1 Et inde exsurgens venit in fines Iudaeae ultra Iorda nem; et conveniuntiterum turbae ad eum, et, sicut consueverat, iterum docebat illos. | 1 Ezután elindult onnan, és a Jordán túlsó partján Júdea határába ment. Újból tömeg gyülekezett hozzá, ő pedig szokása szerint ismét tanította őket. |
2 Etaccedentes pharisaei interrogabant eum, si licet viro uxorem dimittere,tentantes eum. | 2 A farizeusok odajárultak hozzá, s hogy próbára tegyék, megkérdezték tőle: »Szabad-e a férfinak elbocsátani a feleségét?« |
3 At ille respondens dixit eis: “ Quid vobis praecepit Moyses?”. | 3 Ő így felelt nekik: »Mit parancsolt nektek Mózes?« |
4 Qui dixerunt: “ Moyses permisit libellum repudii scribere et dimittere”. | 4 Erre azt mondták: »Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elbocsássuk« . |
5 Iesus autem ait eis: “ Ad duritiam cordis vestri scripsit vobispraeceptum istud. | 5 Erre Jézus azt válaszolta nekik: »A ti keményszívűségetek miatt írta nektek e parancsot. |
6 Ab initio autem creaturae masculum et feminam fecit eos. | 6 A teremtés kezdetén azonban Isten férfivá és nővé alkotta őket . |
7 Propter hoc relinquet homo patrem suum et matrem et adhaerebit ad uxorern suam, | 7 Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, |
8 et erunt duo in carne una; itaque iam non sunt duo sed una caro. | 8 és a kettő egy testté lesz . Így már nem ketten vannak, hanem egy test. |
9 Quod ergoDeus coniunxit, homo non separet ”. | 9 Amit tehát Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!« |
10 Et domo iterum discipuli de hocinterrogabant eum. | 10 Odahaza a tanítványai ismét megkérdezték őt erről a dologról. |
11 Et dicit illis: “ Quicumque dimiserit uxorem suam etaliam duxerit, adulterium committit in eam; | 11 Azt felelte nekik: »Aki elbocsátja a feleségét és másikat vesz, házasságtöréssel vét ellene. |
12 et si ipsa dimiserit virum suumet alii nupserit, moechatur ”.
| 12 És ha az asszony elhagyja férjét és máshoz megy, házasságot tör.« |
13 Et offerebant illi parvulos, ut tangeret illos; discipuli autem comminabantureis. | 13 Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket; de a tanítványok elkergették azokat, akik hozták őket. |
14 At videns Iesus, indigne tulit et ait illis: “ Sinite parvulos veniread me. Ne prohibueritis eos; talium est enim regnum Dei. | 14 Ezt látva Jézus haragra gerjedt, és azt mondta nekik: »Engedjétek hozzám jönni a kisgyerekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. |
15 Amen dico vobis:Quisquis non receperit regnum Dei velut parvulus, non intrabit in illud ”. | 15 Bizony, mondom nektek: aki nem fogadja Isten országát úgy, mint a kisgyermek, nem megy be oda.« |
16 Et complexans eos benedicebat imponens manus super illos.
| 16 Azután karjaiba vette őket, rájuk tette a kezét, és megáldotta őket. |
17 Et cum egrederetur in viam, accurrens quidam et, genu flexo ante eum, rogabateum: “ Magister bone, quid faciam ut vitam aeternam percipiam? ”. | 17 Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdreesett előtte és megkérdezte: »Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?« |
18 Iesusautem dixit ei: “ Quid me dicis bonum? Nemo bonus, nisi unus Deus. | 18 Jézus erre azt mondta neki: »Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. |
19 Praecepta nosti: ne occidas, ne adulteres, ne fureris, ne falsum testimoniumdixeris, ne fraudem feceris, honora patrem tuum et matrem ”.
| 19 Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!« |
20 Ille autem dixit ei: “ Magister, haec omnia conservavi a iuventute mea ”. | 20 Az illető azt felelte neki: »Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.« |
21 Iesus autem intuitus eum dilexit eum et dixit illi: “ Unum tibi deest:vade, quaecumque habes, vende et da pauperibus et habebis thesaurum in caelo; etveni, sequere me ”. | 21 Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: »Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!« |
22 Qui contristatus in hoc verbo, abiit maerens: erat enimhabens possessiones multas.
| 22 Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. |
23 Et circumspiciens Iesus ait discipulis suis: “ Quam difficile, qui pecuniashabent, in regnum Dei introibunt ”. | 23 Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: »Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek vagyonuk van!« |
24 Discipuli autem obstupescebant inverbis eius. At Iesus rursus respondens ait illis: “ Filii, quam diffficileest in regnum Dei introire. | 24 A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: »Gyermekeim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába bejutni! |
25 Facilius est camelum per foramen acus transirequam divitem intrare in regnum Dei ”. | 25 Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni az Isten országába.« |
26 Qui magis admirabantur dicentes adsemetipsos: “ Et quis potest salvus fieri? ”. | 26 Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: »Akkor hát ki üdvözülhet?« |
27 Intuens illos Iesus ait:“ Apud homines impossibile est sed non apud Deum: omnia enim possibilia suntapud Deum ”.
| 27 Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: »Embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges« . |
28 Coepit Petrus ei dicere: “ Ecce nos dimisimus omnia et secuti sumus te ”. | 28 Ekkor megszólalt Péter: »Íme, mi elhagytunk mindent és követtünk téged!« |
29 Ait Iesus: “ Amen dico vobis: Nemo est, qui reliquerit domum aut fratresaut sorores aut matrem aut patrem aut filios aut agros propter me et propterevangelium, | 29 Jézus azt felelte: »Bizony, mondom nektek: mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért, |
30 qui non accipiat centies tantum nunc in tempore hoc, domos etfratres et sorores et matres et filios et agros cum persecutionibus, et insaeculo futuro vitam aeternam. | 30 százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet. |
31 Multi autem erunt primi novissimi, etnovissimi primi ”.
| 31 Sokan lesznek elsőkből utolsók, és utolsókból elsők.« |
32 Erant autem in via ascendentes in Hierosolymam, et praecedebat illos Iesus,et stupebant; illi autem sequentes timebant. Et assumens iterum Duodecim coepitillis dicere, quae essent ei eventura: | 32 Mikor úton voltak, hogy fölmenjenek Jeruzsálembe, Jézus előttük haladt. Az emberek megcsodálták, tanítványai pedig aggódva követték. Ekkor újra maga mellé vette a tizenkettőt, és elkezdett nekik beszélni mindarról, ami rá vár: |
33 “ Ecce ascendimus in Hierosolymam;et Filius hominis tradetur principibus sacerdotum et scribis, et damnabunt eummorte et tradent eum gentibus | 33 »Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát át fogják adni a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak. |
34 et illudent ei et conspuent eum et flagellabunteum et interficient eum, et post tres dies resurget ”.
| 34 Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik; de harmadnapra föltámad.« |
35 Et accedunt ad eum Iacobus et Ioannes filii Zebedaei dicentes ei: “Magister, volumus, ut quodcumque petierimus a te, facias nobis ”. | 35 Ekkor eléje járultak Zebedeus fiai, Jakab és János, és így szóltak: »Mester! Azt szeretnénk, hogy amit kérünk, tedd meg nekünk.« |
36 At illedixit eis: “ Quid vultis, ut faciam vobis? ”. | 36 Ő megkérdezte tőlük: »Mit akartok, hogy megtegyek nektek?« |
37 Illi autem dixerunt ei: “Da nobis, ut unus ad dexteram tuam et alius ad sinistram sedeamus in gloria tua”. | 37 Azt felelték: »Tedd meg nekünk, hogy egyikünk a jobbodon, másikunk pedig a bal oldaladon ülhessen a te dicsőségedben.« |
38 Iesus autem ait eis: “ Nescitis quid petatis. Potestis bibere calicem,quem ego bibo, aut baptismum, quo ego baptizor, baptizari? ”. | 38 Jézus erre azt mondta nekik: »Nem tudjátok, mit kértek. Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én iszom? Vagy meg tudtok-e keresztelkedni a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?« |
39 At illidixerunt ei: “ Possumus ”. Iesus autem ait eis: “ Calicem quidem, quem egobibo, bibetis et baptismum, quo ego baptizor, baptizabimini; | 39 Ők azt felelték neki: »Meg tudunk.« Ekkor Jézus azt mondta nekik: »A kehelyből, amelyből én iszom, inni fogtok ugyan, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is meg fogtok keresztelkedni. |
40 sedere autem addexteram meam vel ad sinistram non est meum dare, sed quibus paratum est ”.
| 40 De azt megadni, hogy a jobbomon vagy a balomon ki üljön, az nem az én dolgom. Az azoké lesz, akiknek készítették.« |
41 Et audientes decem coeperunt indignari de Iacobo et Ioanne. | 41 Amikor a tíz meghallotta ezt, haragudni kezdtek Jakabra és Jánosra. |
42 Et vocans eosIesus ait illis: “ Scitis quia hi, qui videntur principari gentibus,dominantur eis, et principes eorum potestatem habent ipsorum. | 42 Jézus azonban magához hívta őket, és azt mondta nekik: »Tudjátok, hogy akiket a nemzetek fejedelmeknek tekintenek, azok uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak felettük. |
43 Non ita estautem in vobis, sed quicumque voluerit fieri maior inter vos, erit vesterminister; | 43 Köztetek azonban ez nem így van, hanem aki nagy akar lenni, az legyen a szolgátok; |
44 et, quicumque voluerit in vobis primus esse, erit omnium servus; | 44 aki pedig első akar lenni köztetek, az a szolgája lesz mindenkinek. |
45 nam et Filius hominis non venit, ut ministraretur ei, sed ut ministraret etdaret animam suam redemptionem pro multis ”.
| 45 Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.« |
46 Et veniunt Ierichum. Et proficiscente eo de Iericho et discipulis eius etplurima multitudine, filius Timaei Bartimaeus caecus sedebat iuxta viammendicans. | 46 Ezután megérkeztek Jerikóba. Amikor kiment Jerikóból tanítványaival és a nagy sokasággal, a vak Bartímeus, Tímeus fia az útfélen ült és kéregetett. |
47 Qui cum audisset quia Iesus Nazarenus est, coepit clamare etdicere: “ Fili David Iesu, miserere mei! ”. | 47 Amint meghallotta, hogy a Názáreti Jézus az, elkezdett kiáltozni: »Jézus, Dávid Fia! Könyörülj rajtam!« |
48 Et comminabantur ei multi, uttaceret; at ille multo magis clamabat: “ Fili David, miserere mei! ”. | 48 Sokan leintették őt, hogy hallgasson. Ő azonban annál jobban kiáltozott: »Dávid Fia! Könyörülj rajtam!« |
49 Etstans Iesus dixit: “ Vocate illum ”. Et vocant caecum dicentes ei: “Animaequior esto. Surge, vocat te ”. | 49 Jézus megállt és megparancsolta, hogy hívják őt eléje. Erre odahívták a vakot, ezekkel a szavakkal: »Bízzál! Kelj föl, hív téged!« |
50 Qui, proiecto vestimento suo,exsiliens venit ad Iesum. | 50 Mire az ledobta a felső ruháját, felugrott és odament hozzá. |
51 Et respondens ei Iesus dixit: “ Quid vis tibifaciam? ”. Caecus autem dixit ei: “ Rabboni, ut videam ”. | 51 Jézus megszólította és megkérdezte: »Mit akarsz, mit cselekedjek neked?« A vak azt felelte neki: »Mester! Hogy lássak!« |
52 Et Iesus aitilli: “ Vade; fides tua te salvum fecit ”. Et confestim vidit et sequebatureum in via.
| 52 Jézus erre azt mondta neki: »Menj, a hited meggyógyított téged.« Erre azonnal látni kezdett, és követte őt az úton. |