Atti degli Apostoli 7

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Dixit autem princeps sacerdo tum: “ Si haec ita se habent? ”.	1 A főpap erre megkérdezte tőle: »Csakugyan így áll a dolog?«
2 Quiait: “ Viri fratres et patres, audite. Deus gloriae apparuit patri nostroAbraham, cum esset in Mesopotamia, priusquam moraretur in Charran,	2 Ő pedig azt felelte: »Férfiak, testvérek és atyák, halljátok! A dicsőség Istene megjelent atyánknak, Ábrahámnak, midőn Mezopotámiában tartózkodott, és mielőtt Háránba költözött.
3 et dixit adillum: “Exi de terra tua et de cognatione tua et veni in terram, quam tibimonstravero”.	3 Így szólt hozzá: ‘Menj ki földedről és rokonságodból, s jöjj arra a földre, amelyet mutatok neked’ .
4 Tunc egressus de terra Chaldaeorum habitavit in Charran. Etinde, postquam mortuus est pater eius, transtulit illum in terram istam, in quanunc vos habitatis;	4 Erre elhagyta a káldeaiak országát, és Háránba költözött. Innen pedig atyja halála után áthozta őt erre a földre, amelyen ti laktok most.
5 et non dedit illi hereditatem in ea nec passum pedis etrepromisit dare illi eam in possessionem et semini eius post ipsum, cum nonhaberet filium.	5 Nem adott ugyan belőle neki talpalatnyi örökséget sem, de megígérte, hogy birtokul adja neki és utódainak őutána , bár nem volt még fia.
6 Locutus est autem sic Deus: “Erit semen eius accola in terraaliena, et servituti eos subicient et male tractabunt annis quadringentis;	6 Isten ezt mondta neki: ‘Az ő utóda hontalanként fog lakni idegen földön, szolgaságba hajtják és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.
7 etgentem, cui servierint, iudicabo ego, dixit Deus; et post haec exibunt etdeservient mihi in loco isto”.	7 De én – mondja az Úr – megítélem a nemzetet, amelynek szolgái lesznek, azután majd kivonulnak és szolgálni fognak nekem ezen a helyen’ .
8 Et dedit illi testamentum circumcisionis; etsic genuit Isaac et circumcidit eum die octava, et Isaac Iacob, et Iacobduodecim patriarchas.	8 Egyben megkötötte vele a körülmetélés szövetségét. Ábrahámnak így lett a fia Izsák, akit körülmetélt a nyolcadik napon, Izsáké pedig Jákob, Jákobé meg a tizenkét pátriárka.
9 Et patriarchae aemulantes Ioseph vendiderunt inAegyptum; et erat Deus cum eo	9 A pátriárkák irigységből eladták Józsefet Egyiptomba, de Isten vele volt ,
10 et eripuit eum ex omnibus tribulationibus eiuset dedit ei gratiam et sapientiam in conspectu pharaonis regis Aegypti; etconstituit eum praepositum super Aegyptum et super omnem domum suam.	10 s kiragadta őt minden viszontagságából. Kegyelmet s bölcsességet adott neki a fáraónak, Egyiptom királyának a színe előtt, úgyhogy az megtette őt kormányzónak Egyiptom fölé és a tulajdon egész háza fölé .
11 Venitautem fames in universam Aegyptum et Chanaan et tribulatio magna, et noninveniebant cibos patres nostri.	11 Akkoriban éhínség és nagy nyomorúság sújtotta egész Egyiptomot és Kánaánt, s atyáink nem találtak élelmet.
12 Cum audisset autem Iacob esse frumentum inAegypto, misit patres nostros primum;	12 Mikor azonban Jákob meghallotta, hogy Egyiptomban van gabona, elküldte atyáinkat első ízben;
13 et in secundo cognitus est Ioseph afratribus suis, et manifestatum est pharaoni genus Ioseph.	13 a második alkalommal a testvérei megismerték Józsefet, és a fáraó előtt kitudódott a származása.
14 Mittens autemIoseph accersivit Iacob patrem suum et omnem cognationem in animabus septuagintaquinque;	14 József erre érte küldött és elhivatta atyját, Jákobot és egész rokonságát, hetvenöt lelket.
15 et descendit Iacob in Aegyptum. Et defunctus est ipse et patresnostri;	15 Jákob tehát lement Egyiptomba, s aztán ő és atyáink meghaltak.
16 et translati sunt in Sichem et positi sunt in sepulcro, quod emitAbraham pretio argenti a filiis Hemmor in Sichem.	16 Átvitték őket Szíchembe, és eltemették a sírba, amelyet Ábrahám vett meg ezüstpénzen a szichemi Hámor fiaitól .
17 Cum appropinquaret autem tempus repromissionis, quam confessus erat DeusAbrahae, crevit populus et multiplicatus est in Aegypto,	17 Mikor azonban elközelgett az ígéret ideje, amelyet Isten Ábrahámnak adott, a nép gyarapodott és sokasodott Egyiptomban,
18 quoadusque surrexitrex alius super Aegypto, qui non sciebat Ioseph.	18 amíg másik király nem támadt Egyiptomban, aki nem ismerte Józsefet.
19 Hic circumveniens genusnostrum, afflixit patres, ut exponerent infantes suos, ne vivi servarentur.	19 Ez álnok módon bánt a népünkkel. Azzal sújtotta atyáinkat, hogy ki kellett tenniük csecsemőiket, hogy életben ne maradjanak.
20 Eodem tempore natus est Moyses et erat formosus coram Deo; qui nutritus esttribus mensibus in domo patris.	20 Abban az időben született Mózes, akit Isten kedvelt. Három hónapig apja házában táplálták.
21 Exposito autem illo, sustulit eum filiapharaonis et enutrivit eum sibi in filium;	21 Mikor azután kitették, a fáraó lánya felvette, és felnevelte saját fia gyanánt.
22 et eruditus est Moyses in omnisapientia Aegyptiorum; et erat potens in verbis et in operibus suis.	22 Mózes így oktatást kapott az egyiptomiak minden bölcsességében, és hatalmas lett szavaiban és tetteiben.
23 Cumautem impleretur ei quadraginta annorum tempus, ascendit in cor eius, utvisitaret fratres suos filios Israel.	23 Mikor pedig betöltötte negyvenedik évét, feltette szívében, hogy meglátogatja a testvéreit, Izrael fiait.
24 Et cum vidisset quendam iniuriampatientem, vindicavit et fecit ultionem ei, qui opprimebatur, percusso Aegyptio.	24 Amikor meglátta, hogy egyikük méltatlanságot szenved, a védelmére kelt, és bosszút állt az igazságtalanságot szenvedőért azzal, hogy megölte az egyiptomit.
25 Existimabat autem intellegere fratres, quoniam Deus per manum ipsius daretsalutem illis; at illi non intellexerunt.	25 Azt hitte ugyanis, hogy testvérei megértik, hogy Isten az ő keze által ad nekik szabadulást, ám azok nem értették meg.
26 Atque sequenti die apparuit illislitigantibus et reconciliabat eos in pacem dicens: “Viri, fratres estis; utquid nocetis alterutrum?”.	26 Másnap megjelent köztük, amikor éppen perlekedtek, és békítgette őket: ‘Férfiak, ti testvérek vagytok, miért bántjátok egymást?’
27 Qui autem iniuriam faciebat proximo, reppuliteum dicens: “Quis te constituit principem et iudicem super nos?	27 De az, aki bántalmazta felebarátját, eltaszította őt, és így szólt: ‘Ki tett téged följebbvalóvá és bíróvá fölénk?
28 Numquidinterficere me tu vis, quemadmodum interfecisti heri Aegyptium?”.	28 Csak nem akarsz megölni, ahogy megölted tegnap az egyiptomit?’
29 Fugitautem Moyses propter verbum istud; et factus est advena in terra Madian, ubigeneravit filios duos.	29 Mikor Mózes meghallotta ezt a beszédet, elmenekült, és jövevény lett Midián földjén, ahol két fia született .
30 Et expletis annis quadraginta, apparuit illi in deserto montis Sinai angelusin ignis flamma rubi.	30 Negyven esztendő eltelte után Sína hegyének pusztájában angyal jelent meg neki a csipkebokor lángoló tüzében .
31 Moyses autem videns admirabatur visum; accedente autemillo, ut consideraret, facta est vox Domini:	31 Mózes látta, és csodálkozott a látványon. Amint azonban odament, hogy megnézze, az Úr szólt hozzá:
32 “Ego Deus patrum tuorum, DeusAbraham et Isaac et Iacob”. Tremefactus autem Moyses non audebat considerare.	32 ‘Én vagyok atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene’ . Mózes erre megrettent, és nem merte megnézni.
33 Dixit autem illi Dominus: “Solve calceamentum pedum tuorum; locus enim, inquo stas, terra sancta est.	33 Az Úr pedig azt mondta neki: ‘Oldd le lábad saruját, mert a hely, amelyen állsz, szent föld.
34 Videns vidi afflictionem populi mei, qui est inAegypto, et gemitum eorum audivi et descendi liberare eos; et nunc veni, mittamte in Aegyptum”.	34 Jól láttam Egyiptomban élő népem nyomorúságát, hallottam sóhajtozásukat, azért szálltam le, hogy megszabadítsam őket. Jöjj tehát, elküldlek Egyiptomba’ .
35 Hunc Moysen, quem negaverunt dicentes: “Quis te constituit principem etiudicem?”, hunc Deus et principem et redemptorem misit cum manu angeli, quiapparuit illi in rubo.	35 Ezt a Mózest, akit megtagadtak, amikor azt mondták: ‘Ki rendelt téged följebbvalóvá és bíróvá?’ , Isten vezérül és szabadítóul küldte az angyal által, aki megjelent neki a csipkebokorban.
36 Hic eduxit illos faciens prodigia et signa in terraAegypti et in Rubro mari et in deserto annis quadraginta.	36 Ő hozta ki őket, közben csodákat és jeleket művelt Egyiptom földjén, majd a Vörös-tengernél és a pusztában negyven éven át.
37 Hic est Moyses, quidixit filiis Israel: “Prophetam vobis suscitabit Deus de fratribus vestristamquam me”.	37 Ez az a Mózes, aki megmondta Izrael fiainak: ‘Prófétát támaszt nektek Isten testvéreitek közül, hozzám hasonlót’ .
38 Hic est qui fuit in ecclesia in solitudine cum angelo, quiloquebatur ei in monte Sinai, et cum patribus nostris; qui accepit verba vivadare nobis;	38 Ő volt az, aki a pusztai közösségből kapcsolatban állt az angyallal, aki Sína hegyén szólt hozzá és atyáinkhoz; ő vette át az élet igéit, hogy nekünk adja.
39 cui noluerunt oboedire patres nostri, sed reppulerunt et aversisunt in cordibus suis in Aegyptum	39 Ám atyáink nem akartak engedelmeskedni neki, hanem eltaszították, és szívük visszavágyott Egyiptomba.
40 dicentes ad Aaron: “Fac nobis deos, quipraecedant nos; Moyses enim hic, qui eduxit nos de terra Aegypti, nescimus quidfactum sit ei”.	40 Azért azt mondták Áronnak: ‘Készíts nekünk isteneket, vezessenek bennünket ők, mert nem tudjuk, mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!’
41 Et vitulum fecerunt in illis diebus et obtulerunt hostiamsimulacro et laetabantur in operibus manuum suarum.	41 És borjúképmást készítettek azokban a napokban, áldozatot mutattak be a bálványnak, és örömük telt önkezük alkotásaiban.
42 Convertit autem Deus ettradidit eos servire militiae caeli, sicut scriptum est in libro Prophetarum: “Numquid victimas et hostias obtulistis mihi annis quadraginta in deserto, domus Israel?	42 Ezért Isten elfordult tőlük, és hagyta őket, hogy szolgáljanak az ég seregeinek, amint meg van írva a próféták könyvében: ‘Vajon mutattatok-e be nekem áldozati állatokat és áldozatokat negyven éven át a pusztában, Izrael háza?
43 Et suscepistis tabernaculum Moloch et sidus dei vestri Rhaephan, figuras, quas fecistis ad adorandum eas. Et transferam vos trans Babylonem”.	43 Inkább befogadtátok Molok sátrát és isteneteknek, Refánnak csillagát, a bálványképeket, amelyeket készítettetek, hogy imádjátok őket. Ezért Babilonon túlra viszlek majd el titeket’.
44 Tabernaculum testimonii erat patribus nostris in deserto, sicut disposuit,qui loquebatur ad Moysen, ut faceret illud secundum formam, quam viderat;	44 A szövetség sátra atyáinkkal volt a pusztában, amint Isten elrendelte nekik, aki Mózeshez szólt, hogy készítse el azt a látott minta szerint.
45 quod et induxerunt suscipientes patres nostri cum Iesu in possessionem gentium,quas expulit Deus a facie patrum nostrorum, usque in diebus David,	45 Ezt atyáink átvették, s be is vitték Józsuéval a pogányok birodalmába, akiket Isten kiűzött atyáink elől, Dávid napjaiig.
46 quiinvenit gratiam ante Deum et petiit, ut inveniret tabernaculum domui Iacob.	46 Ő kegyelmet talált Istennél, és könyörgött, hogy hajlékot emelhessen Jákob Istenének.
47 Salomon autem aedificavit illi domum.	47 Végül csak Salamon épített neki házat.
48 Sed non Altissimus in manufactishabitat, sicut propheta dicit:	48 Ámde a Magasságbeli nem lakik kezek alkotásaiban, amint a próféta mondja:
49 “Caelum mihi thronus est, terra autem scabellum pedum meorum. Quam domum aedificabitis mihi, dicit Dominus, aut quis locus requietionis meae?	49 ‘Az ég az én trónusom, a föld pedig lábaim zsámolya. Miféle házat építenétek nekem – mondja az Úr –, vagy hol lenne az én nyugodalmam helye?
50 Nonne manus mea fecit haec omnia?”.	50 Nem az én kezem alkotta-e mindezeket?’
51 Duri cervice et incircumcisi cordibus et auribus, vos semper Spiritui Sanctoresistitis; sicut patres vestri, et vos.	51 Ti keménynyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek! Ti mindenkor ellenálltok a Szentléleknek: amint atyáitok, úgy ti is.
52 Quem prophetarum non sunt persecutipatres vestri? Et occiderunt eos, qui praenuntiabant de adventu Iusti, cuius vosnunc proditores et homicidae fuistis,	52 Melyik prófétát nem üldözték atyáitok? Igen, megölték őket, akik annak az Igaznak eljöveteléről jövendöltek, akinek ti most árulói és gyilkosai lettetek,
53 qui accepistis legem in dispositionibusangelorum et non custodistis ”.	53 ti, akik angyalok szolgálata által kaptátok a törvényt, de meg nem tartottátok.«
54 Audientes autem haec, dissecabantur cordibus suis et stridebant dentibus ineum.	54 Amikor ezeket hallották, megdühödtek szívükben, és fogukat csikorgatták ellene.
55 Cum autem esset plenus Spiritu Sancto, intendens in caelum vidit gloriamDei et Iesum stantem a dextris Dei	55 Ő azonban Szentlélekkel telve föltekintett az égre, látta Isten dicsőségét, és Jézust Isten jobbja felől állni.
56 et ait: “ Ecce video caelos apertos etFilium hominis a dextris stantem Dei ”.	56 Megszólalt: »Íme, nyitva látom az egeket, és az Emberfiát állni Isten jobbja felől.«
57 Exclamantes autem voce magnacontinuerunt aures suas et impetum fecerunt unanimiter in eum	57 Erre ők fennhangon kiáltva befogták fülüket, és egy akarattal rárohantak.
58 et eicientesextra civitatem lapidabant. Et testes deposuerunt vestimenta sua secus pedesadulescentis, qui vocabatur Saulus.	58 Azután kihurcolták őt a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk pedig letették ruháikat egy ifjú lábához, akit Saulnak hívtak.
59 Et lapidabant Stephanum invocantem etdicentem: “ Domine Iesu, suscipe spiritum meum ”.	59 Amikor megkövezték Istvánt, az így könyörögött: »Úr Jézus, vedd magadhoz lelkemet!«
60 Positis autem genibusclamavit voce magna: “ Domine, ne statuas illis hoc peccatum ”; et cum hocdixisset, obdormivit.	60 Amikor pedig térdre esett, fennhangon azt kiáltotta: »Uram, ne tulajdonítsd ezt nekik bűnül!« Amint ezt kimondta, elszenderült az Úrban.