Geremia 49

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ad filios Ammon. Haec dicit Dominus: “ Numquid filii non sunt Israel, aut heres non est ei? Cur igitur hereditate possedit Melchom Gad, et populus eius in urbibus eius habitavit?	1 Ammon fiairól. Így szól az Úr: »Talán nincsenek fiai Izraelnek? Vagy nincs neki örököse? Miért vette birtokba Milkom Gádot, és népe miért lakik annak városaiban?
2 Ideo ecce dies veniunt, dicit Dominus, et auditum faciam super Rabba filiorum Ammon fremitum proelii; et erit in tumulum dissipata, filiaeque eius igni succendentur, et possidebit Israel possessores suos, ait Dominus.	2 Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor Ammon fiainak Rabbájában harci riadót hallatok. Romhalmazzá lesz, és leányvárosai tűzben égnek el; akkor birtokba veszi Izrael azokat, akik őt birtokba vették – mondja az Úr. -
3 Ulula, Hesebon, quoniam vastata es, ut sis in acervum lapidum; clamate, filiae Rabba, accingite vos ciliciis, plangite et circuite per muros, quoniam Melchom in transmigrationem ducetur, sacerdotes eius et principes eius simul.	3 Jajgass, Hesbon, mert elpusztult Hái! Kiáltsatok, Rabba leányai, öltsetek zsákruhát, gyászoljatok, és bolyongjatok a falak között! Mert Melkom fogságba megy papjaival és fejedelmeivel együtt.
4 Quid gloriaris in vallibus? Copiose fluxit vallis tua, filia rebellis, quae confidebas in thesauris tuis et dicebas: “Quis veniet ad me?”.	4 Miért dicsekszel a völgyekkel? Termékeny volt völgyed, te elpártolt leány, aki kincseidben bízol: ‘Ki jöhet ellenem?’
5 Ecce ego inducam super te terrorem, ait Dominus, Deus exercituum, ab omnibus, qui sunt in circuitu tuo; et dispergemini singuli in viam suam, nec erit qui congreget fugientes.	5 Íme, én rettegést hozok rád – mondja az Úr, a Seregek Istene –, mindazoktól, akik körülötted vannak; akkor szétszóródtok, ki merre lát, és nem lesz, aki összegyűjtse a menekülőket.
6 Et post haec convertam sortem filiorum Ammon ”, ait Dominus.	6 De azután majd jóra fordítom Ammon fiainak sorsát« – mondja az Úr.
7 Ad Edom. Haec dicit Dominus exercituum: “ Numquid non ultra est sapientia in Theman? Periit consilium a prudentibus, inutilis facta est sapientia eorum.	7 Edomról. Így szól a Seregek Ura: »Vajon nincs már bölcsesség Temánban? Elveszett a tanács az értelmesektől, tönkrement bölcsességük.
8 Fugite, terga vertite, descendite in voraginem, habitatores Dedan, quoniam perditionem Esau adduxi super eum, tempore quo visitavi eum.	8 Meneküljetek, forduljatok meg, a mélybe menjetek lakni, Dedán lakói! Mert Ézsau vesztét elhozom rá, az időt, amikor meglátogatom őt.
9 Si vindemiatores veniunt super te, non relinquent racemum; si fures in nocte, diripiunt, quod placet sibi.	9 Ha szüretelők jönnek hozzád, nem hagynak böngésznivalót, ha tolvajok éjszaka, pusztítanak, míg meg nem elégelik.
10 Ego vero discooperui Esau, revelavi abscondita eius, et celari non poterit; vastatum est semen eius et fratres eius et vicini eius, et non erit.	10 Mert én lemeztelenítettem Ézsaut, fölfedtem rejtekhelyeit, és nem tud elrejtőzni. Elpusztul ivadéka, testvérei meg szomszédai, és ő sem lesz többé.
11 Relinque pupillos tuos, ego faciam eos vivere; et viduae tuae in me sperabunt.	11 Hagyd csak árváidat, én tartom életben őket, és özvegyeid bennem bízzanak!
12 Quia haec dicit Dominus: Ecce quibus non erat iudicium, ut biberent calicem,bibentes bibent; et tu quasi innocens relinqueris? Non eris innocens, sed bibensbibes.	12 Mert így szól az Úr: Íme, akikre nem vonatkozik az ítélet, hogy kiigyák a kelyhet, bizony, mégis kiisszák; akkor te büntetlenül maradhatsz? Nem maradsz büntetlenül, hanem bizonyosan ki fogod inni!
13 Quia per memetipsum iuravi, dicit Dominus, quod in solitudinem et inopprobrium et in desertum et in maledictionem erit Bosra; et omnes civitateseius erunt in solitudines sempiternas ”.	13 Mert magamra esküszöm – mondja az Úr –, hogy borzadállyá, gyalázattá, iszonyattá és átokká lesz Boszra, és városai mind örök romokká lesznek.«
14 Auditum audivi a Domino, et legatus ad gentes missus est: “ Congregamini et venite contra eam et consurgite in proelium ”.	14 Hírt hallottam az Úrtól, és a nemzetekhez küldött követet: »Gyűljetek össze, vonuljatok ellene, és keljetek harcra!«
15 “ Ecce enim parvulum dedi te in gentibus, contemptibilem inter homines.	15 »Mert íme, kicsinnyé teszlek a nemzetek között, megvetetté az emberek között.
16 Arrogantia tua decepit te, et superbia cordis tui, qui habitas in cavernis petrae et tenes altitudinem collis; cum exaltaveris quasi aquila nidum tuum, inde detraham te, dicit Dominus.	16 A tőled való félelem szedett rá téged, szíved felfuvalkodottsága. Te, aki a sziklahasadékokban lakol, és elfoglalod a domb magaslatát, ha oly magasra rakod is fészkedet, mint a sas, onnan is letaszítalak – mondja az Úr. –
17 Et erit Edom in desolationem: omnis, qui transibit per eam, stupebit etsibilabit super omnes plagas eius.	17 Borzadállyá lesz Edom: aki csak keresztülmegy rajta, megborzad és gúnyolódik valamennyi csapásán.
18 Sicut subversa est Sodoma et Gomorra etvicinae eius, ait Dominus, non habitabit ibi vir, et non peregrinabitur in eafilius hominis.	18 Ahogy elpusztult Szodoma és Gomorra meg a szomszédai – mondja az Úr –, úgy ott sem lakik majd ember, és nem tartózkodik benne ember fia.
19 Ecce quasi leo ascendet de silva condensa Iordanis ad pratasemper virentia, quia subito currere faciam eos ex illa; et, qui erit electus,illum praeponam ei. Quis enim similis mei? Et quis vocabit me in iudicium? Etquis est iste pastor, qui resistat vultui meo?	19 Íme, ahogy az oroszlán feljön a Jordán sűrűjéből a mindig viruló legelőre, úgy űzöm el őt onnan egy szempillantás alatt, és a kiválasztottat rendelem fölé. Mert ki olyan, mint én? És ki vonhat felelősségre engem? Ki az a pásztor, aki megállhat színem előtt?
20 Propterea audite consiliumDomini, quod iniit de Edom, et cogitationes eius, quas cogitavit dehabitatoribus Theman: Certe abstrahent parvulos gregis, certe desolabuntur super eos pascua eorum.	20 Ezért halljátok az Úr tervét, amelyet eltervezett Edom ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt Temán lakói ellen! Bizony, elhurcolják a nyáj kicsinyeit, bizony, elborzadnak miattuk tanyáik.
21 A voce ruinae eorum commota est terra, clamor in mari Rubro auditus est ocis eius.	21 Bukásuk hangjától megrendül a föld, hangos kiáltása elhallatszik a Vörös-tengerig.
22 Ecce quasi aquila ascendet et volabit et expandet alas suas super Bosram; et erit cor fortium Edom in die illa quasi cor mulieris parturientis ”.	22 Íme, mint a sas, úgy száll fel és repül, kiterjeszti szárnyát Boszra fölött; Edom hőseinek szíve olyan lesz azon a napon, mint a vajúdó asszony szíve.«
23 Ad Damascum. “ Confusa est Emath et Arphad, quia auditum pessimum audierunt; turbati sunt in mari sollicitudinis, quod quiescere non potuit.	23 Damaszkuszról. »Megszégyenült Emát és Arfád, mert rossz hírt hallottak; aggodalomtól háborognak, mint a tenger, amely nem tud megnyugodni.
24 Dissoluta est Damascus, versa in fugam; tremor apprehendit eam, angustia et dolores tenuerunt eam quasi parturientem.	24 Elgyengült Damaszkusz, futásnak eredt, és rémület vett erőt rajta; szorongás és fájdalmak fogták el, mint a szülő asszonyt.
25 Quomodo non erit derelicta civitas laudabilis, urbs laetitiae?	25 Miért nem hagyták el a dicső várost, örömöm városát?
26 Ideo cadent iuvenes eius in plateis eius, et omnes viri proelii conticescent in die illa, ait Dominus exercituum.	26 Ezért elesnek ifjai a terein, és a harcosok mind elvesznek azon a napon – mondja a Seregek Ura. –
27 Et succendam ignem in muro Damasci, et devorabit moenia Benadad ”.	27 Tüzet gyújtok Damaszkusz falán, és megemészti Ben-Hadad palotáit.«
28 Ad Cedar et ad regna Asor, quae percussit Nabuchodonosor rex Babylonis. Haec dicit Dominus: “ Surgite, ascendite ad Cedar et vastate filios orientis.	28 Kedárról és Hácor királyságairól, amelyeket megvert Nebukadnezár, Babilon királya. Így szól az Úr: »Keljetek fel, vonuljatok Kedár ellen, és pusztítsátok el kelet fiait!
29 Tabernacula eorum et greges eorum capient; tentoria eorum et omnia vasa eorum et camelos eorum tollent sibi; et vocabunt super eos formidinem in circuitu.	29 Sátraikat és nyájukat elragadják, sátorlapjaikat, minden holmijukat és tevéiket elveszik tőlük; ezt kiáltják nekik: ‘Rettenet mindenfelől!’
30 Fugite, abite vehementer, in voraginibus sedete, qui habitatis Asor, ait Dominus; iniit enim contra vos Nabuchodonosor rex Babylonis consilium et cogitavit adversum vos cogitationes.	30 Fussatok, meneküljetek gyorsan, a mélybe menjetek lakni, Hácor lakói! – mondja az Úr. – Mert tervet tervezett ellenetek Nebukadnezár, Babilon királya, és gondolatot gondolt ki ellenetek.
31 Consurgite, et ascendite ad gentem quietam et habitantem confidenter, ait Dominus; non ostia nec vectes eis: soli habitant.	31 Keljetek fel, vonuljatok a nép ellen, mely békében és biztonságban lakik! – mondja az Úr. – Nincs ajtaja, és nincs zára, elkülönülten laknak.
32 Et erunt cameli eorum in direptionem, et multitudo iumentorum in praedam; et dispergam eos in omnem ventum, qui sunt attonsi in comam, et ex omni confinio eorum adducam interitum super eos, ait Dominus.	32 Tevéik prédává lesznek, és tömérdek jószáguk zsákmánnyá; szélnek szórom őket minden irányba, a megnyírt halántékúakat; és minden oldalról elhozom vesztüket – mondja az Úr. –
33 Et erit Asor in habitaculum thoum, deserta usque in aeternum; non manebit ibi vir, nec peregrinabitur in ea filius hominis ”.	33 Hácor sakálok tanyája lesz, pusztaság örökre; nem lakik ott ember, és nem tartózkodik benne ember fia.«
34 Quod factum est verbum Domini ad Ieremiam prophetam super Elam, in principioregni Sedeciae regis Iudae, dicens:	34 Az Úr igéje, mely elhangzott Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijának, Júda királyának uralkodása kezdetén:
35 “ Haec dicit Dominus exercituum: Ecce ego confringam arcum Elam, summam fortitudinem eorum;	35 »Így szól a Seregek Ura: Íme, én összetöröm Élám íját, erejüknek legjavát.
36 et inducam super Elam quattuor ventos a quattuor plagis caeli, et ventilabo eos in omnes ventos istos, et non erit gens, ad quam non perveniant profugi Elam.	36 Négy szelet hozok Élámra az ég négy tájáról, szélnek szórom őket minden irányba, és nem lesz olyan nemzet, ahova el ne jutnának Élám menekültjei.
37 Et pavere faciam Elam coram inimicis suis et in conspectu quaerentium animam eorum; et adducam super eos malum iram furoris mei, dicit Dominus, et mittam post eos gladium, donec consumam eos.	37 Megrémítem Élámot ellenségei előtt, azok előtt, akik életükre törnek, és bajt hozok rájuk, izzó haragomat – mondja az Úr. – Elküldöm utánuk a kardot, míg meg nem semmisítem őket.
38 Et ponam solium meum in Elam et perdam inde regem et principes, ait Dominus.	38 Felállítom trónomat Élámban, és kiirtok onnan királyt és fejedelmeket – mondja az Úr. –
39 In novissimis autem diebus convertam sortem Elam ”, dicit Dominus.	39 De majd a végső napokban jóra fordítom Élám sorsát« – mondja az Úr.