaival Fülöp Cézáreájának falvaiba. Az úton megkérdezte tanítványait: »Kinek tartanak engem az emberek?« |
28 ויענו ויאמרו יוחנן המטביל ויש אמרים אליהו ואחרים אמרים אחד מן הנביאים | 28 Ők azt felelték neki: »Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások pedig egynek a próféták közül.« |
29 וישאל אתם לאמר ואתם מה תאמרו עלי מי אני ויען פטרוס ויאמר אליו אתה הוא המשיח | 29 Erre megkérdezte őket: »És ti kinek tartotok engem?« Péter felelt neki: »Te vagy a Krisztus.« |
30 ויצו אתם בגערה לבלתי דבר עליו לאיש | 30 Ő ekkor a lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla. |
31 ויחל ללמדם כי צריך בן האדם לענות הרבה וימאס על ידי הזקנים והכהנים הגדולים והסופרים ויומת ומקצה שלשת ימים קום יקום | 31 Ezután elkezdte őket tanítani arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie. El kell, hogy vessék a vének, a főpapok és az írástudók, meg kell, hogy öljék, és három nap múlva föl kell támadnia. |
32 והוא בגלוי דבר את הדבר הזה ויקחהו פטרוס ויחל לגער בו | 32 Egész nyíltan mondta el nekik ezt a dolgot. Ekkor Péter félrehívta őt, és kezdte lebeszélni. |
33 ויפן אחריו ויבט את תלמידיו ויגער בפטרוס לאמר סור מעל פני השטן כי אין לבך לדברי האלהים כי אם לדברי האדם | 33 De ő megfordult, a tanítványaira tekintett, és megdorgálta Pétert ezekkel a szavakkal: »Távozz előlem, Sátán! Mert nem az Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével.« |
34 ויקרא אל העם ואל תלמידיו ויאמר אליהם החפץ ללכת אחרי יכחש בנפשו וישא את צלבו וילך אחרי | 34 Azután magához hívta a tömeget a tanítványaival együtt, és azt mondta nekik: »Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem. |
35 כי כל אשר יחפץ להושיע את נפשו תאבד נפשו ממנו וכל אשר תאבד לו נפשו למעני ולמען הבשורה הוא יושיענה | 35 Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. |
36 כי מה יסכן לאדם כי יקנה את כל העולם ונשחתה נפשו | 36 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát vallja? |
37 או מה יתן איש פדיון נפשו | 37 Hisz mit adhat az ember cserébe a lelkéért? |
38 כי כל איש אשר הייתי אני ודברי לו לחרפה בדור הנאף והחוטא הזה אף הוא יהיה לחרפה לבן האדם בבואו בכבוד אביו עם המלאכים הקדושים | 38 Mert aki szégyell engem és az én igéimet ebben a házasságtörő és bűnös korban, az Emberfia is szégyellni fogja azt, amikor eljön Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal.« |