| 1 Ora il popolo era come coloro che rimpiangono la loro sfortuna agli orecchi di Jahve. E Jahve udì: la sua ira si infiammò, si accese contro di loro il fuoco di Jahve e divorò un’estremità dell’accampamento. | 1 Ezenközben zúgolódás támadt az Úr ellen a nép között a fáradság miatt. Amikor az Úr ezt meghallotta, megharagudott és kigyulladt ellenük az Úr tüze és emészteni kezdte a tábor szélét. |
| 2 Il popolo mandò grida di aiuto a Mosè. Mosè intercedette presso Jahve e il fuoco si spense. | 2 Amikor azonban a nép Mózeshez kiáltott, Mózes könyörgött az Úrhoz és a tűz elenyészett. |
| 3 Quel luogo fu chiamato Tabera, poichè il fuoco di Jahve si era acceso contro di loro. | 3 Erre elnevezte azt a helyet Taberának (azaz Gyulladásnak), mivel kigyulladt ellenük az Úr tüze. |
| 4 La moltitudine mista che era in mezzo al popolo fu presa da forti brame; anche i figli di Israele ricominciarono a piangere dicendo: « Se avessimo carne da mangiare! | 4 Az a gyülevész népség pedig, amely velük feljött, kívánságra gerjedt, s leült és siránkozott és Izrael fiait is csatlakozásra bírta és azt mondta: »Ki ad nekünk húst enni? |
| 5 Ci ricordiamo del pesce che in Egitto mangiavamo gratis, dei cocomeri, dei meloni, dei porri, delle cipolle e dell’aglio. | 5 Emlékszünk a halra, amelyet ingyen ettünk Egyiptomban, eszünkbe jut az uborka, a dinnye, a póréhagyma, a vöröshagyma s a fokhagyma. |
| 6 Ora invece la nostra gola è all’asciutto. Non c’è nulla! I nostri occhi non vedono che manna! ». | 6 Most száraz a torkunk: nem lát szemünk semmi mást, csak mannát.« |
| 7 La manna era come il seme di coriandolo e aveva l’aspetto del bdellio. | 7 A manna olyan volt, mint a koriander magva, olyan színű, mint a bdellium; |
| 8 Il popolo si spargeva per raccoglierla, poi la riduceva in farina con la mola o pestandola nel mortaio e infine la cuoceva in una pentola e preparava focacce. Il suo sapore era di una focaccia con l’olio. | 8 a nép körüljárt, felszedte, megőrölte a kézimalmon vagy megtörte a mozsárban, aztán megfőzte a fazékban, s kalácsot készített belőle, olyan ízűt, mint az olajos lepény. |
| 9 Quando, nella notte, discendeva la rugiada, discendeva anche la manna. | 9 Amikor éjjel leszállt a táborra a harmat, leszállt vele a manna is. |
| 10 Mosè udì il popolo piangere: famiglia per famiglia, ognuno piangeva all’ingresso della propria tenda. Allora l’ira di Jahve si infiammò molto e agli occhi di Mosè fu un male. | 10 Hallotta tehát Mózes, hogy siránkozik a nép családról családra, mindenki a sátra ajtajában. Erre igen felgerjedt az Úr haragja, de Mózesnek is tűrhetetlennek tűnt ez a dolog. |
| 11 Disse dunque a Jahve: « Perchè tratti male il tuo servitore? Perchè non ho trovato grazia ai tuoi occhi così da porre su di me l’onere di tutto questo popolo? | 11 Azt mondta azért az Úrnak: »Miért nyomorítottad meg szolgádat? Miért nem lelek kegyelmet előtted, s miért raktad énrám az egész nép terhét? |
| 12 Ho io forse concepito tutto questo popolo? L’ho forse generato io così che tu mi dica: “ Portalo sul seno come un balia porta il lattante fino al suolo che io ho promesso con giuramento ai suoi padri? ”. | 12 Hát én fogantam-e ezt az egész sokaságot, vagy én szültem-e őt, hogy azt mondod nekem: ‘Hordozd őket kebleden, amint a dajka szokta hordozni a csecsemőt, s vidd el őket arra a földre, amely felől megesküdtél atyáiknak?’ |
| 13 Donde posso avere la carne da dare a tutto questo popolo? Essi infatti piangono intorno a me dicendo: ‘““ Dacci carne da mangiare ”. | 13 Honnan vegyek húst, hogy adjak ekkora sokaságnak? Sírnak nekem és mondják: ‘Adj nekünk húst enni!’ |
| 14 Non posso portare da solo tutto questo popolo: è troppo pesante per me! | 14 Én egyedül nem győzöm ezt az egész népet, mert nehéz az nekem. |
| 15 Uccidimi piuttosto di continuare a trattarmi così! Avessi trovato grazia ai tuoi occhi così da non sentire più la mia sfortuna! ». | 15 Ha azonban te másként ítélsz, akkor kérlek, ölj meg engem, s találjak kegyelmet szemed előtt, hogy ne szenvedjek ennyi nyomorúságot.« |
| 16 Jahve disse a Mosè: « Radunami settanta anziani di Israele, quelli che tu sai essere anziani e scribi del popolo. Li condurrai alla Tenda del convegno: stiano qui insieme con te. | 16 Azt mondta erre az Úr Mózesnek: »Gyűjts egybe nekem hetven olyan férfit Izrael vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei s elöljárói, s vidd őket a szövetség sátrának ajtajához és állítsd ott őket magad mellé. |
| 17 lo discenderò e parlerò con te, toglierò parte dello spirito che è su di te per metterlo su di loro: porteranno con te l’onere del popolo così da non portarlo più tu solo. | 17 Én majd leszállok és szólok neked, s elveszek lelkedből, s odaadom nekik, hogy hordozzák veled a nép terhét, s ne terheljen az téged egyedül. |
| 18 Dirai al popolo: “ Santificatevi per domani e mangerete carne, poichè avete pianto alle orecchie di Jahve, dicendo: Se avessimo carne da mangiare! In Egitto noi eravamo felici! Jahve vi darà carne da mangiare. | 18 A népnek pedig mondd: Szentelődjetek meg: holnap húst esztek. Hallottam ugyanis, hogy azt mondtátok: ‘Ki ad nekünk húst enni? Jó volt nekünk Egyiptomban.’ – Ad tehát majd nektek húst az Úr, s esztek, |
| 19 Non ne avrete da mangiare soltanto per un giorno nè per due nè per cinque nè per dieci nè per venti giorni, | 19 nem egy nap, sem kettőn, sem ötön, sem tízen, sem húszon, |
| 20 ma per tutto un mese, finchè non esca dalle vostre narici e vi venga a nausea. Perchè avete rigettato Jahve che è in mezzo a voi e avete pianto innanzi a lui dicendo: Per qual motivo siamo usciti dall’Egitto? ” ». | 20 hanem egy egész hónapig, míg ki nem jön orrotokon, s utálatossá nem válik, mivel megvetettétek az Urat, aki közöttetek van és sírtatok előtte, mondván: ‘Miért jöttünk ki Egyiptomból?’« |
| 21 Mosè disse: « Il popolo in mezzo al quale mi trovo conta seicentomila uomini a piedi e tu dici: “ Da’ loro carne da mangiare per tutto un mese ”. | 21 Azt mondta erre Mózes: »Hatszázezer gyalogosa van e népnek, s te azt mondod: ‘Húst adok nekik enni egy egész hónapig?’ |
| 22 Si può uccidere per essi tanto bestiame minuto e grosso così che ne abbiano a sufficienza? ». | 22 Talán bizony juhok s marhák sokasága kerül levágásra, hogy elég legyen eledelül, vagy egybegyűlik a tenger minden hala, hogy jóllakassa őket?« |
| 23 Jahve rispose a Mosè: « È forse corta la mano di Jahve? Ora tu vedrai se si realizzerà o no la parola innanzi a te». | 23 Azt felelte neki az Úr: »Hát erőtlen-e az Úr keze? Nos, majd meglátod, valóban beteljesedik-e beszédem?« |
| 24 Mosè uscì per riferire al popolo le parole di Jahve. Poi radunò settanta anziani del popolo e li fece stare intorno alla Tenda. | 24 Elment tehát Mózes és elmondta a népnek az Úr szavait, s egybegyűjtött hetven férfit Izrael vénei közül, s odaállította őket a sátor köré. |
| 25 Jahve discese nella nube e parlò con lui, tolse parte dello Spirito che era su di lui e lo mise sui settanta anziani. Appena lo spirito si posò su di loro, quelli furono rapiti in estasi profetica; ma dopo ciò non si ripetè più. | 25 Ekkor leszállt az Úr a felhőben, szólt hozzá és elvett abból a lélekből, amely Mózesen volt, s odaadta a hetven férfinak. Ezek, amikor megnyugodott rajtuk a Lélek, akkor prófétálni kezdtek, máskor azonban nem. |
| 26 Ora due uomini erano rimasti nell’accampamento: uno si chiamava Eldad, l’altro Medad. Su di loro si posò lo spirito. Essi pure erano tra gli iscritti, sebbene non fossero usciti verso la Tenda. Furono rapiti in estasi profetica nell’accampamento. | 26 Két férfi azonban a táborban maradt: az egyiket Eldádnak, a másikat Medádnak hívták; ezeken is megnyugodott a Lélek, mert ők is az összeírtak között voltak, csak nem mentek ki a sátorhoz. |
| 27 Un giovane corse ad annunciare a Mosè: « Eldad e Medad sono rapiti in estasi profetica nell’accampamento ». | 27 Amikor ezek prófétálni kezdtek a táborban, elszaladt egy legény, s jelentette Mózesnek: »Eldád és Medád prófétálnak a táborban.« |
| 28 Prese la parola Giosuè, figlio di Nun, che fin dalla giovinezza era al servizio di Mosè e disse: « Mosè mio signore, impediscili! ». | 28 Nyomban azt mondta Józsue, Nún fia, Mózesnek sokak közül kiválasztott szolgája: »Uram, Mózes, tiltsd meg nekik!« |
| 29 Mosè gli rispose: «Sei tu geloso per me? Fosse profeta l’intero Popolo! Jahve faccia discendere su di loro il suo spirito! ». | 29 Ám ő azt mondta: »Mit féltékenykedsz miattam? Bárcsak az egész nép prófétálna, s az Úr nekik adná Lelkét!« |
| 30 Mosè ritornò quindi all’accampamento e con lui gli anziani di Israele. | 30 Aztán Mózes meg Izrael vénei visszatértek a táborba. |
| 31 Si levò un vento da parte di Jahve, che trasportò quaglie dal mare e le fece cadere sull’accampamento. Alla distanza di un giorno di cammino, da una parte e dall’altra intorno all’accampamento, ce n’erano due cubiti sulla superficie della terra. | 31 Ekkor szél érkezett az Úrtól, fürjeket ragadott fel a tengeren túlról, s elhozta őket és a táborra hullatta, egynapi járóföldre körös-körül, a tábor minden oldalán; két könyöknyi magasságban repdestek a föld felett a levegőben. |
| 32 Per tutto quel giorno, per tutta la notte e per tutto il giorno successivo il popolo si alzò e raccolse le quaglie; chi ne raccolse di meno ne ebbe dieci homer. Le uccisero e le stesero a seccare intorno all’accampamento. | 32 Felkerekedett erre a nép, s azon az egész napon és éjszakán meg a következő napon szedte a fürjeket. Még aki keveset gyűjtött, annak is volt tíz hómernyi; és kiterítették őket a tábor körül. |
| 33 Ma la carne era ancora tra i loro denti, essi non l’avevano ancora finita, e l’ira di Jahve si infiammò contro il popolo. Jahve colpì il popolo con una grande mortalità. | 33 Még a foguk között volt a hús és még el sem fogyott ez az eledel, amikor íme, felgerjedt az Úr haragja a nép ellen, s megverte felette nagy csapással. |
| 34 Quel luogo fu chiamato Kibrot-Hattaava, poichè vi furono sepolti coloro che si erano abbandonati alle loro brame. | 34 Erre elnevezték azt a helyet a Kívánkozás sírjainak, mert ott temették el a kívánkozó népet. |
| 35 Da Kibrot-Hattaava il popolo partì per Khazerot e rimase a Khazerot. | 35 Aztán elindultak a Kívánkozás sírjaitól, s eljutottak Hácerótba, s ott telepedtek meg. |
